Finnországi levelek 49.

2011-08-09 11:24:03


 

Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

49.levél   2011 augusztus 11

 

Kedves Olvasók!

 

Annak érdekében, hogy megismertessem  Önökkel  Finnországot belülről, szorgalmasan olvasom azokat az úti beszámolókat, melyeket az itt megfordultak írnak a különböző internetes oldalakra Finnországról.

Nem egyszer merítettem már témát az ezeken az oldalakon olvasottakból, hiszen többször olvasok olyasmit, ami nem felel meg a valóságnak és félrevezeti azokat, akik az itteni életről és körülményekről  akarnak tájékozódni. Hogy ezeknek a megállapításoknak mi az oka, azt nem fejtegetem, hiszen sok oka lehet, mint pl. a Finnországban eltöltött  túl rövid idő, nyelvi, vagy más okokból született félreértés, stb. stb.

Mai levelem témáját az alábbi bejegyzés adta:

 

"Figyelemreméltó, hogy nyáron 5 hét kötelező szabadságot kell letölteni, februárban 1 hét sí szünet van, s hogy még nagyobb legyen a döbbenetünk, nekünk, magyaroknak, karácsonykor is 3 hét szabadságon vannak a finnek"

 

 

  

Dolgozók és tanulók nyári és más időponti szabadsága Finnországban.

 

Finnországban az évi szabadságot jelenleg a 2005 márc. 18.-án kiadott Vuosilomalaki = Törvény az évi szabadságról szabályozza.

Ennek értelmében:

 

Állami alkalmazottak évi szabadsága 

 

Ha a munkaviszony egy évnél rövidebb ideig tartott minden munkában eltöltött hónap után 2 munkanap szabadság jár a dolgozónak, azaz pl.: 10 hónapi munkaviszony 20 munkanap szabadságra jogosít. Míg a szombati nap általában szabad, a szabadság számolásánál nem ötnapos munkahéttel, hanem hatnapos munkahéttel számolnak, azaz a szombat is munkanapnak számít.

A szabadság az egy évnél rövidebb munkaviszony esetén az április 1 és a következő év március 31 közötti időszakban munkával eltöltött hónapokat jelenti. Pl. Ha valaki februárban kezd dolgozni és augusztusban befejezi a munkát, akkor fizetett szabadságot csak az április-augusztus közötti hónapok után kap = 5x2=10 nap.

Hogy mikor van valaki szabadságon, azt a munkaadó dönti el. Minden évben  mindenkinek márciusig bezárólag be kell adnia a kérelmet az évi szabadságra vonatkozóan. Mindenki nem lehet pl. júliusban szabadságon, ezért általában meg kell egyezni arról, hogy ki mikor van szabadságon, hogy a munka ne álljon le teljesen. Kivételt képeznek azok a nagyobb, ipari  üzemek, melyek leállnak nyaranta teljesen 4 hétre - ilyenkor van az évi karbantartás és ilyenkor az egész személyzet szabadságon van.

 

Ha a munkaviszony tovább tartott, mint egy év akkor havonta 2,5 nap szabadság  jár, azaz 2 évi munkaviszony után 12 x 2,5 = 30 munkanap az évi szabadság.

 

Ha a munkaviszony 15 évnél tovább tartott, az évi szabadság 35 munkanap. Ebből a fizetett napok száma 25. Ezzel Finnország az EU több tagállamával pl.: Csehország, Hollandia, Franciaország -  egyenlő szinten van, ennél több, azaz 30 nap fizetett szabadság csak  Németországban és Dániában létezik az Eurofound felmérése szerint.

 

Ezután a szabadság nem hosszabbodik bármennyit is dolgozott valaki, ez azt jelenti, hogy annak, aki 30 évig dolgozott ugyanannyi szabadság jár, mint annak, aki 15 évig dolgozott.

 

A dolgozók un. lomaraha -t  =  "szabadságpénzt" is kapnak, ami a fele a szabadság idejének megfelelő fizetésnek, ezt a pénzt a fizetésükön felül kapják vagy a szabadságuk elején vagy akkor, amikor visszamentek dolgozni.

 

Vannak fizetett szabadnapok is, ilyenek pl. házasságkötés napja, közvetlen hozzátartozó temetésének ideje, az 50. vagy 60. születésnap és a katonai behívás napja.

A fizetett szabadnapok közé tartoznak a következő egyházi ünnepnapok: Nagypéntek, Húsvéthétfő, Áldozócsütörtök, Vízkereszt

Más fizetett ünnepnapok: Május 1, Juhannus =Szentivánéj napja, Finnország függetlenségének ünnepnapja: december 6 

 

Azok, akik nem állami alkalmazásban dolgoznak, azok munkaszerződésük szerint vannak szabadságon,

 

 DE SEHOL NEM KÖTELEZÖ nyáron öt-hét szabadságot letölteni és SEHOL NINCS Karácsonykor 3 hét szabadság!

 

                             Iskolások  szünetei az iskolai év idején

 

Az iskolai év őszi féléve augusztus  16 - december 22.-ig tart

                             a tavaszi félév  január 10- június 4.-ig tart

A nyári vakáció ideje: június 5 - augusztus 15.

 

Az iskolai évben a  következő szünetek léteznek:

őszi szünet: október 14 - október 15 = 2 nap

karácsonyi szünet ideje: december 23-január 9 = 13nap

téli szünet  = sí szünet

                             az ország déli részén az év 8. hete, a középsőn a 9. hét és északon az év 10. hete a sportszünet, azaz a sí szünet. A különböző időpontok oka, hogy február a leghidegebb hónap és az ország északi részein ilyenkor könnyen lehet mínusz 20 C alatti hőmérséklet, ami nem a legszerencsésebb a síelés szempontjából. Másik oka, hogy a napok február elején, északon még viszonylag rövidek és a napok rohamos hosszabbodása februárban három hét alatt már észrevehető.

 

Sokan áhítoznak a tanítók és tanárok hosszú nyári vakációja után. Ezek azonban talán/bizonyára  nem tudják, hogy az utóbbi években a tanárok jelentős része csak az iskolai évre kap fizetést, azaz munkaszerződésüket egy-egy iskolai évre kötik. Így ök. egész nyáron fizetés nélkül élvezik a szabadságukat.

 

Ez a  szabadságot szabályozó törvény felületes ismertetése, de remélem, hogy a lényegre rávilágít.

 

Összefoglalva a fentieket, a levelem elején  idézett megjegyzés megállapítása téves - nincs ok megdöbbenésre!

 

 

Végezetül egy finn recept:

 

Vispipuuro = Felvert, gyümölcsös  gríz (esetleg kikevert grízkása)

A nagy finn- magyar szótár nem ismeri a vispipuuro szót, így a fenti fordítást a kényszer szülte. Ezzel kapcsolatban egy kis finn nyelvlecke: puuro = kása, vispata=felverni, vispilä = habverő. Kiejtés: A kettőzött magánhangzó hosszú magánhangzót jelent, a  finn s = magyar sz.

 

Mi kell hozzá?

1 l víz

4 dl megtisztított ribizli (mi itt főleg áfonyával készítjük, de ribizlivel ugyanolyan finom)

2 dl cukor

1 kávéskanál vaníliás cukor

 2 dl gríz

 

Hogy készül?

A vízben puhára főzzük a ribizlit = kb. 10 perc, ha kész  leszűrjük,  a ribizli héját kidobjuk, szűrés közben a puha ribizli szemeket fakanállal kissé kinyomkodjuk, hogy a lé erősebb legyen

A ribizliléhez hozzáadjuk a cukrot és felforraljuk, majd a grízt beleöntjük és keverés közben kb. 6 percig főzzük

 

Hideg vízben kissé kihűtjük és a még meleg gyümölcs-grízt habverővel legalább 10 percig habosra verjük fel.

 

Hidegen tálaljuk, de vannak olyanok, akik langyosan szeretik. A fenti adag hat személyre szól.

Jó étvágyat!

 

 

Forrás: http://eu-munka.blogspot.com/2011/05/iii-sikertortenet-finnorszag.html

http://www.finlex.fi/fi/laki/kokoelma/2005/20050032.pdf

http://www.hel.fi/hki/opev/fi/Ajankohtaista/Koulujen+ty_-+ja+loma-ajat/Peruskoulujen+ty_-+ja+loma-ajat+2010-2011

http://www.taloussanomat.fi/tyo-ja-koulutus/2011/08/05/meillako-pitkat-lomat/201110891/139


 A képeket a saját konyhámban csináltam, a recept ribizlivel készült.

Judit Mäkinen
Finnország