Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

28. levél                                                   2010. október 10

Kedves Olvasók! Örömmel hallottam, hogy a honlap újra működik.

Október-Lokakuu

Nemrég új hónapot kezdtünk, egyben elkezdődött az év utolsó szakasza, amikor már lassan a télre készülődünk. Szószerinti fordításban loka = sár,  lucsok, szenny, piszok, szóval magyarul ez a hónap sárhónap lenne. Arra talán nem is gondolunk arra, hogy az október szó a latin 8-as szám nevéből származik, szóval csak a 8. hónapot jelenti, ami a régi  rómaiak naptárában - akik az évet márciussal kezdték - ténylegesen a nyolcadik hónap volt. Finnországban lokakuu az előző hónap, syyskuu ellentéte, az esős időt általában száraz, de erősen hűvösödő idő jellemzi. Lokakuu időjárásából a télre lehetett következtetni, ha az ablakok befagytak az januárra esőt jelentett, azaz enyhe telet. Ugyanaznap amikor a falevelek lehullanák, októberben olvad el majd a hó májusban, vagy ha már szeptemberben kopaszok a fák, akkor a hó már áprilisban olvad. Ha az első hó, akkor  esik le, amikor  még levelesek a fák, az hosszú telet jelent. A madárberkenye fából is a télre következtettek, ha sok piros bogyó volt rajta az azt jelentette, hogy enyhe lesz a tél, mivel a fa " nem hord két terhet" = nem hordja a bogyók és a sok hó terhét is egyszerre. Ennek ellentétét is hitték, azaz, hogy azért van a berkenyefán annyi bogyó, hogy a madarak ne éhezzenek majd a hosszú télen.

Amikor lehűl a föld és fagyosak már a mezők, az élet befelé húzódik a házakba, de egyben messzebbre is távolodik, az erdők felé. A mezei munkák véget értek és ilyenkor, télen dolgoznak a favágók és a " hivatalos" tél is elkezdődik október 14.-én, azaz Calixtus napján.

Forrás: Vilkuna K.Vuotuinen ajatieto Otava 1992 273-278 old.

Heringvásár Helsinkiben

Idén okt. 3-9. között kerül sor  Helsinki  déli kikötőjében és a Piactéren az immár hagyományos heringvásárra. Ez az esemény Finnország legrégibb tradicionális eseménye, a vásárt ugyanis 1743 óta rendezik. A heringvásár helye 1820 óta Helsinki déli kikötője.

Talán nem sokat gondolunk arra, hogy az elmúlt évszázadokban sok ország önellátó volt. Ez a finneknek - ahol az ország alapterületének kevesebb, mint 10 % - a alkalmas mezőgazdasági termelésre - azt jelentette, hogy a hosszú télre mindenféle raktározott élelmiszerre volt szükségük. Az élelmiszerek eltartásának  egyik és legfontosabb módja a szárítás mellett  a sózás volt.

Sokan viccelődnek " halszagú rokonainkról" a finnekről, ehhez a humorhoz nagy adag tudatlanság járul - hiszen az illető viccfaragók nem tudják, hogy a táplálkozásban a különféle halaknak milyen óriási szerepük volt és van is mind a mai napig. Az élelmiszerek  nagy választéktól eltekintve, manapság  is ajánlatos kétszer hetente halat enni, az állati zsiradékok közül a halzsír az egészséges zsírokhoz tartozik. Mivel Finnországban nem minden gazdaságnak telt arra, hogy teheneket tartson, de halászni szinte mindenütt lehetett  ez a tény nagyban befolyásolta a hagyományos táplálkozási szokások kialakulását.

Megjegyzés: tudom, hogy a magyarok között sokan vannak, akik un.  elvből nem esznek halat, "Nem bírom a halszagot!"  felkiáltással. De talán ök. soha nem kaptak friss halat, ezért nem tudják, hogy a friss halnak nincs kellemetlen szaga,  és ök valószínűleg azt sem tudják, hogy  hányféle módon és mennyire ízletesen lehet a halételeket elkészíteni.

Régen az egész évre szükséges halat sózott formában tárolták és a Balti tengeren fogott hering volt az egyik legfontosabb hal. Ősszel, a heringvásár idején a finn szigetvilág halászai sok - sok csónakkal érkeztek / érkeznek ma is Helsinkibe. A legkülönfélébb házilag készült halkonzerveket egyenesen a csónakokból árulják a parton sétáló vevőknek. . Nemcsak halat lehet ilyenkor kapni, hanem a szigetvilágra jellemző fekete kenyeret, mindenféle birkagyapjúból készült dolgokat, mint pl. pulóvereket, sapkákat, kesztyűket és a még most is elengedhetetlen vastag, otthon kötött gyapjú zoknikat, melyek használata az időjárási viszonyok miatt fontos és gyakran használt  gumicsizmákban elengedhetetlen.

A halkonzerveket a legkülönbözőbb dolgokkal ízesítik, pl. borókabogyóval, berkenyével, újabban curryval is!

Működik egy tanács is a heringvásár idején, melynek tagjai megkóstolnak minden árusításra került  halkonzervet és a tapasztalatok alapján eldöntik, mi idén a legízletesebb portéka. Az árakról csak annyit, hogy egy kis doboz (kb. 200 g) konzerv ára idén: 5 euro.

Heringvásárt nemcsak Helsinkiben rendeznek, hanem Turkuban és Rauma városában is.

 Forrás:http://fi.wikipedia.org/wiki/Silakkamarkkinat

A képek saját felvételeim.

Judit Mäkinen
Finnország