Finnországi levelek 84.

2013-03-19 21:12:58



Finnországi levél hazámból Finnországból, szülöhazámba Magyarországra

84.levél                                                                          2013 március 19.

Kedves Olvasók !

Folytatva az ismerkedést Finnország tájvidékeivel most egy kisebb tájegységgel foglalkozunk,

Kymenlaakso maakunta- val,  Kymenlaakso tájvidékével

Nevét a tájvidék a Kymi folyóról kapta. ( Kymi - birt.eset:kymen.  laakso = völgy )










A folyó a Päijänne tavat köti össze a Balti tengerrel, 204 km hosszú, halakban gazdag. Tizenkét vizierömüvével fontos forrása a vizienergiának. A címer alsó részében egy ezüst  háló a felsö részén pedig egy a vízböl felugró aranyuszonyú lazac látható utalva arra, hogy a Kymi folyó az íváskor a   tengerböl felvándorló lazac fontos útja.

Kymenlaakso területe 7 455,5 km2, ebböl a belvizek területe 485,3 km2.

Egy kis történelem:

Ez a tájegység több közigazgatási átalakítás után lett mai formájában önálló,  területeinek egy részét az idök során  több alkalommal is Oroszországhoz csatolták. Az 1930-as években kapott  saját  himnuszt, ez a Kymeenlaakson laulu, itt hallható :

http://www.youtube.com/watch?v=pWDHoDNKg90

Zenéjét Uuno Klami ( 1900-1961)  szerezte , szövegét Aukusti Simojoki ( elözö nevén Simelius 1882-1959) költötte, itt olvasható :

http://www.finnicakymenlaakso.fi/maakuntalaulu/

Kymenlaakso volt Finnország iparosodásának elsö központja, papiripar formájában.

A tájegység központja :

Kouvola városa 

A legutolsó közigazgatási átalakítások után  - 2009 -ben - Kouvola lakosainak száma 88 000.

A papíripar jelentösegének csökkenése a lakosok egy részének  elköltözését eredményezte. Ezzel szemben új lakosok is érkeztek, föként Oroszországból.

Kymenlaakso tájegységének többi városai: Hamina, Kotka és Kuusankoski, utóbbinak van magyar testvérvárosa is: Orosháza.

Hamina, svéd neve Fredrikshamn

a tájegység legrégibb városa, nevét a svéd király Fredrik I. ( 1676- 1751 )  -röl kapta 1723-ban. A város talán leginkább váráról és a városképröl ismeretes. A város  katonai szempontok szerint épült, köralakú formában. Jól látható ez az 1953-ban kiadott bélyegen.



Ez a köralakú városrendezési forma viszonylag ritka , Európában egy olasz város, Palmanova épült hasonló módon.

Hamina nevét a történelem az un. Haminai békekötés formájában örökiti meg, itt irták alá 1809-ben azt a békeszerzödést, melynek alapján Svédország lemondott a finn területekröl Oroszország javára és ezzel kezdödött az a több mint 100 év , mialatt Finnország Oroszországhoz tartozott.

Az építészet iránt érdeklödöket sok érdekes épület várja Haminában ismert építészek, C.L. Engel, A.Aalto, Louis Visconti köbe öntött álmai. A tájvidék legrégibb épülete is itt található, ez az 1400-as években épített kötemplom, az un. Marian kirkko = Mária temploma.

Haminában müködik a finn  hadsereg 1920-ban alapított  tisztiiskolája. Itt képzik ki a tartalékos tiszteket a gyalogosság, a határvédelem, valamint a légierök és a haditengerészet részére.

A tájvidék másik, fontos városa:

Kotka

Kotka viszonylag fiatal város, a település 1879-ben kapott városi jogokat. Jelenleg 55 000 lakosú, élénk város.
A város jelentöségét föleg a helyzete eredményezte, a Kymijoki nevü folyó torkolatánál fekszik a Balti tenger partján. Ez a nagy folyó három ággal éri el a tengert és a folyón több erös sodrás is található . Ez remek adottságokat jelentett egy nagy kikötö építésére. Ebben a kikötöben egyidejüleg több mint 10 teherhajó is tartózkodhatott, a hajók kiürítése és rakodás sok embernek adott munkát . A hajókkal érkezett tengerészek hetekig is idöztek a városban és nemcsak a városkép színeihez járultak hozzá, hanem a kultúrát is nagyon változatossá tették szokásaikkal és életmódjukkal.
Kotka kikötöje ma Finnország legnagyobb export-kikötöje, melyben Finnország teherhajókkal szállított áruinak 40 %-a fordul meg. Rendszeres az összeköttetés többek között a következö városokkal: Göteborg, Tallin, Lübeck, Hamburg,Bremen, Rotterdam, Szt. Pétervár, Hull és Antwerpen.
A kikötö területén müködö kb. 100 különbözö vállalatnak több mint 3000 dolgozója van.

Kotka kikötöjében van a Vellamo névre hallgató múzeumkomplexus.

Vellamo- finn nöi név a Kalevalából ismert. Ö a víz asszonya, akit a jó halfogás érdekében szolgáltak. Vellamo a vízben lakik egy Ahtola nevü helyen. férjének neve Ahti szintén gyakran elöforduló finn férfinév.
A Vellamo múzeum komplexus új épület, tervezöi : Ilmari Lahdelma és Rainer Mahlamäki építészek.
Ez a város tulajdonában levö modern épület egy nagy hullámra emlékeztet, külsö, fém- és üvegelemekböl készült falait a tenger hullámainak változó színei élénkítik.

 Több múzeum is otthonra talált itt, a Finn tengerjárás múzeuma, a környék - Kymenlaakso /A Kymi folyó völgye- történelmi múzeuma látogatható. Az épület is érdekes mint a belsö tér kiképzése, mint a felhasznált fa-anyag és színezet miatt. Ebben  múzeumban járva egy sötétkék, csillagos mennyezet alatt az Északi csillag pislogását is megcsodálhatjuk. Az egyik helyiségben levö virágos padlóra rálépve a lábunk alatt hullámzó virágföld új és érdekes élmény.
 A múzeum saját kikötöhelyén egy oda kikötött jégtörövel - Tarmo - is megismerkedhet a látogató , belülröl is.

A Kymi folyó Langinkoski  nevü sodrása
természeti adottságánál fogva alkalmas a lazac halászatra. A halászati szezon legjobb ideje junius végén kezdödik, de a lazac ívása -  amikor a halak feljönnek a folyón a tengerböl -  augusztus-szeptemberben van.


E hely remek volta régóta ismerös és III. Alexander orosz cár több alkalommal is meglátogatta ezt a helyet, ahol 1888-ban egy kis házat építtetett magának és dán származású feleségének Dagmar-nak, akit a történelem Maria Fedorovna néven ismer.
A ház három finn építész - Magnus Schjerfbeck, Jac Ahrenberg és Sebastian Gripenberg- tervei szerint épült, ma múzeum. A berendezés eredeti állapotában látható.

Kuusankoski

jelenleg 19 739 lakosú város, mely az itt 1872-ben épített cellulóza- és papírgyár városa. Orosházával 1983 óta van a város kapcsolatban és müködik  egy 1987 óta létezö Magyar-Finn baráti kör is Orosházán.

A tájegyseg fontos szerepet töltött be a finn történelemben. Itt megy keresztül az a védelmi vonal, melyet Salpa  linja ( Salpa vonal ) -nak hívnak.

A Salpa vonalnak a finn-orosz határhoz közel lévö vonal egy, a II. világháború idején létesített védövonal, mely több mint 1200 km hosszúságban húzódik észak-dél irányban. Feltehetö, hogy Finnországot többek között azért is nem szállták meg a szovjet csapatok, mivel ennek a védövonalnak a léte tudott volt. Az erdökön, vizen és lápos területeken át húzódó négysoros sziklatömbökön nem lehetett átjönni még hernyótalpas páncélosokkal sem.

 


A sziklatömbök darabja kb. 3 000 kg és minden egyes egy, a földbe ásott betontalpazaton áll. Ezeket a tömböket egyesével robbantották ki nagyobb gránit sziklafalakból. Az építés 4 éven át tartott és 35 000 ember vett részt benne. Önkéntesen.

 

Kymenlaakso saját állata a vidra.

Szörméje miatt régebben sokat vadászott állat volt és a kihalás is fenyegette.

 

 

Bár 1974 óta a védett állatokhoz tartozik, még mindíg veszélyeztetettnek tekinthetö.

A térség tava :

Vuohijärvi

A tó felülete 86 km2, 21 km hosszú és kb. 8 km. széles. Legnagyobb mélysége 75,5 m.

 Ennek a tónak a vize kristálytiszta és ekologiailag kitünö állapotban van. Vize iható.  

Kymenlaakso saját hala a

Kilohaili / sprotni (Sprattus sprattus )

Ez a heringfélékhez tartozó hal a hivatásos finn halászok legnagyobb zsákmánya, 2010-ben a Keleti tengerböl 25 millió kg-t fogtak ki.

A növények közül a Sárga  nöszirom ( iris pseudacorus ) "saját ? virág. Magyarul mocsári sárga liliom néven is ismert.


Finnországban vadon nö, általában  vízparton. Kertekben is jól érzi magát , jó kerti földben. Délfinnországban általában junius végén virágzik.

Kymenlaakso saját köve a  Rapakivi / Porladékony gránit

Ez egy ritka formája a gránitnak és Finnországban föleg az Ahvenanmaa-ban levö középkori templomok építéséhez használták.



Végül  és  nem utolsó sorban a tájvidék madara:

Punatulkku, a Süvöltö

Ez a szép erdei madár föleg télen látható a madáretetökön, mint az én etetöm képe is mutatja.

 

 

Kedves Olvasók ! Ebben a sorozatban most körülbelül Finnország tájvidékeinek felével ismerkedhettek Önök.

Minthogy Önök közül sokan jártak ezeken a tájakon, nagyon örülnék annak, ha személyes tapasztalataikkal hozzájárulnának ennek a vidéknek alaposabb bemutatásához.

Köszönettel:

 

Judit Mäkinen
Finnország

 


Források : http://fi.wikipedia.org/wiki/Kymijoki
http://kulttuurivuosi.kymenlaakso.fi/Kunnat/kotka.html
http://fi.wikipedia.org/wiki/Hamina
http://fi.wikipedia.org/wiki/Vuohij%C3%A4rvi

Képek :

Vidra: http://fi.wikipedia.org/wiki/Saukko 
Hal: http://fi.wikipedia.org/wiki/Kilohaili
Virág  : http://suomalainentaimi.fi/keltakurjenmiekka
Kö: http://mineralstamps.com/news/rapakivi-finland-1986

Saját felvételek: Salpa linja, Punatulkku, Vellamo, Langinkoski