Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

89. levél                                       2013 június 18

Kedves Olvasók!

Előző két levelemben Finnország keleti és nyugati határán jártunk, mai levelemben egy olyan tájegységet hozok közelebb Önökhöz, mely úgy helyezkedik el a térképen, hogy mindkét határt érinti. Ez a tájegység

Pohjois-Pohjanmaa tájegysége.

A címerben hat, ezüstszínű,  farkuk hegyénél fekete,   futó hermelin  látható. Ez a történelmi időkre utal, mivel az ide érkező lakosokat a jó vadászati lehetőségek csalogatták erre a tájra.

A tájegység 1775-töl egészen 2009-ig Oulu megyéjéhez tartozott, területe 44 088,45 km2, a második  legnagyobb tájegysége az országnak. Területéből a tavak  1 907,93 km2-t foglalnak el, a tengeri terület 6 673,02 km2 nagyságú.  Lakosainak száma  397 964.

  Egy kis történelem:

Az első lakosok Hämee –ből érkeztek ide, vadászattal és földműveléssel foglalkoztak.  Állandó  lakosság az 1300-as években alakult ki, ebben az időben terjedt el a kereszténység is. Az 1400-1500-as években Svédország és Oroszország közötti  háborúskodással kapcsolatban az oroszok számos rabló- és pusztító háborút vezettek ezen a tájon.  Az  1500-as évek végén épült  Oulu vára és ennek környékén fejlődött lassan Oulu városa, melyet 1605-ban alapítottak, ez a város a tájegység  mai központja.

Oulu vára ( Oulun linna ) a svéd  hadsereg támasza volt III. Johan ( finnül: Juhana III. ) uralkodásának idején  ( 1568-1592) . A vár fából épült, támaszfalai földből voltak, az Oulu folyó torkolatánál épült. Az oroszok  1715 márciusában - visszavonulásukkal kapcsolatban - fölégették a vár fából készült részeit. Véglegesen a vár egy villámcsapáskor semmisült meg 1793-ban, a villám a fából levő pincébe, közelebbről pontosan a lőporraktárba csapott és a felrobbanó lőpor szinte teljesen megsemmisítette a várat. 

Pohjois-Pohjanmaa a nagy folyók tájegysége.

Ezek a folyók a Pyhäjoki, Siikajoki,  Oulujoki, Iijoki és a Kalajoki. Ezek részben, mint halakban gazdag folyók, részben, pedig mint vízi utak elősegítették a partjaikon épülő városok fejlődését.

http://www.youtube.com/watch?v=loUf7jE3rpM. Zenéjét Oskari Merikanto szerezte,  szövegét A.V. Koskimies írta.

A kotta és a szöveg itt látható:

http://www.kirjastovirma.net/kotiseutulaulut/maakuntalaulu.

  A tájegység központja Oulu városa, többi  városai: Haapajärvi, Haapavesi, Kalajoki, Kuusamo, Nivala, Pudasjärvi, Pyhäjärvi, Raahe és Ylivieska. Ezek közül tudomásom szerint csak Oulunak van magyar testvérvárosa: Siófok.

  Oulu

A várost IX. Karl svéd király (1550-1611) alapította az Oulu folyó torkolatánál. Neve a számi oulu = árvíz  szóból származik. Ez a hely régi vásárhely volt, leginkább  lazaccal és kátránnyal kereskedtek.

Azóta nagyot változott az idő, Oulu - egyetemi város- jelenleg Finnország leggyorsabban fejlődő városa. A város közvetlen környezetében 200 000 lakos él, a lakosok átlagos életkora szerint Oulu az ország legfiatalabb városa, tele energiával, alkotó erővel, innovációs képességekkel és technológiai tudással. Oulunak számos nemzetközi kapcsolata van különböző kulturális és technikai téren.

Kedves Olvasók! Aki  Önök közül tud angolul és érdeklődik Oulu iránt az nézzen be ide:

http://www.65degreesnorth.com/

sok és érdekes információt tartalmaz ez a cím.

  Oulu Egyetem-e fiatal, de rendkívül eredményes intézet. Ezen,  az 1958-ban alapított egyetemen hat karon 16 000 diák tanul, az egyetemen 3000  oktató, kutató és más alkalmazott dolgozik.

Az Ouluban végzett kutatásokat nemzetközileg is ismerik és elismerik, ennek jele, hogy az EU LIFE + VACCIA program az EU Best LIFE Environment díjat kapta.

A VACCIA ( Vulnerability Assessment of Ecosystem Services for Climate Change Impact and Adaptation )  program díjára 2012-ben 51 ország nyújtott be tervezeteket, Oulu tervezetét találták a legjobbnak, azaz úgy találták, hogy ennek lesz a leggyorsabb hatása a klímaváltozásra és környezetvédelemi szempontból ez a leghatásosabb. A finn tervezet szerint a Finn Környezeti Központ (Ympäristökeskus), a Meteorológiai Intézet ( Ilmatieteen laitos ), valamint a Helsinki-, Jyväskyläi-és Oului Egyetem együtt vizsgálja az ökorendszerek változását a változó klíma függvényeként.

A tájegység városai közül Kalajoki a hosszú, homokos tengerparttal vonzza a turistákat, míg Kuusamo- t főleg  a téli sportok kedvelői látogatják.

Ennek a tájegységnek saját állata a

Hermelin – a címerben is látható állat.

A hermelin szőrméjére sokan áhítoztak, a heraldika is ismeri a színét  mint az erkölcsi tisztaság, szüzesség és ártatlanság szimbólumát. Ez a téli színére vonatkozik, amikor a környezethez alkalmazkodva az állat hófehér, kivéve a fekete farka hegyét.

  Pohjois-Pohjanmaa saját tava:

  Pyhäjärvi, a neve magyarul: Szent tó.

Ez a tájvidék viszonylag szegény tavakban, a legtöbb tavat Kuusamo környékén találjuk, Pyhäjärvi a tájvidék legnagyobb tava. Területe 121,8 km2, legmélyebb pontján 27 m mély.

A “saját “ hal neve Siika,  azaz nagy maréna, ez egyúttal Pohjanmaa tájvidékének is “ sajátja “, erről a 87. levélben így írtam:

Siika / Nagy maréna

Ez az ezüstszínű, lazacfélékhez tartozó hal sokféle formában létezik és apróbb különbségekre alapítva ötféle alcsoportot különböztet meg a finn nyelv: pohja-, kari-, vaellus-, järvi- és planktonsiika. Ezeknek a halaknak a növekedési gyorsasága nagyon változó, a lappföldi tavakban rendkívül lassan nőnek. Az eddigi legnagyobb siika 7 kg-t nyomott.

Természetesen ennek a tájvidéknek is van “saját” növénye és ez a

Suopursu  (Rhododendron tomentosum régebben :  Ledum palustre), azaaz mocsári molyüzö.

Ez a lápokban növő örökzöld, alacsony cserje Finnországban sok helyen megtalálható és bár enyhén mérges, a homeopátiás szerek közé tartozik.

Mind Finnországban, mind Svédországban már régóta használták külsőleg  reuma és bőrbetegségek gyógyítására borogatások formájában, belsőleg tea formájában. Szesz és sör fűszereként is használatos volt. A leveleket és a virágokat kifőzték és a főzővizet a háziállatok tetveinek és más élősködőinek irtására használták. A növény friss ága jó védőszer volt a molyok ellen.

Virágának édes, bódító illata van.

Pohjois-Pohjanmaa saját köve

Liuskekivi ,  palakő

Színe szürkés vagy barnás, főleg  kertek építésénél kisebb ösvények kikövezésére használják.

Mint minden tájegységnek, ennek is van “saját “ madara es ez a

Kurki, magyarul daru

Ez a nagy madár  április közepén érkezik hozzánk és szeptember végén megy el  melegebb tájakra. Az égen  nagy lármával V alakban vonuló madarakat mindenki  szívesen figyeli,  nemcsak az ornitológusok.  Ennek a formátumnak  gyakorlati oka, hogy a levegő ellenállása kisebb, mintha egyesével repülnének a nagytestű madarak.  A V formátum finn neve: aura, a szó egyben ekét is jelent.

Finnországban rádióleadók segítségével  2006 óta figyelik a darvak vonulását. Egy-egy csapatban több száz madár is költözik együtt és az ék elején repülő vezérmadarat cserélgetik, a költözök.

Kedves Olvasók, zárom mai soraimat.  Nem tudom milyenek a kapcsolatok Siófok és Oulu között, ha Önök közül valaki tudna erről írni egy pár sort, az nagy örömet jelentene.

Judit Mäkinen
Finnország

Forrás: http://fi.wikipedia.org/wiki/Pohjois-Pohjanmaan_maakunta

http://fi.wikipedia.org/wiki/Oulun_linna

http://oulu.ouka.fi/yhdistykset/oulujoki/

http://www.ouka.fi/oulu/oulu-tietoa;jsessionid=9D35010D4671D45C67A785C6DE703FE5

http://fi.wikipedia.org/wiki/K%C3%A4rpp%C3%A4

http://www.oulu.fi/yliopisto/esittely

http://yle.fi/uutiset/suopursu_on_varsinainen_tehokarkotin/5527593

Képek forrásai :

Kalajoki : http://www.fontus.com/news/news_20050905_fin.php

Kuusamo : http://www.fontus.com/news/news_20050905_fin.php

Hermelin: http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Ermellino_4.jpg

 Suopursu: http://anitomu.vuodatus.net/lue/2007/06/suopursu-kukkii

Kö: http://fi.wikipedia.org/wiki/Liuske

Kurki: http://yle.fi/uutiset/kurkiaura_on_aerodynamiikan_mallinayte/5638449