Az intézmény jogelődjének, az altaji összehasonlító nyelvtudomány tanszékének alapítását száznegyven éve, 1872-ben rendelte el Trefort Ágoston közoktatási és vallásügyi miniszter. Első professzora a Németországból érkezett Budenz József (1836-1892) volt, aki a göttingai egyetemen indogermanisztikát tanult, majd altajisztikával kezdett foglalkozni, így került Magyarországra. Budenz kutatásainak legfőbb eredménye a magyar nyelv rokonságának a finnugor nyelvekre való leszűkítése, ő szervezte meg a magyar szakos tanárjelöltek finnugrisztikai képzését, kutatókat küldött nyelvrokonainkhoz, nagy súlyt fektetett a finn nyelv oktatására.
"Jelenleg a tanszéknek vannak finn szakos, észt szakos és finnugor szakos hallgatói. Ezen kívül olyan hallgatók is vannak, akik magyar szakosként kötelezően átjárnak hozzánk finnugrisztikát hallgatni, velük együtt több száz diákunk van. Amennyiben csak a kimondottan itt tanuló hallgatókat vesszük, akkor száz körül van a létszámuk, ez bölcsészkari viszonylatban közepes kategóriába tartozik" - magyarázta Kubinyi Kata.
Az adjunktus kitért arra, hogy amióta az utóbbi időben elterjedtek az olyan elméletek, amelyek megkérdőjelezték a magyarok finnugor eredetét, csökkent az érdeklődés a finnugrisztika iránt.
"Elterjedt a közvéleményben, de sajnos a közoktatásban is az a tévhit, hogy a finnugor elmélet mint olyan, megbukott. Soha nem bukott meg, sehol nem bukott meg, változatlanul tovább él ez a nyelvészeti elmélet" - emelte ki Kubinyi Kata.
Hozzátette: meglehetősen erős ellenszélben él ma Magyarországon a finnugrisztika, a többi finnugor országban, például Észtországban távolról sem ez a helyzet. Nem ez a helyzet azon országokban sem, amelyek egyetemein finnugrisztikával foglalkoznak, például Svédországban, Norvégiában, az Egyesült Államokban, Németországban, Angliában.
"Ezekben az országokban változatlanul megmaradt a finnugrisztika presztízse, magas szinten művelik az egyetemeken, ahol nagy az érdeklődés a szak iránt és sok a hallgató. Rendszeresek a konferenciák és egyéb találkozók, sok a tudományos publikáció. A magyar ifjúság körében viszont az utóbbi évek politikai hangulatának megfelelően csökkent az érdeklődés, de azért vannak lelkes, tehetséges hallgatóink, akik például önkéntesként segédkeztek a siófoki világkongresszus lebonyolításában, nagyon aktívan vesznek részt más rendezvényeken és szépen haladnak tanulmányaikban" - fogalmazott Kubinyi Kata.
Mint mondta, van, akit inkább a nyelvészet érdekel, van, akit inkább a finnugor népek kultúrája és akad, akit inkább az irodalmuk. Sok olyan ígéretes tehetség van, akik ezekkel a témákkal foglalkoznak. "Ugyan kétszeresen is hátrányos helyzetben vagyunk az utóbbi években a közhangulat és az oktatás általános nehézségei miatt, de ennek ellenére örvendetes tény, hogy Szegeden is, Budapesten is, Debrecenben is él és virul a finnugor tanszék és reméljük, hogy ez így is marad" - tette hozzá az adjunktus.