Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

35. levél 2011. január 15.

Kedves Olvasók!

Örömmel olvastam, hogy Attila már kétszer is megsütötte a datolyás kuglófot, sőt mi több tapasztalatait a 33. levelemhez írt hozzászólásai formájában az olvasóközönséggel is megosztotta. Akiket Önök közül érdekel a finn konyha, az nézzen be a honlap fórumára, írtam egy magyar nyelven elérhető finn ételek szakácskönyvéről.

Mai levelemben két aktuális témával foglalkozunk, mégpedig Nuutti napjával és Turkuval- Európa újabb kultúra fővárosával. Turku ismertetése felületes és kizárólag az alapvető tájékoztatást szolgálja. Amióta azonban fapados repülőjárattal Turku Budapestről egyenesen, könnyen és viszonylag olcsón megközelíthető, feltételezem, hogy a jövőben Önök közül többen is eljutnak majd ebbe az érdekes finn városba.

Január 13, Nuuti napja

Ezen a napon végződik a karácsonykor ünnepélyesen kihirdetett béke időszaka.

Knut, finnül Nuutti, Dánia szent királya volt, öt 1131 január 7.-én gyilkolták meg, az ö emléknapja volt ez a nap. Finnországban svéd mintára január 13.-án van Nuutti napja.

( Dániának több szentté avatott Knud nevű királya is van, 1131 jan.-ban Knud Lavard halt meg, öt III:Sándor pápa- Bandinelli- avatta szentté 1169-ben.)

Régen ezen a napon kezdték vidéken a megszokott hétköznapi életet, elővették az ünnepek idejére félretett szövőszéket és megitták mindazt az italt, ami esetleg megmaradt a karácsonyi és újévi ünneplés után. Ezen a napon házról házra járt egy menet, melyben a település férfitagjai egy Nuuttipukki = Nuuttibak vezetésével kopogtattak az ajtókon megkérdezve, hogy Jöhet-e Nuutti? A Nuuttipukki álarcot viselt, egy ilyen álarc itt látható.

Ha beengedték őket és még innivaló is volt, egy hagyományos Nuutti dalt adtak elő és megjelölték krétával az ajtót nyugtaként feltüntetve rajzzal, hogy hány kupányi sört kaptak. Ez bizonyította a következő év Nuutti napjáig azt, hogy milyen vendégszerető nép lakik a kérdéses házban.

A házilag készített sört nem itták meg helyben egyszerre, hanem összegyűjtötték az udvaron váró szánon lévő hordóba. A menet ezután a falu legnagyobb házába ment, ahol egyenlően elosztották, amit kaptak.

Ha nem kaptak semmit egy fenyegető ének segítségével kívántak a ház népének minden elképzelhető kellemetlenséget az elkövetkező évre.

Európa kultúra fővárosai: Turku és Tallin

Talán nem mindenki előtt ismert, hogy az Európa Parlament és komisszió 1985 óta működő programjáról van szó. Az Európai Unió 1985 óta választ egy vagy több európai várost egyéves időtartamra un. európai kultúra fővárosnak. Feltételezem, hogy Önök közül mindenki tudja, hogy ez a megtisztelés tavaly, azaz 2010-ben Pécs városát érte Isztambullal és Essennel együtt.

A program egyik fő célja az európai kultúra sokrétűségének és gazdagságának megismertetése a világgal.

Turku- Abo (kiejtés:Óbu)

Turku Finnország legrégibb városa, 1812-ig Finnország fővárosa volt. Turku alapításának pontos idejét nem ismerjük. A város alapítását szokás 1229-töl számítani, amikor IX. Gregorius pápa a mai Turku piacterétől nem messze, Koroinenben levő püspöki székhelyet Turkuba helyeztette át. Ez az év, amit Turku alapítási évének tekintünk.

Az 1200-as évek fontos állomásokat képviselnek az épülő Turku életében. Ezekben az években épült Samppalinnan dombján a Pyhä Olavi dominikánus kolostor és fektették le mind a turkui vár, mind az 1300-ban felszentelt katedrális alapjait.

A vár, Turun linna az Aura folyó torkolatánál épült. Az 1200-as évek végén a finnországi kormányzó/helytartó és katonáinak volt támaszpontja. Az építkezés az 1300-as évektől több mint két évszázadig tartott, az 1556-1661 között épített dísztermek a reneszánsz építészet első finnországi példái. Az idő múltával a vár elvesztette katonai jelentőségét és sokféle változáson esett keresztül, többek között börtönként szolgált az 1800-as évek végéig.

A II. világháborúi bombázások alatt a vár károkat szenvedett, ezek alapos restaurálása 1946-1961 között történt.

Jelenleg a turkui vár egyike Finnország legérdekesebb múzeumainak, az un. Elővár- (Esilinna) és Fővár (Päälinna)- ban rendezett kiállításokon évente többszázezren fordulnak meg.

Turkunak kb. 300 évig jelentős szerepe volt a svéd birodalomban (Finnország akkor Svédország része volt), hiszen tengerparti fekvése miatt a hajózás, kereskedelem és kultúra fontos központjának számított.

Finnország első egyetemét 1640-ben alapították Turkuban.

A Svédország és Oroszország között vívott háború eredményeként Finnországot 1809-ben Oroszországhoz csatolták. Akkor úgy gondolták, hogy Turku nagyon messze van Szt.Pétervártól és Finnország - akkor orosz nagyhercegség volt - fővárosának Helsinkit jelölték meg.

Turku nagy része egy drámai tűzvész áldozatául esett 1827 szeptemberében. Az újjáépítés városrendezési tervét német születésű építész, Carl Ludwig Engel készítette, ugyanaz az építész, akinek Helsinki városképének kialakításában is meghatározó szerepe volt.

Finnország függetlenné válása után 1918-ban alapították Turkuban a svéd nyelvű Abo Akademi (kiejtés: Obu Akadémi) nevű egyetemet, majd 1820-ban a finn nyelvű Turkui Egyetemet= Turun Yliopisto (kiejtés:üliopiszto)

Katedrális

Turku Finnország evangélikus egyházának püspöki székhelye, a Katedrális az evangélikus vallás legfontosabb temploma Finnországban. A templom már messziről látható, a turkui városkép egyik legjellegzetesebb pontja, melynek helyén már az 1100-as években egy fatemplom állt. A katedrálist sokáig építették, ezért többféle építészeti stílust egyesít, mint pl. román és gót stílusú részeket is találhatunk itt.

Kézművesek negyede

Az 1700-as években az akkori város külső részén, ahol olcsóbbak voltak a telkek és nem voltak olyan szigorúak az építkezést szabályozó előírások egy Luostarinmäki (kiejtés: luosztarinmeki = kolostordomb) nevű helyen kézművesek telepedtek le. Volt itt mindenféle mesterség: ács, kőfaragó, fazekas, pék, borbély,

Parókakészítő, suszter stb. Szegény sorsú diákok is laktak itt a padlásokon lévő kis kamraszerű " szobákban".

A szinte egész Turkut elpusztító nagy 1827-es tűzvész kikerülte ezt a faházakból épült városrészt és így jelenleg teljes, eredeti állapotában, múzeumként látható itt az, hogy hogyan is éltek az emberek 300 évvel ezelőtt.

Aboa vetus

A katedrálishoz közel, az 1900-as évek közepén egy városi, palotaszerű, magántulajdonban lévő épület - Rettig palota- restaurálásakor érdekes leletre bukkantak az archeológusok. Kiderült, hogy a palota alatt egy rendkívül jó állapotban fennmaradt középkori városrész található. Ez most úgy látható, hogy részben az épület üvegpadlója alatt lehet látni egy utcát, részben pedig a középkori épületmaradványok között sétálva - teljesen fedett a terület- lehet ismerkedni a középkori élettel. Egyben bemutatják az archeológiai kutatás módszereit is. Ez a múzeum rendkívül kedvelt, sok iskolai kirándulás célját is képezi.

Források:

http://www.rky.fi/read/asp/r_kohde_det.aspx?KOHDE_ID=4620

http://www.turku.fi/Public/default.aspx?contentid=132780

http://www.turku.fi/Public/default.aspx?nodeid=4550&culture=fi-FI&contentlan=1http://www.globe.fi/things_to_see/117#europe

http://www.saunalahti.fi/arnoldus/nuutinpai.html

http://fi.wikipedia.org/wiki/Euroopan_kulttuuripääkaupunki

http://www.turku.fi/Public/?contentid=16431&nodeid=8575

Turkui vár képe:

http://www.turku.fi/Public/?contentid=16431&nodeid=8575 http://www.nba.fi/fi/kansatieteelliset_nuuttipukki

Vilkuna K: Vuotuinen ajantieto. Otava 1992 s. 21-27.

Judit Mäkinen
Finnország