Finnországi levelek hazámból, Finnországból szülőhazámra, Magyarországra.

4. levél 2010 jan. 30

Kedves Olvasók!

Mai levelemben folytatom a Világörökség finnországi objektumainak rövid ismertetését.

Sajnálattal vettem észre, hogy Rauma bemutatása a kaposvári olvasókban nem váltott ki semmilyen olyan hatást, ami akár csak  egy pársoros megjegyzésre alkalmat adott volna.

Tudomásom szerint a most bemutatásra kerülő Petäjävesinek nincs magyar kapcsolata????

 UNESCO Világörökség Finnországban no 3: Petäjäveden vanha kirkko - Petäjävesi régi templom

Petäjävesi (a név szószerinti fordítása: Erdei-fenyő víz) közép finnországi járás, melynek 2009 végén 3979 lakosa volt. A járás alapterülete 495,96 km2, nem számít a zsúfolt helyek közé, hiszen egy négyzetkilométerre 8, 72 lakos esik. Vízben  és fenyőfákban gazdag terület ez,  tavainak alapterülete 38,9 km2. Innét kapta nevét is, a sok erdei fenyőről és vízről.  

A lakosok egy 1728 dec. 3- án keltezett alapítólevéllel kaptak engedélyt I. Fredrik ( Friedrich ) svéd királytól arra, hogy egy kis templomot építsenek és e köré temetőt létesítsenek. Az építkezés csak két évtizednyi késéssel kezdődött el.

Mint minden finnországi régi templom, ez is vízparton épült  egy  félszigeten. A vízpart menti templomépítkezésnek gyakorlati okai voltak, nyáron a templom csónakkal könnyen megközelíthető volt több irányból is, télen ugyanez volt a helyzet, hiszen a befagyott tó jegén a lovas szánok minden nehézség nélkül közlekedtek.

Az UNESCO világörökségi listájára főleg az építkezés módja miatt került, a gerendákból épült templom építkezési módja mind a norvég fatemplomok, mind az orosz fatemplomok építésétől eltérő.

A templomot Jaakko Klemetinpoika Leppänen tervezte és építette 12 helybeli ács segítségével. Az építőanyagokat a lakosok adták össze! Ez a templom egy szimmetrikus, alaprajzát tekintve kereszt alakú épület, a kereszt mindkét szára 17 m hosszú és 7 m széles. A templom stílusában a reneszánsz és gót stílus keveredik, a megvalósítás a finn parasztság  faépítkezésében használt  módszereket alkalmazta. Az eredeti, kis ablakokat 1821-ben megnagyobbították, ugyanebben az évben készült el a harangtorony, melyet a templom építőmesterének unokája, Erkki Leppänen épített.

A harangtorony itteni szokás szerint a templomtól külön áll, ez több régi templomnál is megfigyelhető. A különálló harangtorony azért volt fontos, mert általában az egyházközség legértékesebb vagyona a harang volt és ezt óvták az esetleges templomtűztől azzal, hogy nem a templom épületében helyezték el. Sajnos a templomtüzek gyakran pusztítottak a finn templomokban.

A Petäjävesi templomban a harangtornyot egy rövid folyosó köti össze a templommal. A templomot 1879-ig használták, az 1867-ben elkészült új templom a régi templomot szükségtelenné tette. A régi templom rendkívül jó állapotban maradt az utókorra, berendezése is az eredeti.

A Petäjävesi régi templomban sok turista jár, a templom lelkipásztorának, Seppo Ojalának híre szerint évente ötven államból érkeznek látogatók. Ez a hangulatos, régi templom kedvelt helye az esküvőknek is, a párokat kb. tíz nyelven adták össze az elmúlt években.  A templomot, annak történetét és berendezését több nyelven beszélő túristavezető mutatja be a látogatóknak.

A használaton kívüli templomra egy lengyelországi születésű, ausztriai művészettörténész Josef Strzygowski ( 1862 márc. 7 Biala - 1941 jan. 2 Bécs) hívta fel a figyelmet 1923-ban. Az UNESCO 1994-ben vette fel a világörökségi listára, mint tipikus példáját a kelet skandináviai faépítészetnek. 

Források:

http://www.petajavesi.fi/kirkko/

http://www.petajavesi.fi/

http://www.petajavedenseurakunta.fi/site/fpage.php?id=3

A képek forrása:

A két kép (1), (2) : Wikimedia Common photo: Antti Bilund

http://www.petajavesi.fi/kirkko/index.php?option=com_content&view=article&id=12&Itemid=10&lang=fi

A képek felhasználásáért külön köszönetet mondok Paavo Niles- nek aki a Petäjäveden vanhan kirkon säätiö igazgatója.