Finnországi levelek 3.

2009-12-19 16:15:09


 

Finnországi levelek hazámból, Finnországból szülőhazámba Magyarországra

3. levél 2009 dec. 15.

Kedves Olvasók! Ebben a levelemben a finnországi karácsonyt megelőző időszak szokásairól írok, hiszen nemsokára karácsony lesz. Magáról Karácsony napjáról legközelebbi levelemben számolok be. Addig is kellemes karácsonyi előkészületeket kívánok!

Közeleg a Karácsony

A Karácsony itt Finnországban is nagy ünnep -december 24 munkaszüneti nap mindenkinek, aki nem a szolgál tásokat jelentő foglalkozási ágakban dolgozik - amihez mindenféle szokás és szinte rituálé számba menő dolog tartozik, mellékelten egy pár:

Ádventi naptár: az első ádventi naptárak Németországból érkeztek ide, ahol az első ilyen naptárt 1908-ban nyomatatták. Pár évvel később már finn gyerekek is nyitogatták az ádventi naptárakat. Míg régebben kizárólag olyan naptárakat láttunk, melyekben képek voltak minden nap ablakában, újabban sokféle naptár van, az üzletekben szinte kizárólag olyan naptárak kaphatók, melyekben minden ablak mögött egy kis darab csokoládét találnak a gyerekek. Sok családban az anyukák maguk készítik a naptárakat, pl. egymáshoz ragasztott kis dobozokból, melyekben valami apróság található vagy mézeskalácsszívekből, melyeken cukormázzal írt számok vannak 1-24-ig, ezek egy fonalra felfűzve várják a gyerekeket.

Karácsonyi virágok: A kopár téli időszakban nagy becsben vannak a virágok. Jellegzetes karácsonytáji illat a virágzó jácint illata. Kis fáradtsággal otthoni körülmények között is kihajtatható a virághagyma és a virágok  bódító illata már ádventben a közelgő karácsonyt jelzi. Három színben ismert, ezek: fehér, kék és rózsaszínű. A hagyományos jácint mellett a tulipán, azálea és a Mikulásvirágnak nevezett virág általánosak, de a karácsonyi rózsának nevezett Helleborus (1 kép) is megtalálható a piacon. Ezt tavasszal a kertbe lehet kiültetni, évelő növény, nálam is szépen virágzik, mint a mellékelt kép mutatja.

Glögi: forró vörösbor, szegfűszeggel és fahéjjal fűszerezve  Az 1900-as évek elején Svédországból ide került hagyomány, a hideg estéken érkező vendégek első itala a vendéget látó házban. A pohár aljára szokás mandulát és mazsolát tenni, mielőtt a forró italt beleöntjük

Karácsonyi lapok: Körülbelül 100 éves szokás a karácsonyi lapok küldése, sokszor sajátkészítésű  lapokról van szó. Gyerekek már az óvodában barkácsolnak karácsonyi lapokat szüleiknek és a rokonságnak.

Karácsonyi dalok:  a finnek jelentős része nem templomba járó, de hívő. Karácsony táján azonban tele vannak a templomok, esténként együttes éneklésekre kerül sor, ahol az egyházközség tagjai hagyományos karácsonyi dalokat énekelnek a havas tájban gyertyákkal megvilágított templomok misztikus hangulatát élvezve. Én katolikus létemre örömmel járok el az itteni evangélikus templom közös énekestjeire, ahol érezhető, hogy egy az Isten, akárhonnét is közelítjük meg.

Iskolai karácsonyi ünneplés: Az iskolai karácsonyi ünnepség az őszi félévet lezáró esemény. Ezt általában dec. 21.-én rendezik, ez az utolsó tanítási nap a január 6-ig tartó karácsonyi szünet előtt. Ilyenkor kapják a diákok a félévi bizonyítványt. A legtöbb esetben a szülök és a kisebb testvérek is részt vesznek a nagy gonddal összeállított, műsoros ünnepségen. Egy nagy, feldíszített karácsonyfa minden iskolában  kelléke ennek a legutóbbi évekig vallásos szellemmel áthatott ünnepnek. A finn karácsonyhoz elengedhetetlenül tartozó törpék - finnül: tonttu a nevük piros sipkával táncolnak, énekelnek és az ünnepély végén a Mikulás, azaz Joulupukki segédeiként kiosztják a zacskókat, melyekben a leggyakrabban mézeskalács és egy kis édesség van. Az iskolai ünnepségek már az 1800-as évek végétől kezdve hatással voltak az otthonok karácsonyi szokásaira, akkoriban sok gyerek az iskolai ünnepségen látott először feldíszített fenyőfát.

Karácsonyfa: nem övezi olyan titokzatosság, mint pl. az én gyerekkori otthonomban Magyarországon volt, nincs bezárt szoba és nem repdesnek angyalkák. Ezzel szemben a manók figyelik titokban a gyerekeket, csak annak hoz a Mikulás ajándékot karácsonykor aki jó és engedelmes volt?Itt a karácsonyfát vidéken a szülök a gyerekekkel együtt már nyáron kiválasztják a saját erdejükből ( Finnországban az erdők több mint 80 % - a magántulajdonban van) . Vidéken Karácsony előtt pár nappal együtt mennek ki Apu és gyerekek az erdőbe, kivágják a fát és szánkón húzzák haza - vagy autók tetejére kötve szállítják - hogy majd együtt díszítsék fel. A karácsonyfalopás itt régi " szokás "volt, szebben nézett ki a fa, ha a szomszéd erdejéből volt? Ezt a szokást egyesek a mai napig megtartották, de ha az erdei örök rajtakapják a tolvajt, akkor nagyon sokba kerülhet a szomszéd karácsonyfája?.

Manapság a városok legkülönbözőbb helyein vannak karácsonyfa-árusok, akik vagy egyenesen teherautóról vagy pl. egy kis téren felállított ideiglenes árusítóhelyről árulják a karácsonyfát. Egy kb 2m-es fa ára 20 -50 euró az elárusítóhelytől és a fától függően, az ezüstfenyők, a borókák és a termesztett fák sokkal drágábbak, mint a hazai erdőkből kivágott, legáltalánosabban vett lucfenyők. A helsinki belvárosi elárusítóhelyek magas bére az árakat is felfelé viszi, ugyanazokat a fákat az elővárosokban a feléért meg lehet kapni. Helsinkiben a megszokott karácsonyfa árusítóhelyeket sorsolással osztják szét a jelentkezett árusok között. Így a különböző értékű helyek igazságos elosztásra kerülnek. Talán furcsának tűnik, de ide is importálnak külön erre a célra termesztett karácsonyfákat, pl. Dánia kertészeteiből.

A karácsonyfát itt sokáig Luther fájának hívták. Ennek oka az volt, hogy elterjedt egy képmásolat, mely 1536 karácsonyán a Luther családot ábrázolta Wittenbergben. A festményen - melynek festője Carl August Schwerdgeburth ( 1785-1878) - Martin Luther ölében gitárral kíséri a karácsonyi zsoltárt és az asztalon, mely köré a család barátokkal és gyerekekkel összegyűlt egy szépen feldíszített karácsonyfa áll. A kép 1845-ben készült.

Újabban elterjedtek a műanyag karácsonyfák is, de ezektől én itt Finnországban viszolygok, hiszen az ország legtöbb fája fenyőfa. Karácsonykor az egyik legjobb illat az élő karácsonyfa illata, mely betölti az egész lakást.

Az ünnepek után a fákat a szemét mellé lehet tenni és ezeket gyűjtőhelyekre viszik, majd géppel felőrlik és a keletkezett fa-aprólékot a városi parkokban a bokrok alá szórják, mint természetes komposztot, mely egyben a gaz növekedését is akadályozza.

A karácsonyfa díszítése egyike a legkedvesebb együttes családi eseményeknek. A régi karácsonyfadíszekhez hozzátartozó zászlófüzért - mely sok ország kis zászlaját tartalmazta újabban már ritkábban látjuk a karácsonyfákon, helyét a csillogó, villogó gömbök és más díszek foglalták el. Az európai és főleg az angolszász országok karácsonyfáihoz képest a finn fákon kevés a dísz és a fa nem tűnik el szinte teljesen az arany- és ezüstfüzérek alatt. A szaloncukrot itt nem ismerik és a fára nem szokás az esetleges mézeskalácstésztából készül figurákon kívül más édességet aggatni. Ezzel szemben a gyerekek maguk is csinálnak karácsonyfadíszeket és ezek minden családban nagy becsben vannak.







Forrás: http://www.mmdtkw.org/VChristmasTree.,

 http://www.finlit.fi/tietopalvelu/juhlat/joulu/juhlat.htm

                                        Judit Mäkinen