Finnországi levelek 83.

2013-03-05 21:32:05


Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

 83.levél                                    2013 március 7

 Kedves Olvasók!

 Először is köszönöm azok hozzászólásait, akik a már bemutatott tájegységeket ismerve értékesen kiegészítették  az  én  leveleimet.

 Folytatva ismerkedésünket Finnország tájvidékeivel  elérkeztünk

 Keski-Suomen maakunta -hoz azaz Közép- Finnország tájegységéhez. Lakosait tekintve az ötödik legnagyobb ilyenfajta egysége az országnak, a 2012 január végi adat szerint  274 409 lelket számlál.

Neve szó szerint Középfinnországra utal, de nincs az ország közepén, hanem attól több száz kilométerre, délre  fekszik. Alapterülete 19 948,75 km2, ebből a tavak 3244,78 km2-t foglalnak el.

 









A tájegység címerében ezüst alapon egy fajdkakas látható, ez a madár a táj “saját” madara.

Keski-Suomen maakunta határai nem rideg határok, mint a többi finn tájegységé sem. A többszöri  közigazgatási átszervezések miatt időnként  az egyes  járásokat más-más megyéhez vagy közigazgatási  egységhez sorolták. Az itt lakók többféle finn  tájszólást beszélnek, de úgy általában azt tartják, hogy a középfinnországi tájszólás a legtisztább formája a finn nyelvnek.

 

Keski-Suomi központja

 

Jyväskylä városa, magyar testvérvárosa Debrecen

Jyväskylä a finn kultúra egyik bölcsője, egyetemi város. Ez a lakosság összetételében is látszik, a 15 éven felüliek 74%-nak van valamilyen végzettsége és az egyetemet/főiskolát végzettek száma  - 32,8 % -  magasabb, mint az országos 27,9%-os átlag.

Egy kis történelem:

Jyväskylä különleges helyzete  - nagy vízi utak kereszteződésében – azt eredményezte, hogy már a történelem előtti időkben is éltek itt emberek- egyik bizonysága ennek a Halsvuori  sziklafestmény.

 

A környék első,  ismert lakosa Heikki Ihanninpoika Jyväsjoki volt, öt a krónika 1506-ban említi. Harminc évvel később már 7 udvarról/házról ír a történelem. A város alapításakor, 1837-ben  már 40 gazdaságot tartottak számon. (Itt jegyzem meg, hogy ritkán ugyan, de  a mai napig szokás a fiúgyermek második keresztnevével az apjára utalni, ebben az esetben 

Ihanninpoika Ihanni-fiát jelenti, azaz magyarul a név: Heikki  Ihannifia  Jyväsjoki lenne.)

Jyväskylä a finn oktatás fellegvára, az ország legrégibb gimnáziuma: Jyväskylän lyseo  itt működik.

 

Az iskola alapítását egy itteni  körzeti  orvos, nevezetesen   Wolmar Schildt (1810-1893)  indítványozta, aki a Kilpinen nevet használta írásaiban. Ö a finn nyelv egyik apostola volt, jól ismerte kollegáját, a kajani körzeti orvost Elias Lönnrot-ot.  Wolmar Schildt aktívan fejlesztette a finn nyelvet,  az általa kitalált finn szavakat (többek között tiede=tudomány, taide=művészet, ympyrä= kör, uskonto=vallás, henkilö = személy, stb.stb. stb.) - melyek listáit nyilvánosságra hozta -  Lönnrot-nak is elküldte. Ezek a szavak a mai finn nyelvben használatos szavak lettek.

A jyväskyläi  líceumot uralkodói határozattal 1858-ban alapították. Diákjai közül sokan játszottak szerepet Finnország  kulturális és politikai  életében, ezek között  említendők Alvar Aalto, Otto Wille Kuusinen, Edvard Gylling, Lauri  “Tahko” Pihkala.

 

Jyväskylä –egyetemi város

Az egyetem  150 eves múltra tekint vissza. Uno Cygneus 1863-ban itt alapította az ország első tanárképző szemináriumát. A mostani év - 2013 -  ünnepi  év.

Az ünnepi év magyar vonatkozása jelentős: A debreceni egyetem képviselőjeként Gaál István professzor  és a jyväskyläi egyetem rektora Matti  Manninen együttműködési szerződést írtak alá 2013. február 19.-én Debrecenben. 

 

A szerződés értelmében a doktorképzést közösen tervezik majd. A szerződés hosszú távú, szoros, egyetemi szintű együttműködést biztosít Jyväskylä és magyar testvérvárosa Debrecen egyetemei  között.

Jyväskylä- ben nagy és hagyományokban gazdag  finn egyetemről van szó, 2013-ban 15 000 hallgatója és 2600 dolgozója van az egyetemnek.  A tanárképzés  150 éves hagyományait  és a testnevelési kar 50. évét is ünnepli idén az egyetem.

 

Keski-Suomi tájegységében többi városai Jämsä, Keuru, Saarijärvi, Viitasaari és Äänekoski. Ezek közül egynek, nevezetesen Keurunak van magyar testvérvárosa: Szarvas.

Okvetlen megjegyzendő, hogy ebben a tájegységben a Világörökség finn objektumai közül kettő is megtalálható, nevezetesen

 

Petäjävesi régi temploma

Erről a templomról az érdeklődök 8. levelemben olvashatnak részletesebben, itt:

http://www.magyarfinntarsasag.hu/index.php?ugras=hirolvaso&hirszama=48397&nyelv=0

 

A másik, világörökségi   objektum Korpilahtiban  az Oravivuori hegy tetején lévő háromszögelési pont, mely

Struve  német c csillagász és földmérő láncának egyik finnországi pontja. Erről a láncról 15. levelemben tudósítottam, itt:

http://www.magyarfinntarsasag.hu/index.php?ugras=hirolvaso&hirszama=48830&nyelv=0

A tájvidék saját dala

Kesi-Suomen kotiseutulaulu

Itt hallható:

 http://www.youtube.com/watch?v=LYYx7sacBvM

szövege – Martti Korpilahti tanár (1886-1938) verse  itt olvasható :

 http://fi.wikipedia.org/wiki/Keski-Suomen_kotiseutulaulu

A szöveget Ivar Wideén (1871-1951) svéd zeneszerző  egyik dallamával éneklik, először  1920-ban került bemutatásra.

 

 Ennek a tájnak saját állata a

Havasi nyúl ( Lepus timidus )

 





A képek a nyulat nyári és téli bundával mutatják. A  nyúl télre fehér bundát vesz fel, ezzel is alkalmazkodva a hótakaróhoz elősegítve azt, hogy ellenségei nehezebben vegyék  észre.

 

Keski-Suomi saját tava a

 Keitele tó

A tó kb. 500 km2 alapterületű, 85 km hosszú tó  vize tiszta és halakban gazdag. Partjai sok helyen homokpartok.

 

A fenti képet a Keitele tóról Akseli Gallen Kallela, Finnország egyik legismertebb művésze festette 1905-ben.

Ennek a tájegységnek saját hala a





Tavi pisztráng

 

A tavi pisztráng halászata szabályozott, a 45 cm-nél kisebb halakat vissza kell dobni a vízbe. Statisztikai adatok szerint az eddigi legnagyobb finnországi, tavi pisztrángot 2001 júniusában fogták, súlya 10,15 kg volt.

Mint minden tájvidéknek Keski-Suomen tájának is van ”saját ” virága és ez a

Réti margaréta, Kemi városától délre az országban mindenütt előfordul




A vadon növő virágok mellett nemesített formája is van, ez  sok virágcsokornak éke.







Keski-Suomen tájvidékének köve a  Diorit, mely fekete gránit néven is ismert.


Színe változó, szürke, zöldes vagy fekete.  Finnországban általános, Európában is sok helyen előfordul, többek között: Németországban, Olaszországban, Törökországban, Skóciában.





befejezésül a tájegység madara a

 

Süketfajd, képe a táj címerében is látható.

Ez a madár - finnül a neve: metso -  a legnépszerűbb finnországi  madarakhoz tartozik. A madárrólFerdinand von Wright  1886-ban festett olajfestménye a finn posta által kiadott  bélyeg formájában a világ sok részébe eljut.

 

A művész, aki különben nagyon békés természetű volt,  állatokat ábrázoló képeiben szerette a mozgást és a  feszültséget bemutatni – mint ebben a képben is látható, a kép neve finnül: Taistelevat metsot- Harcoló fajdok.

A kép 2006-ban az Ateneum helsinki múzeum “Maamme taulu” = Országunk képe nevű versenyen  harmadik helyet kapott, összesen 10 000 válasz érkezett a versenyre.  A festmény valószínűleg a legtöbbet másolt kép, mindenféle formában, pl. keresztszemes kézimunka,  kirakós játék, fali tányér, vagy számítógépek egere alatt tartott “egérpad”  formájában  is megtalálható a finn otthonokban.  

A művész nem gondolt arra, hogy későbbi generációk - a téli háború idején -  a finnek és oroszok csatáinak szimbólumát látják majd ebben a képben.

 

Soraimat azzal a gondolattal zárom, hogy remélhetőleg a finnországi kirakós játékban egy darabot megint a helyére tettünk.

 

Judit Mäkinen
Finnország

 

Források:

http://www.google.fi/#hl=fi&spell=1&q=keski+suomen+kotiseutulaulu&sa=X&ei=JRUmUabgJ-SM4gSOtYHgCQ&ved=0CCgQvwUoAA&bav=on.2,or.r_gc.r_pw.r_qf.&bvm=bv.42661473,d.bGE&fp=7ad7a52a6a691ab0&biw=1366&bih=588

http://fi.wikipedia.org/wiki/Keski-Suomen_kotiseutulaulu

http://www.jyvaskyla.fi/info

http://www3.jkl.fi/historia/lyhyt/1837_1880.shtml

https://www.jyu.fi/ajankohtaista/arkisto/2013/02/tiedote-2013-02-22-13-07-34-960603

http://www.ismoluukkonen.net/kalliotaide/suomi/index.html

https://www.jyu.fi/akateemiset-tapahtumat/juhlavuosi2013

http://fi.wikipedia.org/wiki/Taistelevat_metsot

 

Képek:  

nyúl : http://www.tunturisusi.com/metsajanis/

       http://hu.wikipedia.org/wiki/Havasi_ny%C3%BAl

Keitele:   http://fi.wikipedia.org/wiki/Keitele_(j%C3%A4rvi)

Tavi pisztráng : http://www.kalasaalis.com/ennatyskalat/J%E4rvitaimen/  Markus Ainasoja

 

Írásbeli engedélyével.

Százszorszép: http://fi.wikipedia.org/wiki/P%C3%A4iv%C3%A4nkakkara

Kö: http://fi.wikipedia.org/wiki/Dioriitti

Bélyeg: https://verkkokauppa.posti.fi/PublishedService?pageID=9&itemcode=100018

Liceum: http://www.jyvaskyla.fi/keskisuomenmuseo/museot/lyseon_museo