Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

 113. levél  Szigetvilági Nemzeti park      2014. június 13.

 Kedves Olvasók!

Finnország nemzeti parkjainak bemutatása most nyugatra, közelebbről délnyugatra viszi Önöket a Turku előtt elterülő szigetvilág nemzeti parkjába. A neve finnül

Saaristomeren kansallispuisto
Egy kis nyelvlecke: saaristo =szigetvilág a saari(kiejtés:szááári) =sziget szóból. Meren =  a meri = tenger szó birtokos esete. Kansallis=nemzeti,  puisto=park. A finn nyelv a hosszú magánhangzót úgy jelöli, hogy kétszer írja le ugyanazt, mint pl. itt a saari szóban. A  finn hosszú magánhangzót hosszabban ejtik, ki mint a magyar megfelelőjét. Ezért írtam fentebb a kiejtésnél 3 á betűt.

Ezt a nemzeti parkot 1983-ban alapították, területe 500 km2.

 A legegyszerűbb az ismerkedés egy természetközpontban, ennek  a neve
Sinisimpukka = Kékkagyló és közelebbről Kemiöszigeten van, közelebbről Kasnäs-ben.  A központot 1993-ban alapították, sokan látogatják - utolsó statisztikai adat 2008-ból találtam, abban az évben 17 000 látogató járt ott.

Az udvaron  lévő 700 m hosszú ösvény mentén Finnország geológiai történelmével lehet ismerkedni. Az ismertetés felöleli a geológiai történelmet  időszámításunk előtti  2 300 millió évtől kezdve a mai napig.
Ebben a természeti központban – a belépés ingyenes -  különböző, a szigetvilághoz kapcsolódó kiállításokat és eseményeket is rendeznek. Az állandó kiállítás a szigetvilág madaraival ismerteti meg a látogatókat. Itt lehet a különböző halászati eszközökkel is ismerkedni, bemutatják a víz alatti természetet is. A 48 személyes teremben videón keresztül lehet közelebbről is ismerkedni a szigetvilág sajátos természetével.
Említésre érdemesnek tartom, hogy a természeti központban tolószékkel is lehet közlekedni.
A szigetvilág változatos természete visszaviszi a látogatót a régi időkbe, a több százéves rétek, ligetek és mezők érintetlen állapotban tárulnak a szemlélő elé.

Milyen a természet a szigetvilágban?
Növényvilág - A szárazföldhöz közel lévő szigetek erdősek, a parttól távolabb levők és a zátonyok sziklásak,  kopárak. A talaj az egyes szigeteken változó, több helyen magas mésztartalmú. Ezeken a szigeteken érdekes flóra alakult ki, a mezőkön ritka növényekkel is találkozunk, ilyenek az orchideafélék családjába tartozó  bodzaszagú ujjas kosbor ( Dactylorhiza sambucina) vagy a piros gólyaorr (Geranium sanguineum).

 Rendkívül gazdag a madárvilág, a legkülönbözőbb vízimadarak mellet honos itt a réti sas is. A szigetvilág egyben  a vándormadarak pihenöhelye, érdekes látványt nyújtanak tavasszal es ősszel a vonuló, nagy  madárcsapatok. A ludak gágogása kilométerekre hallatszik.  

 Közlekedés a szigetvilágban
Finnország partvidékének közlekedése érdekes és a legjellemzőbbek a kis hajók, amik  szállítják a szigetekre igyekvőket. Ezeket a hajókat finnül yhteysalus-nak hívják, erre nem tudok magyar kifejezést. A szó első része = yhteys (kiejtés ühtéüsz) kapcsolatot jelent, az  alus pedig többek között Vizi járművet is jelent. Ezeken a fehér hajókon kívül számos élénksárga színű  komp gondoskodik arról, hogy zavartalan legyen a közlekedés a szigetvilág és a szárazföld valamint az egyes szigetek között. A hajókon a személyszállítás ingyenes, a járművekért minimális összeget kell fizetni, mely a jármű nagyságától függően változó.

A kisebb szigetek között járó kompoknak   nincs menetrendjük, akkor indulnak el az egyik partról, ha a szemben lévő  parton várakozókat látnak. Velem előfordult már, hogy akkor érkeztem a kikötőbe, amikor a komp már elindult és kb. 10 m.-re volt a parttól. Minden további nélkül - nem integettem, nem kiabáltam - visszafordult és felvett.  A nagyobb távolságokat megtevő kompok és a fehér hajók menetrend szerint közlekednek, a menetrend az interneten át is könnyen elérhető.  

A kompok elsősorban azokat szolgálják, akik állandó lakosai a szigetvilágnak. Ők elsőbbséget is élveznek minden kikötőben várakozókkal szemben és a kompok a szigetvilág lakosain kívüli utasokat/turistákat csak akkor vesznek fel, ha van üres  hely ezek részére. Minthogy a szigetvilágban számos családnak van nyaralója, különösen nyári hétvégeken kilométer hosszú sorban is várhatnak az autók  szállításra. A forgalom télen sem áll le.

A nemzeti parkkal a legegyszerűbb egy körúton ismerkedni ennek neve:

Saariston rengastie ( rengas = karika, gyűrű  tie= út)

Kedves Olvasók! Nagyvárosi lakosok talán nem értik és nem is tudják, milyen élményeket tartogat a természet, az évszakok követése, a növények és állatok életének megfigyelése. Finneknek a természet sok mindent jelent, a fenyőerdők a ”zöld aranyat”,  a víz csobogása nyugalmat, a vastag mohaszőnyeg csendet, a felhők álmokat. Finneknek az erdő béke, vigasztalás és a mindenkori erő forrása a mai rohanó, globalizált világban.

Befejezésül kívánok Önöknek a jövő hét végén lévő nagy nyári ünnepre, Juhannusra jó pihenést és szép időt.

Judit Mäkinen
Finnország

Források: http://www.luontoon.fi/retkikohteet/kansallispuistot/saaristomeri/kartatjakulkuyhteydet/Sivut/Default.aspx
http://fi.wikipedia.org/wiki/Saaristomeren_kansallispuisto
http://www.suomensaaristo.com/index.php?option=com_content&view=category&id=25&Itemid=141
http://saaristokokoukset.fi/index.php?c=121&lang=1
http://fi.wikipedia.org/wiki/Sinisimpukan_luontokeskus
http://www.saaristo.org/index.php?page=117&lang=1
http://www.rengastie.fi/reitit/index.html
http://www.kolumbus.fi/luontokuva/seljak_MG_0405.htm
http://fi.wikipedia.org/wiki/Verikurjenpolvi
Varsankello – Wikipedia

Fóka képe : Google