Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

52.levél             2011 szeptember 18

 Kedves Olvasók!

Kissé szomorkásan vettem észre, hogy a finn nyárról senkinek nem volt megjegyzése Önök közül. Lehetséges, hogy senki nem járt idén Finnországban? Vagy akik itt jártak azoknak nem lenne semmi megosztanivalójuk? Kár, hiszen a megosztott öröm többszörös öröm.

Vagyok annyira optimista, hogy hiszem: Önök közül lesz majd olyan, aki írásra vetemedik- és remélem, hogy nem tévedek.

 Most már ősziesre fordult az idő ezért aktuálisnak gondoltam egy kicsit írni az őszről annál is inkább, mivel az ősz az én kedvenc évszakom.

Az ősz hivatalosan az őszi napéjegyenlőségtől kezdődik, azaz szept. 22-23.-án és a téli napéjegyenlőségkor ér véget, azaz dec. 21-22.napján. A termikus ősz akkor kezdődik, ha legalább 5 napon át + 10 C alatt volt a hőmérséklet és akkor lesz vége, amikor az átlaghőmérséklet 0 C fok alá süllyed.

Az ősz első jelei Észak-Finnországban már augusztus végétől észlelhetők. Talán furcsa is Önöknek, hogy nálunk az ősz elejére érik meg az alma.

 Ilyenkor sokféle olyan virág virágzik, melyeknek a nevében az ősz =syksy (kiejtés: szükszü) szó szerepel, ilyenek pl. a syysleimukukka azaz a phlox (Phlox paniculata = bugás lángvirág)   vagy a syyshortensia (Hydrangea paniculata =bugás hortenzia). De ismerős a syyskesä =nyárutó, azaz szó szerint őszi-nyár vagy, arról már régebben írtam, hogy a szeptember hónap neve finnül syyskuu, azaz őszhónap.

Az őszhöz tartozik egy finn szó, amit nem lehet egy szóval magyarra fordítani és ez a ruska (kiejtés: ruszka).

A ruska az őszi szín-pompát jelenti. Jelenti mindazt a bíborvörös - sárga - zöld - barna szín kavalkádot, amit csak az ősz tud produkálni. Ha autóval megy az ember ilyenkor, a finn fenyők között látható sárga nyírfák, mintha gyertyalángok lennének a horizonton. Ha repülővel jön az utazó Finnország felé, gyönyörű látványban lehet része. Nemcsak a fák levelei ragyognak a sárga és vörös különböző árnyalataiban, hanem az erdei aljnövényzet is, ezt nevezik maaruska- nak, azaz föld-ruska-nak. Különösen szép lesz az első éjszakai fagyok után  a vörös áfonya levele, mint a mellékelt kép is mutatja.

Ránk itt annyira jellemző a természet szeretete, ápolása és közelségének észlelése, hogy ősszel külön országjáró utakat szerveznek a Lappföldre, ezek célja  a ruska látványában való gyönyörködés. Az ilyen ruskamatka = ruskautazás nagyon kedvelt, és aki csak teheti és megengedheti, magának szívesen felmegy a Lappföldre ezért a látványért. Leginkább szeptember közepe alkalmas ilyen útra, mert október elején  északon a fák már lombtalanok.

Ha a lappföldi őszre gondolunk, akkor egy érdekes jelenségről is beszámolhatok, mégpedig a ritkán ismétlődő sopulivaellus- ról =  lemmingvándorlásról. Feltételezem, hogy Önök közül kevesen láttak lemminget, azaz sopuli-t. A sopuli (Lemmus lemmus)  egy kis hörcsögféle, a pocokformákhoz tartozik. Vörösessárgás, fekete foltos bundája van, nagysága 7-15 cm között változik. Nálunk a tunturisopuli és a metsäsopuli = erdei sopuli él, főleg a Lappföldön.

Ez a kis állat télen nem alszik, hanem a hótakaró alatt él és szaporodik, a nyáron összegyűjtött füvekkel és mohával táplálkozik. Úgy általában ritkán lehet lemminget látni, de azokban a ritka  években, amikor lemmingvándorlás van, sok helyen  pl. kövek mellett láthatók lesznek ezek a kis állatok, amik közel sem félnek az embertől. Saját területükről  sivító hanggal értesítik a betolakodó arra járót.

A lemmingek tavasszal a hóolvadás miatt vándorolnak, a  fészkükbe folyó hólé kergeti őket a szabadba, ez a Lappföldön májusban kezdődik. Ha nyáron semmi nem zavarja a szaporodásukat, ősszel nagy vándorlás várható. Az általános hiedelemtől eltérően nem csoportosan, hanem egyenként vándorolnak, de annyi van belőlük, hogy szinte mindenütt láthatók. 

Ősszel jelennek meg a gombák is a mi erdeinkben. A gombászás sokak hobbyja, hiszen több ezer fajta gomba látható és szedhető Finnországban. Mivel az ehető gombák közül többhöz hasonló mérges gomba is létezik, szedni csak azt ajánlatos, amit az ember biztosan ismer. Hogy a nagyközönség gomba-ismerete fejlődjön, ősszel sok piacon van gomba-sátor, azaz egy sátorban gombaszakértők értékelik a nekik bemutatott gombákat. A Helsinki botanikus kertben, de az országban sok más helyén is ilyentájt 1-2 napos  gomba-kiállításokat is rendeznek, ezeken kis dobozokban vannak a különböző friss gombák, minden magyarázattal ellátva. A kiállításon olyanok is végeznek ügyeletes szolgálatot, akiktől szinte bármit meg lehet kérdezni, ami a gombákra vonatkozik. Finnországban 1948 óta működik egy országos gombaegyesület is: Suomen Sieniseura ry. , ahová bárki csatlakozhat, akit érdekelnek a gombák.

Sokféle gombás étel is ismeretes, ezekből egynek a receptjét ide teszem, bármilyen gombával elkészíthető.

A gombák nemcsak étkezésre alkalmasak, hanem azokból festékeket is főznek. Ezeket a festékeket gyapjúfonál festésére használják. Ennek a témának nagy irodalma van, különösen a mérges gombákból nyerhető sokféle festék, melyek a szürkétől  a narancssárgáig a skála szinte minden színét produkálják. A gombákból nyerhető festék felhasználása nem finn találmány, az ezzel kapcsolatos eljárásokat irodalmi adatok szerint  Skandináviában a dánok használták először az 1600-as években.

Madarak őszi költözése

A madarak költözése máe július-augusztus fordulóján elkezdődik és az elsők között távozik tőlünk a világ leghosszabb vándorútját megtevő madár, a sarki csér. Ez kb. 100 grammot nyomó, Magyarországon védett, finnül lapintiira (Sterna paradiseae) - nak nevezett vándormadár egy év alatt 80 000 km-t is megtehet, mivel a Déli sarkkörre veszi útját. Az út a Lappföldről odáig átlagban 93 napot vesz igénybe, mert közben megállnak többhetes pihenőre. Visszafelé gyorsabban jönnek, átlag 40 nap alatt érnek ide.

A madarak vándorlását rájuk erősített,  kis rádióleadók segítségével vizsgálták. Megállapították, hogy ezek a 30 éves kort is megérő madarak dél felé haladva napi 330 km-t repülnek naponta és  észak felé 520 km-t tesznek meg egy nap alatt. Egész élete alatt egy 30 évet megért madár kb. 2,4 millió km-t repült.  Összehasonlításnak csak annyit, hogy ez kb. annyi, mint háromszor  a Föld és Hold közötti oda vissza út!

A későbbi hónapokban költözik az énekes madarak nagy része. Fantasztikus látvány a hattyúk, darvak és libák nagy hangon történő vonulása, a madarak gyülekezőhelyein nemegyszer sok ezer madarat is lehet látni egyszerre.  Az utóbbi években különösen sok fehérarcú libát (Branta leucopsis) számláltak meg a madarakat kedvelők Helsinkiben és a környező városok parkjaiban.

Az ősz biztos jele az is, hogy elkezdődnek az iskolák. Mivel a finn nyári vakáció már június első hétvégekor kezdődik, augusztus közepén újra kinyílnak az iskolák kapui. Ez csak az alsóbb iskolákra vonatkozik, a főiskolai és egyetemi oktatás itt is csak szeptemberben indul.

Ősszel rövidülnek a napok és hosszabbodnak az esték.

Ilyenkor előkerülnek a gyertyák, nem annyira a világítás, hanem inkább a hangulat kedvéért. Kedves finn szokás, hogy ha az ember vendéget vár és pl. kertes házban lakik, kiteszünk egy kis mécsest az ajtó közelébe az érkező vendég köszöntésére.

Ősszel az órát is visszaállítjuk egy órával, de mivel Finnország a kelet európai zónában van, ez nem változtat azon a tényen, hogy amikor Önöknél pl. du 6 óra van, nálunk már 7 órára jár, azaz ugyanannyi idő van nálunk, mint pl. Romániában és Görögországban és ki hitte volna: Délafrikával is egyforma az óránk járása.

Hogy mivel kínáljuk meg a vendégeket?

Mivel nálunk most van az erdei  gombák szezonja mellékelten befejezésül egy gombás recept. 

Sienirulla = Gombás tekercs

Hozzávalók:                                                                                                                   

A tésztához:

6 tojás, 1,5 dl liszt, 6 dl tej, 1 kávéskanál só, 1 evőkanál olaj

 A töltelékhez:

½ Kg gomba, 1 közepes nagyságú póréhagyma vagy 2 -3 kis  vöröshagyma, 2 paradicsom, 1 nagy paprika, 1 dl étolaj, 1 kávéskanál só vagy inkább vegeta (ízlés szerint lehet több sót is tenni hozzá, de én viszonylag kevés sót használok, azért ilyen kicsi a mennyiség), 1 kávéskanál őrölt feketebors  

 A tetejére: 1 dl reszelt sajt, akármilyen sajt lehet, én ementálit használtam. 

 Hogy csináljuk?

A tésztához tartozókat egy  "vájdlingban" összekeverjük és kizsírozott, kilisztezett nagy tepsibe öntjük. 200 C fokon 20 percig sütjük- kb. olyan lesz, mint egy tepsire való rántotta.

Miközben sül a tészta,  elkészítjük a tölteléket: a felvágott hagymát olajban puhára  dinszteljük és hozzátesszük a felaprított gombát, és a felvágott paradicsomokat + paprikát  és a fűszereket. A gombát puhára főzzük, levet ereszt, így nem nagyon kell hozzá víz . Ne legyen folyékony a töltelék, hanem olyan, mint egy sűrű gombapörkölt. Ha túl sok levet eresztett, a levet leöntjük, mielőtt a tésztára terítenénk a tölteléket.  

A kész tésztát egy tiszta konyharuhára tesszük és rákenjük a  tölteléket, majd összecsavarjuk, mint egy bejglit. Mivel a tészta puha, a konyharuha ad segítséget a csavarásnál.

Megszórjuk a reszelt sajttal és visszatesszük a sütőbe kb. 10 percre, vagy annyira, hogy a sajt szép világosbarna legyen.

Tálalhatjuk azonnal vacsorára, zöldsalátával, ha szeretjük a salátát. A mélyhűtőben jól eláll legalább 2 hónapig.

 Jó étvágyat!

Judit Mäkinen
Finnország

Források: http://www.funga.fi/

http://www.jif.fi/blogs/index.php?post/2011/08/27/Sopuleiden-joukkovaellus-2011

http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Lemming.jpg

http://hu.wikipedia.org/wiki/Sarki_csér

http://ohjelmaopas.yle.fi/artikkelit/tiede/tiedeuutiset/lapintiira-lentaa-yli-80-000-kilometria-etelaisella-muuttomatkalla

Képek: A madár : Lapin tiira:

Dr. Timár József képe az ö engedélyével :  

A többi kép saját felvétel.