21. levél 2010 jun. 24

Kedves Olvasók!

Mai levelem témája a finn nyári ünnepek legnagyobbja:  Juhannus mely a nyár közepének, a fehér éjszakák idejének ünnepe. Egy finn írónő, Maila Talvio már 1926-ban javasolta, hogy Juhannus legyen a finn zászló ünnepe és 1934 óta Juhannus  Finnországban hivatalos, zászlós ünnepnap. Ez az egyetlen olyan alkalom, amikor a zászlórúdra felhúzott nemzeti zászlót este nem húzzák le, a zászló egész éjjel a magasban lobogva köszönti a nyarat, a meleget, a természet megújulását.

Juhannus, a nyár ünnepe

Egy kis történelem: Az ünnep neve a keresztény egyházak Keresztelő Szt. János ünnepnapjának nevéből ered. Öt  Nativitas Johannis baptiste néven már 1316-ban említették Finnország területén.  János finn megfélője Juhani, névnapja a finn naptár szerint június 24.-én van, ugyanezen a napon ünneplik itt Johannes és Johan névnapját is.

A kereszténység előtti időben Ukko( Odin)  istent ünnepelték ilyenkor a jó termés és a termékenység biztosítására. Juhannus ünnepének napja kissé változik, de 1955 óta  a nyári napéjegyenlőséghez legközelebb eső hétvégén ünnepeljük.  Juhannushoz elengedhetetlenül tartozó szokások egy része még a pogányság idejéből származik, ilyen a

Juhannuskokko, Juhannusvalkea  = Juhannusi máglya, tűz

Őseink a tűznek tisztító hatást tulajdonítottak és hittek abban is, hogy a tűz elkergeti a rossz szellemeket. Nemcsak Juhannuskor, de máskor is, pl. húsvét idején is  égnek a nagy máglyák a vízpartokon. Sok településen mindig ugyanazon a helyen égetik ezeket az óriási máglyákat, ahová az égetendő faanyagot  már jóval az ünnep előtt gyűjtik a helybeliek. Ilyenkor szokás pl. régi csónakokat is égetni, és a csónak elejének finn neve: koka lehet a kokko szó eredete. A tűz meggyújtása ünnepélyesen történik, körülötte népünnepélyt tartottak, ettek, ittak, táncoltak. Sokféle máglya van, de a legnagyobbak  több métere magasan felhalmozott fatörzseket is tartalmaznak. Ezek égésének módjából lehetett következtetni arra, hogy mi lesz a falu leányzóinak sorsa. Ha a máglyát támogató nagy fatörzsek csak félig égtek le, az rosszat jelentett: sok lány maradt vénlánynak.  

Helsinki partjain számos máglyát láthatnak azok, akik a Juhannust kivételesen nem valahol vidéken, hanem a városban töltik. Az egyik leglátványosabb ilyen máglya a tájmúzeumi sziget: Seurasaari máglyája, aminek ünnepélyes meggyújtását és égését számos csónakról is figyeli a közönség.

Juhannusi esküvő

Abban az időben, amikor Finnország még főleg agrár ország volt, az esküvőket leginkább ősszel tartották, amikor vége volt a mezőgazdasági munkáknak és a termést is betakarították. Az 1700-as években a legtöbb esküvőre októberben került sor, akkor volt egy hét szabadsága a béresként dolgozóknak. Száz évvel később, az 1800-as években kezdtek ? divatba jönni" a nyári esküvők, elsősorban  a városi nép körében.

Helsinkiben, Seurasaari szigetén egy nagyon szép, régi  fatemplom áll, a neve Karunan kirkko. Ebben a templomban minden évben Juhannuskor egy olyan párt esketnek,  akiknek az esküvőjén részt vesz a szigeten ünneplő nagyközönség is. A finn televízió egyenes adásban közvetíti az esküvőt és a szertartás után a parti máglyához ünnepélyes keretek között csónakon érkező új házaspár  gyújtja meg a tüzet. Ezután a nagyközönség társaságában táncolják a menyasszonytáncot, ami Finnországban mindig  keringő.  Erre az esküvőre bármilyen pár jelentkezhet már jó előre,  hogy kik választják ki a sok jelentkező közül a Juhannus párt azt nem tudom.

Seurasaari juhannusi ünnepségei sokakat vonzanak, hiszen ilyenkor a szigeten levő  máglya mellett népi táncosok is fellépnek. Itt azonban több külföldit látni, mint bennszülöttet, ök. Juhannuskor a legszívesebben messze elkerülik a várost.

Juhannussalko = Juhannusfa/májusfa

A svédet anyanyelvének valló finnek körében, azaz a partvidéken és Ahvenanmaa területén régi hagyomány az un. Juhannussalko  felállítása. Ez a szokás Svédországban általános. Egy 10-25 m magas zászlórúdhoz hasonló rúd ez, melyet virágok és különböző díszek ékesítenek a díszeknek szimbolikus jelentése van és az időjárásra, a hajózásra valamint a földművelésre vonatkozó utalásokat rejtenek magukban.  Az egész falu népe együtt állította fel a Juhannusfát  és körülötte táncolva ünnepelték a nyarat, a meleg és szép, világos évszakot. Feltételezhetően a Hansa-kereskedők hozták Európából ezt a szokást Skandináviába. A Juhannussalko egészen a tél beköszöntéig díszíti a településeket.

Juhannustaiat/Juhannusvarázslatok             

A legismertebb varázslatok a szerelemhez fűződnek. Ezekkel a varázslatokkal a lányok a jövendőbelijüket akarták kitalálni, vagy legalábbis a közelükbe varázsolni.

Ha a leányzó éjfélkor  meztelenül egy forrásba nézett, meglátta a leendő szerelme képét. Ha a párnája alá legalább 7 fajta vadvirágból kötött kis csokrot tett, akkor a leendő vőlegényéről álmodhatott. Ha meztelenül hempergett egy olyan szántóföld hajtásai között, ami legényes házé volt, számíthatott arra, hogy a legényben is vágy ébred egy lány után. Ezen felül az éjszakai harmat meggyógyított minden bőrbetegséget, ezért a lányok egy része virágos mezőkről harmatot gyűjtött a zsebkendőjébe és ezzel törölte le az arcát, hogy szebb és simább legyen a bőre.  

Juhannusi díszítés

Régen Juhannushoz is nagytakarítás tartozott, hasonlóan a karácsonyi nagytakarításhoz. A lakásokat virágokkal és zöld ágakkal díszítették. Vidéken szokás volt a bejárati ajtó mellé két frissen kivágott,  fiatal nyírfát állítani. A nyírfaágakból a szaunázáshoz használt virgácsokat is frissen kötötték ilyenkor.

Juhannus táján virágzik egy nagyon szép fehér rózsafajta, finnül: Juhannusruusu =Juhannusrózsa a neve, latin neve: Rosa pimpinellifolia ?Plena". Már 4-5 éves korában, magas bokorformában nö, különösebb  illata nincs a virágoknak, de a rengeteg fehér virág gyönyörű látvány, mint a mellékelt kép is mutatja.  

Juhannus - szauna

Mint minden finn ünnepnek, Juhannusnak is velejárója a szaunázás. Régen ilyenkor már napközben szaunáztak az emberek, hogy estére tiszták legyenek. Ezen az éjszakán kevesen alszanak, hiszen teljesen világos van. Szokás barátokkal együtt ünnepelni, lehetőleg valahol vidéken, tóparton egy nyaralóban.

Sajnos  ilyen alkalmakkor sokan a kelleténél több alkoholt fogyasztanak, majd bátran  elmennek egy éjjeli csónakázásra vagy úszásra/fürdésre melynek végzetes következményei is lehetnek.

Városi Juhannus

A legtöbb finn valahol vidéken a nyaralójában vagy a rokonai nyaralójában tölti a Juhannust, a városok szinte teljesen kiürülnek ilyenkor.

Ezzel a hétvégével sokan nyári szabadságra mennek, ami azt eredményezi, hogy Finnországot  Juhannus után 4 hétre gyakorlatilag?bezárják".

Helsinki belvárosában szinte több turistát látni, mint ? bennszülöttet" a város kihaltnak tűnik. Juhannuskor a legtöbb üzlet is bezár, hiszen az üzletekben dolgozók is szabadságon vannak. A forgalom  minimálisra apad, a városi közlekedésben vasárnapi menetrendet tartanak, azaz erősen ritkítottak a busz- és villamosjáratok.

 A városból kivezető országutakon már előző nap nagy a forgalom, az autósorok csak lassan haladnak előre.

De a városban is lehet ünnepelni. Helsinkiben a belvárosi Esplanad-on felállítják a Juhannus-fát, Seurasaari szigetén (ez a tájmúzeumi sziget neve Helsinkiben) ünnepség keretében gyújtják meg a város legnagyobb máglyáját és több helyen nyilvános táncünnepségeket  is rendeznek. Ezek nem diszkótáncok, hanem a finnek által kedvelt tangó, jenkka és más táncok ünnepe, ahol többnyire az idősebb korosztály táncol zenekari kísérettel. Elengedhetetlen hangszer a harmonika és a hegedű.

Több helyen lehet szaunázni is a város nyilvános szaunáiban, a Helsinki előtti, városi tulajdonban lévő  szigeteken grillezni és sátorozni is lehet.

A múzeumok közül több is nyitva tartja kapuit, látogatható a Helsinkihez tartozó állatkerti sziget: Korkeasaari  és a Vidámpark is.

Helsinki piacteréről több vízibusz is indul este, hogy a közönség élvezhesse a partokon lobogó máglyák látványát. Ezek között olyan vízibuszok is vannak, melyeken kellemesen lehet vacsorázni miközben a vízibusz lassan és csendesen hajókázik a fehér éjszaka nyugodt vizein.

Végül, de nem utolsó sorban a juhannusi ételekről egy pár szót:

Főleg két dolog említésre méltó és ez az újkrumpli és az eper.

Finnország leg délibb részein juhannuskor lehet a legeslegelső újkrumplit felszedni, ami még a mai világban is  - amikor minden kapható - ünnepi ételnek számít. Frissen főzve, kaporral, vajjal és heringgel a legfinomabbak. A hering százféle formában kapható, frissen, füstölve, különböző páclevekben: hagymával, mustárral, újabban curryval és mindenféle exotikus fűszerrel is.

Az eper még nagyon drága, egy liter! ( és nem kg !)  eper ára jelenleg  10 euró körül van. Az igazi eperszezon Finnországban csak júliusban lesz. A finn eper remek ízének titka az itteni, nyári napi  20 órás napsütés, ami olyan finom  aromát ad a kisszemű epernek, hogy azzal nem vetekedhet az üvegházi, óriásszemű csak a szemnek, de nem a szájnak ingerét  jelentő, importált eper.  

Forrás: http://visitaland.exor.net/fi/nae_koe/juhannus_ahvenanmaalla/juhannussalko

http://www.nba.fi/fi/seurasaari_museotalot_kirkko

Vilkuna K: Vuotuinen ajantieto. Otava 1992.

A Juhannuskokko képe saját felvételem. Jól látható rajta a felállított, égő, régi  csónak és a tüzet csodálók a vízen egy kis csónakban.

Judit Mäkinen
Finnország