Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

 115. levél  Finn tangó, lavatanssit                                          2014 július 22

Kedves Olvasók!

Mai levelemben egy sajátos finn zenei műfajt hozok közelebb Önökhöz és ez a finn tangó. Finnország zenei élete gazdag és sokrétű.  A klasszikus zene mellett  más műfajok is helyet kapnak. Elsősorban a fiatalok körében különösen sok kedvelője van a metál zenének, a júliusban rendezett Open Air Metal Festival  több mint 20 000 résztvevőt vonzott. A Kaustinenben minden évben megrendezésre kerülő népzenefesztiválon többször szerepelnek magyar zenészek is.

De vajon mennyien hallottak Önök közül egy sajátos finn műfajról, a finn tangóról?

Erről szól mai levelem.

Egy kis történelem

A tangó hazája Argentina fővárosának  Buenos Airesnek a szegény negyede.  A szó latin eredetű, a tangere= érintés szóból ered, jelent táncot és zenei stílust is. A zene spanyol- kubai elemeket tartalmaz, a táncban  afrikai vonásokat lehet felfedezni.

Az 1800-as évek végén Buenos Aires rohamos fejlődésnek indult, az ottani fiatal, “vagány” férfiak nagyra értékelték az argentianai pásztorokra jellemző vonásokat, a férfias erőt, a függetlenséget, és azt a tulajdonságot, hogy az argentínai pásztorok -  gaucho-k – könnyen nyúltak a késhez. Ezeket a férfiakat comparditoknak hívták, nekik  a tangó születésében központi szerepük volt. A tánc gyökerei Buenos Airesen  kívül megtalálhatók Uruguayban Montevideoban is. A zene régebbi eredetű, mint a tánc és a zenét Afrikára lehet visszavezetni.

Az eredetileg erkölcstelennek tartott, főleg bordélyokban táncolt tangót a Dél-Amerikába került  európai bevándorlók fejlesztették és tették “szalonképessé”.

Lassacskán a tangó megjelent Európa színpadain is és legjobb táncosokból hírességek lettek. Az első hanglemezek az 1900-as évek elején láttak napvilágot.

Tangó Finnországban

Tánc

Az első tangó táncbemutatót 1913 november 2.-án rendezték Helsinkiben, az Esplanaadin levő Apollo nevű színházban. Ebben az időben a tánc már “divatba jött”,  ismert  sőt sikeres volt Párizsban és Berlinben is. Helsinkiben a tangó szenzáció erejével hatott, a “bűnös” táncról jót és rosszat is beszéltek.

Az 1920-1930-as években már finn zeneszerzők is írtak tangókat, az 1930-as években Toivo Niskanen  tánciskolájában már tanította a tangót. Körülbelül ebben az időben a tangót hivatalosan a versenytáncok közé vették, tánciskolák és táncegyesületek is  létesültek, utóbbiakból jelenleg 33 működik az országban felölelve a gyerekektől a felnőttekig az összes korosztályt.

Zene

A finn tangó  zenéje nagyban különbözik az argentin tangótól. A drámai zene lelassult, hangulata moll- színezetű, a dalok szövege nosztalgikus, álmodozó és melankolikus - finnes.  A szöveg sokszor bánatos, ugyanakkor szeretetről és szenvedélyről szól.

Seinäjoki , Tangomarkkinat/Tangóvásár

Egy kis történelem

Az 1980-as évek elején Az ilmajoki Zeneünnepek művészeti vezetője Lasse Lintala és a finn televízió  MTV 3 csatornájának vezetője Tauno Äijälä ötletének köszönhető, hogy az Ilmajokihoz közel lévő Seinäjoki városában 1985-ben rendezték azt az  első,  zeneszerzési és szövegírási országos versenyt, melynek témája a tangó zene volt. Az eltelt 30 év alatt számos, ma már örökzöldnek számító finn tangó született. Ezeket a Seinäjokiban évente minden  júliusban rendezett finnül Tangomarkkinat-nak (= Tangóvásár)  hívott eseménysorozaton adják elő azok a fiatal  énekesek, akik a Tangokuningas=Tangókirály és a  Tangokuningatar= Tangókirálynő címre vágyakoznak. A cím nem üres fogalom a nyertesek és  sokszor a döntőbe jutottak előtt is  megnyílnak a tánc-színpadok, szerződések születnek, új lemezek látnak napvilágot és a fülbemászó dallamokat sokan éneklik. A zeneszerzési verseny számai is teret kapnak, ezek közül kerülnek ki a legkedveltebb tangók.

Itt hallható az egyik legismertebb  tangó, melynek zenéjét Unto Mononen ( 1930-1968)  szerezte, ö írta a szöveget is. A tangót  Reijo Taipale előadásában ismerte meg a nagyközönség. A neve:

Satumaa= Meseország

http://www.youtube.com/watch?v=4iJzBmszxII&index=2&list=RDQYyI0BJkyNg

A Tangomarkkinat Finnország egyik legkedveltebb zenei eseménysorozata. Míg 1985-ben 18 000 vendég látogatta a hangversenyeket, idén az eladott jegyek alapján számlálva 116 000 vendége volt a rendezvénynek és a televízió egyenes adásait 2,4 millió – an nézték.  A Tangomarkkinat a szociális médiában is hódított, megtalálható a facebookon, a versenyt a nézők a twitteren át élőben kommentálták. 

Seinäjokiba nemcsak finnek özönlenek ilyenkor, a finn tangó felkeltette a külföld érdeklődését, szinte minden európai országból és az amerikai kontinensről is érkeznek vendégek, hogy megismerkedjenek ezzel a sajátos  finn zenével.

Mint Finnországban  sok mindennek, a finn tangónak is van magyar kapcsolata. Hogy hogyan? Úgy, hogy a tangókirálynői címet 2004-ben egy magyar zenész - Gabriel Debreczeni -  lánya, az 1980-ban Tampereben született Johanna Debreczeni nyerte.

A többlépcsős verseny döntőjébe 6 női és 6 férfi énekest választ a mezőnyből az öttagú bírálóbizottság, az idei verseny királynője a tamperei Maria Tyyster, királya Teemu Roivainen Helsinkiből. Az alábbi képen a döntő résztvevői láthatók.

Lavatanssi

Ennek a szónak magyar megfelelőjét nem tudom. Lava= sok mindent jelent, deszkát, padlót, rakfelületet és színpadot is. Nos, így talán színpadtánc-nak lehetne lefordítani ezt a finn szót.

Lavatanssi nyilvános táncolást jelent általában tópartokhoz közel épített fapadlós színpadokon, ahol egy minimális belépődíjat fizetve  bárki táncolhat élő zeneszó mellett. A padlót hagyományosan gyertyaviasszal tették síkossá. Ezeket a szabad ég alatti  tánceseményeket csak nyáron rendezik – itt ugye világosak a nyári éjszakák -  bárhogy öltözve lehet táncolni  menni, shortban is, tornacipővel is.  A zenéről kisebb-nagyobb zenekarok gondoskodnak, a táncszámokat előadó artisták sokszor pontosan a tangóversenyeken feltűnt énekesek szolgáltatják.

Hogy milyen táncokat táncolnak?  A leggyakrabban foxtrott, tangó, keringő és egy finn tánc a humppa dallamai csendülnek fel. De táncolnak mazurkát, polkát és egy másik finn táncot is a jenkka-t. Ha valakit érdekel a finn humppa akkor ide érdemes benézni:

http://www.youtube.com/watch?v=D-IGbrJ9zEA
A jenkka pedig itt látható:

http://www.youtube.com/watch?v=YTtiszcedM0

Ennek egy változata a letkajenkka – amikor hosszú sorokban táncolnak a résztvevők főleg a 60-as években hódított, becenevén letkiss-nek nevezték. Itt lehet megtanulni ezt a táncot:

http://www.youtube.com/watch?v=bagc7HlKf3w

A  fenti kép egy fitness-teremben készült, remek gyakorlása a mozgásnak függetlenül a kortól, a testalkattól és az öltözéktől. Ajánlom Önöknek is! Könnyű megtanulni és baráti körben nyáron, a füvön is lehet táncolni- mezítláb.

 Kedves Olvasók!

A finnekről sok sztereotípia kering, többek között a szótlanság és humorhiány is. Azzal a reménnyel zárom soraimat, hogy ez a levél kissé eloszlatja a finneket illető, az ismeretlenségből fakadó,  téves sztereotípiákat.

 Judit Mäkinen
Finnország

Források:

http://fi.wikipedia.org/wiki/Tango
http://www.koulukino.fi/?id=28
http://yle.fi/elavaarkisto/artikkelit/tulisesta_tangosta_tuli_suomessa_verkkaan_askellettua_mollimelankoliaa_96401.html#media=96391
http://www.hs.fi/kulttuuri/artikkeli/Kun+tango+tuli+Suomeen+tanssikoulut+kukoistivat/HS980405SI1KU03urh
http://www.radionova.fi/musiikki/uutiset/Suomalaisen-tangon-klassikkobiisit-julkaistaan-tuplalevylla---mukana-legendaariset-tulkitsijat-28762.html
http://www.tangomarkkinat.fi/tangomarkkinoiden_historia.html
http://yle.fi/uutiset/tangomarkkinoilla_116_000_kavijaa__myos_sosiaalinen_media_loysi_tapahtuman/7353294
http://fi.wikipedia.org/wiki/Lavatanssi

Képek:

Johanna: http://www.tangomarkkinat.fi/lauantai-966.html
Tanssilava: Pomus - Tanssilavakulttuuri
Finale:Tangomarkkinat 2014: Finalistit | Tangomarkkinat | yle.fi