Finnországi levelek 101.

2013-12-18 17:41:43


 Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

101.levél                                 2013 december 17.

Függetlenség ünnepe 2013.
Lotta Svärd szervezet. Karácsonyi Békenyilatkozat.

Kedves Olvasók!

Köszönöm a századik finnországi levelemre érkezett postát. Örömmel olvastam, hogy van további érdeklődés az ilyen típusú információra is, személyes és politikai kérdéseket mellőző, objektivitásra törekvő tájékoztatásra.

Finnországról számos személyes blog olvasható a különböző közösségi fórumokon ezekből kivehető az a kultúrsokk, amivel mindenki találkozik, aki bármilyen, a szülőhazáján kívüli országban tölt rövidebb-hosszabb időt, kezd új életet. Sajnos nem egyszer rövid finnországi tartózkodás utáni  ismeretek birtokában általánosító megállapításokat lehet ilyen blogokban olvasni, ez adta nekem az ötletet levélsorozatom elkezdésére 4 évvel ezelőtt.

A következő leveleimben továbbra is törekszem arra, hogy lehetőleg tárgyilagosan írjak Finnországról. Minthogy már száz levél - melyekben a tárgyválasztás önkényes volt - áll mögöttem, rendkívül kíváncsi lennék arra, hogy:

Vajon mi érdekli Önöket?

A fenti kérdésre választ keresve megnéztem a Magyar- Finn társaság honlapján levő - a honlapra vonatkozó - szavazást. A szavazás állása 2013 november 20.-án ez volt:

Szavazás
A szavazás állása
Elégedett a honlappal?
Gyakrabban frissíthetnék: 107
Elégedett vagyok: 85
Több információt helyezhetnének el: 84
Megtalálom, amit keresek: 46
Én is küldenék információt: 18

A leginkább feltűnő az, hogy Önök kedves Olvasók gyakoribb frissítéseket és több információt várnak, ezeknek a szavazatoknak az összege több mint az összes szavazat fele.

Több értékes javaslatot is kaptam az esetleges témákat illetően, ezekre visszatérek. Mai levelemben azonban Finnország legnagyobb nemzeti ünnepével foglalkozunk és ez:


December 6. Finnország függetlenségének ünnepnapja.

Egy korábbi levelemben ( 2.levél itt:) 

már írtam ennek a napnak ünnepléséröl. A sokéves gyakorlattal szemben idén az ünnepi, elnöki  fogadás  nem Helsinkiben volt, hanem Finnország 3. legnagyobb városában, Tampere-ben. Ennek oka, hogy a Helsinkiben levő elnöki palotában felújítási és korszerűsítési munkálatok folynak, ezért az épület jelenleg használaton kívül van. Az ünnephez tartozó minden más rendezvény a szokásos helyeken folyt  Helsinkiben és az ország minden részén. 
Finnország jelenlegi államelnöke Sauli Niinistö és neje Jenni Haukio 2. alkalommal fogadta az ország minden részéből érkező vendégeket, összesen 1700 vendéget. A vendégek a finn társadalom minden rétegét képviselték a miniszterektől az önkéntes szemétgyűjtőkig! A finn vendégeken kívül a diplomáciai testület tagjai is hivatalosak voltak az ünnepségre.

Kiemelkedő helyet foglaltak el a vendégek között a háborús veteránok (több mint 100 vendég) és a harctereken valamint a hátországban szolgálatot teljesítő nők, a Lotta-Svärd szervezet tagjai.
Feltételezem, hogy az utóbbi szervezetről kevesen tudnak Önök közül, ezért most egy kicsit foglalkozunk ezzel a világviszonylatban is egyedülálló szervezettel.
Itt jegyzem meg, hogy addig, amíg Finnországban szociáldemokrata hátterű elnökök voltak - több mint 30 évig - a lottákat nem látták szívesen az elnöki fogadásokon, a szervezetet ugye eredetileg a fehérek nemzetőrségének segítésére alapították, majd a moszkvai békeszerződésnek megfelelően 1944- ben tiltották be.

Lotta Svärd szervezet

Egy kis történelem:
A finn polgárháború idején, a fehérek nemzetőrségének (suojeluskunta) támogatására alakult női önkéntesek szervezete volt ez. Nevét Finnország nemzeti költőjének Runebergnek Vänrikki Stoolin tarinat ( Stool zászlós történetei) c. művében szereplő versről - Lotta Svärd - kapta. Mint tudjuk Runeberg anyanyelve svéd volt, svédül írta müveit a svärd szó ezen a nyelven kardot jelent.
A szervezetet ezen a néven vették fel a hivatalos egyesületek regiszterébe 1920 szeptember 9.-én.

A finn honvédő háborúk éveiben 1939-1944 között a lották számtalan téren működtek, a 232 000 tagot számláló szervezet volt a legnagyobb önkéntes szervezete Finnországnak. És ebben csak nők - fiatal lányok, édesanyák, nagymamák - voltak! A lották a honvédelmet olyan mértékben támogatták, hogy ezek a fegyvertelen nők 25 000 férfit helyettesítettek, akik így aktív katonai szolgálatba állhattak. A Lotta Svärd egyesület rendkívül szervezetten működött, különböző alosztályokra osztva. Ezek a következők voltak: egészségügy, élelmezés, felszerelések, irodai munka és távközlés, gyűjtés és harctéri szolgálat.

Vajon mi mindent csináltak a lották?

Az egészségügyiek a tábori kórházakban és a hátországban is dolgoztak, ide orvosok és ápolónők tartoztak, valamint olyan kisegítők, akik egyhavi kiképzés majd továbbképzés után aktívan részt vettek a sebesültek szállításában, a halottak koporsókba helyezésében és szállításukban, hogy az otthoni falu földjében helyezzék őket örök nyugalomra. Az embereken kívül a sebesült lovak gondozásában is részt vettek lották, mint állatorvosok, mint pedig ápolók.

Az élelmezésben dolgozók munkája volt a legtöbb és egyben leginkább látható és érezhető. A lották élelmezték a tartalékosok gyakorlataiban résztvevőket, a harcterek közelében és a kórházakban tábori konyhákat tartottak, élelmezték a sebesülteket szállító vonatok személyzetét és a sebesülteket. Hogy a méretekről adjak egy kis érzékelhető adatot: a téli háború idején naponta! 100 000 kg kenyeret sütöttek a lották. A lották látták el azokat is, akik a védővonalakat építették.

A felszerelésekről gondoskodó lották voltak a szervezet legidősebb tagjai, ök. az első években a nemzetőrség ruházatáról gondoskodtak, a téli háború kezdetekor a katonák gyenge felszerelésén igyekeztek javítani. A munkát a nyersanyaghiány nagyban nehezítette. Ők gondoskodtak a lották ruháiról is. Az alábbi képen látható az idei függetlenségi ünnep egyik idős meghívottja aki lotta egyenruhában üdvözli az államelnök feleségét.

Ezek a lották a hátországban rendeztek ruhagyűjtéseket és számtalan ? ismeretlen" katonának küldtek a harctérre meleg ruhákat. Ők gondoskodtak a kórházi textilek karbantartásáról is. A harcterek közelében kis pihenőállomások is voltak, ahol a rövid szabadságra hazautazó katonák pihenhettek útjuk előtt.

Az irodai munkát és távközlést ellátó alosztály volt a háború végén az egyik legnagyobb számú egység. Az itt dolgozók a papírmunkát látták el, de a rádiós munka és az időjárás megfigyelése és annak közlése aprólékos technikai  tudást is feltételezett. Lották dolgoztak a telefonközpontokban is.
A távközlést végzőket három hónapos tanfolyamon oktatták, a telefonosok kétheti kiképzésben részesültek. Az 1941- 1943 közötti időszakban 2100 lotta dolgozott a hadseregben, ez öt zászlóajnak felelt meg. Számuk 1944 -ben 2617-re növekedett.

A lottáknak rendkívül fontos szerepe volt a légierők munkájában. Ez a munka volt egyike a legveszélyesebbeknek, mert a lották magas helyekről, templomtornyokból, földmérő pontok tornyaiból, házak tetejéről, síugrósáncok legmagasabb helyeiről kémlelték az eget ellenséges gépek után kutatva. A megfigyeléseket a légelhárításnak jelentették. A hideg időben, huzatos helyeken, rossz felszereléssel és elégtelen ruházatban dolgozó nők közül sokan megbetegedtek. Mindenből hiány volt, ha a munkahely nem a lakóhely közelében volt, tisztálkodásra és fehérneműváltásra maximum egyszer hetente volt lehetőség. A munkahelyre biztonsági okokból éjjel, sötétben kellett menni, a védtelen megfigyelőhelyeken a sebesülés veszélye is állandóan fennállt. Ezeknek a bátor nőknek több helyen is emeltek emlékműveket, a mellékelt képen a Turkuban levő szobor látható.


A lották egyenruhát viseltek. Ezzel a ruhaviselettel együtt járt, hogy tilos volt a dohányzás és az alkoholos italok kínálása és fogyasztása. A jegygyűrűn kívül minden ékszer hordása tilos volt.

 

 

 


Ezekből a ruhákból a szervezet betiltása után sok maradt fent az utókorra, az idei függetlenségi ünnepnapi fogadáson a meghívott idős lották közül sokan viselték az egyenruhát.

 



A lották jelvényét Akseli Gallen-Kallela elsö terveit felhasználva Eric Vasström festőművész tervezte. Az ezüstből készült jelvény számozott volt, a képe itt látható :


A Lotta szervezetnek sok kapcsolata volt a külfölddel, Fanni Luukkonen a szervezet sokévi vezetője Magyarországon is járt.


A Lotta Svärd szervezet az ifjúságot is bevonta a honvédelembe. A Pikkulotat = Kislották ( 8-16 éves kislányok !) szüleik beleegyezésével segítették a felnőtteket. Különösen vidéki kislányok voltak tagjai leginkább a cserkészethez hasonlítható szervezetnek. Míg az 1935-ös évben 13 066 kislány volt ?Kislotta" számuk 1944 őszén elérte az 52 000 -at. A háborús években ezek a fiatal lányok kórházakban és a katonai kantinokban valamint a felszerelések összeállításában és csomagolásában segítették a felnőtteket.


A téli -és folytatólagos háborúban a fegyvertelen, önkéntes szolgálatot teljesítő lották közül összesen 288 adta életét a hazaért.
A Szovjetunióval kötött békeszerződés értelmében Finnország kénytelen volt betiltani a " fasiszta szervezet " működését. Hogy Finnország ehhez, hogy viszonyult azt talán az jellemzi a legjobban, hogy az állam elnöke Mannerheim, a szervezet betiltásának nyilvánosságra hozatala után Fanni Luukkonennek - a szervezet vezetőjének -   a Szabadság keresztje I. ( Vapaudenristi 1. luokka) fokú kitüntetését adományozta.

A Lotta Svärd szervezet értékes munkáját a Tuusula-ban ( Helsinkihez közel) levő Lottamúzeum őrzi. A múzeum 1996-ban nyitotta ki kapuit a nagyközönség előtt. Az állandó kiállítás neve Lotan tarina - Lotta története, bemutatja a lották történetét számos korabeli kép és a lották által használt felszerelések segítségével.


Kedves Olvasók!

Minthogy ez a levelem az idei évzáró levél, Karácsony küszöbén az

                                   Finn Karácsonyi Békenyilatkozattal zárom soraimat.


Holnap, ha Isten is úgy adja
Lesz Urunk és Megváltónk
Kegyelemteljes születésének ünnepe.
Ez okból most általános Karácsonyi Béke nyilváníttatik
Ösztönözve
Mindenkit arra, hogy ezt az ünnepet
Az ünnephez illő ájtatossággal
Töltse,
Valamint különben is csendesen és békésen
Viselkedjék,
Mert az, aki ezt a békét megszegi és
A Karácsonyi Békét illetlen viselkedéssel
Zavarja,
Terhelő bizonyítékok mellett lesz bűnös
Azon büntetés kiszabására, melyet az
Törvények és rendeletek
A mindenkori vétségre és bűnre kiszabnak.
Végezetül kívánunk városunk minden lakójának
Örömteli Karácsonyi Ünnepeket.

Ezt a nyilatkozatot az 1600-as évek óta idén is felolvassák Turkuban december 24.-én délben a város összegyűlt lakosai előtt. A rövid ünnepséget a rádió és televízió egyenes adásban közvetíti.

Végezetül kívánok Önöknek áldott és békés karácsonyi ünnepeket, valamint egészséges újévet.

Remélem, hogy az újévben élénkek lesznek a finn-magyar kapcsolatok és sokan ismerkednek majd az én hazámmal ápolva a hosszú múltra visszatekintő magyar - finn barátságot.

Judit Mäkinen
Finnország

Források:

http://fi.wikipedia.org/wiki/Lotta_Sv%C3%A4rd
http://fi.wikipedia.org/wiki/Lotta_Sv%C3%A4rd_(runo)
http://www.suomenlottaperinneliitto.fi/tietoa/lottamuistomerkit.php

http://antiikkia.wordpress.com/2010/01/28/lotta-svard-merkki/
http://www.iltalehti.fi/paakirjoitus/2013120917810176_pk.shtml
http://www.ts.fi/uutiset/kotimaa/430828/Turku+saatteli+suomalaiset+rauhalliseen+joulunviettoon