73. levél                            2012 szeptember 20

 Kedves Olvasók!

Már több régebbi levélben írtam néhány finn építészről Önöknek. Célom ezzel az volt, hogy a finn építészetet a magyar olvasóközönség szemében ne kizárólag Alvar Aalto jelentse. Mai levelem témája ismét az építészet, de most a fiatal építészekről lesz szó. Ennek oka, hogy a  következő, megrendezésre kerülő Velencei Biennalen Finnországot kizárólag fiatal építészek képviselik majd. 

Velencei Biennale

Ennek,  az olaszországi Venezia városában  kétévente - ez adja a nevet : Bi... -   megrendezésre kerülő nemzetközi kiállításnak  témája főként a kortársművészet. Az események magukban foglalják a festészetet, a filmművészetet  és az építőművészetet. Utóbbit céltudatosan írom így, mivel Finnországban, szemben a magyarországi gyakorlattal  a Műegyetemeken végzetteket nem hívják építészmérnöknek, hanem "csak? építésznek, ami a művészet fogalmát is tartalmazza  és finn felfogás szerint tágabb, mint a "mérnökség"

                             A kezdet

Az első Nemzeti Művészeti Kiállításnak nevezett eseményt I. Umberto  olasz király és felesége Margherita 25. házassági évfordulójának tiszteletére rendezték Veneziában 1895-ben. A kiállítás szervezésében nagy szerepe volt a polgármesternek, Riccardo Selvatio-nak. Elhatározták, hogy  meghívják  a kiemelkedő külföldi és olasz művészeket és megengedik azt is, hogy hívatlan olasz festők és szobrászok is bemutassák műveiket.

Az első kiállításon 15 ország művészei vettek részt és 200 000 vendég látta kiállított műveket.

                             Finnország a velencei  biennalen

Az 1900-as évek elején Finnország két ízben - 1909 és 1914- vett részt a velencei biennalen, majd 1954 után rendszeres résztvevője lett ennek a nagyjelentőségű eseménynek. Alvar Aalto tervezte az 1956-ban elkészült  finn pavilont, mely 1962 óta Izland pavilonja. Finnország a közös skandináv pavilonban rendezi kiállításait, melyet egy norvég építész, Sverre Fehn ( 1924-2009)  tervezett. Ezzel kapcsolatban egy nagyon érdekes vonásra hívnám fel a figyelmüket. A norvég építész tervezte skandináv pavilon idén ünnepli 50. születésnapját, 1962 -ben készült el. Ezt a "születésnapot "  tisztelve a kiállításra csak 1962 után született építészeket hívtak meg.

A közös finn- svéd-norvég kiállításra e három országból összesen 32 fiatal építészt hívtak meg. A kiállítás címe: Light Houses: On the Nordic Common Ground. (azaz Világítótornyok: A közös északi földön)

                             Kik képviselik Finnországot a biennalen?

A  kizárólag fából tervezett és megvalósult épületeket 11 irodában tervezték. Ezek nem állami tervezőirodák, hanem az építészek magánvállalkozásai.  A választott téma  fő célja, hogy a fiatalok újra fel akarták hívni a figyelmet a fára, mint anyagra, annak kimeríthetetlen lehetőségeire, nemcsak mint alapanyagra, hanem mint díszítő elemre.

Az alábbiakban megpróbálom röviden ismertetni az idei velencei biennalen szereplő finn építészeket és az ö munkáikat. A felsorolás nem törekszik teljességre.

Az irodák neveiről csak annyit, hogy ezek a tulajdonos építészek családi nevét jelentik,  vagy ha többen vannak a nevek kezdőbetűiből formált rövidítések képezik a nevet, esetleg egy fogalomra utalnak.

Lassila Hirvilammi Arkkitehdit: Már másodszor vesznek részt a biennalen. Jyväskylä városában felépült Kuokkalan kappeli nevű kápolnát mutatják be.

ALA Arkkitehdit

Négy fiatal építész - Juho Grönholm, Antti Nousjoki, Janne Teräsvirta és  Samuli Woolston- közös, már sok sikert elért tervezőirodája, akik egy pályázati, nyertes munkájukkal szerepelnek. Ez egy Kristiansand nevű norvég városban felépült, 1200 férőhelyes színház - és kultúr központ: Kilden.

Avanto Arkkitehdit

Ville Hara és Anu Puustinen 2004 óta működő irodája egy Helsinkiben épült, mindenki számára látogatható szaunát mutat be. Az alábbi képen a kilátás érzékelhető.

A kép remekül mutatja be, hogy a finnek télen is -  a befagyott tavak/tenger jegébe vágott léken  át- megmártóznak a frissítő vízben. Egyben tükrözi a tervezőiroda nevét is, avanto = lék.

Eero Lundén & Markus Wikari - Pudelma

Ez egy ideiglenesnek szánt pavilon Turkuban. A finnül tudóknak a Pudelma szóról eszébe juthat, hogy a szónak van jelentősége is, bár így magában nem jelent semmit. De ha arra gondolunk, hogy a fa finnül: puu a  kudelma szó pedig szövedéket is jelent,  akkor nyilvánvaló, hogy mit akartak az építészek a pudelma névvel mondani. Fából készült szövevényről van szó. 

Ebben a pavilonban algoritmust használtak a terveket számítógéppel készített tervezők.

K2S Arkkitehdit : Kimmo Lintula, Niko Sirola és Mikko Summanen

Ez az iroda egy új szakrális térrel jelentkezik, nevezetesen  Hiljaisuuden kappeli = A csend kápolnája nevű kis, mindenki számára látogatható, "kápolnáról" van szó. Az idézőjelet azért használom, mert itt nem rendeznek semmilyen vallási szertartást,  bárki  elbeszélgethet az egyház vagy a szociális gondozóhálózat képviselőivel segítséget kérve - és sokszor kapva is - személyes problémájára.

 Ez az épület a " Helsinki a világ  designfövárosa" keretében valósult meg és idén júniusban nyitotta meg ajtaját a látogatók előtt. Nagy sikert ért el, már két hónapi nyitva tartása alatt is  40 000 látogatója volt. Az épület a Helsinki fő buszpályaudvar mellett a belváros szívében van, a nagy nyüzsgést ellensúlyozza. Ablaka nincs, világítását felülről kapja.

A kápolna már elkészülése előtt nagy nemzetközi  érdeklődést váltott ki és a terv 2010-ben a Chicago Athenaeum International Architecture Award díját nyerte el.

Kedves Olvasók! Abban a reményben zárom soraimat, hogy egy kis bepillantásban volt részük a mai, modern, finn építészetbe. az alkotás ?nagy öregei ? után a fiatalabb generáció méltán képviseli, folytatja és fejleszti a hagyományokat.

Judit Mäkinen

Finnország

Források:

www.hel.fi

http://fi.wikipedia.org/wiki/Venetsian_biennaali

uutiset

http://www.ala.fi/works/project/88-kilden Foto: Tuomas Uusheimo

http://wdchelsinki2012.fi/ohjelma/2011-12-30/sauna-finlandia-hernesaari

www.hs.fi