Finnországi levelek 1.

2009-12-03 23:26:52


 

Finnországi levelek hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra


Kedves Olvasók !

Ez az első üzenetem Finnországból abban a reményben, hogy kissé közelebb hozom ezt a már hazámnak vallott országot a magyar olvasókhoz. Mert ugye sokan tudják vagy hiszik, hogy a finn és magyar nép rokonnépek, de mégis vajmi keveset tudunk egymásról. Talán a körmendiek kivételek, hiszen a finnországi Heinävesi helységgel már évek óta vannak testvérvárosi kapcsolatban és sokan jártak is már ebben az ezer tó országának mondott országban.

Bemutatkozásnak annyit, hogy ötunokás nagymama vagyok, 45 éve élek Finnországban . Írásaim részben általános dolgokat mondanak el Finnországról, részben - ha lesz rá igény - aktuális dolgokat is tartalmaznak majd.

Ezekben az elkövetkezendő levelekben azon tapasztalatok alapján írok innét és az itteniekről melyek itteni tanuláson, továbbtanuláson és mindennapi munkában eltöltött évtizedeken alapszanak. Minthogy soha nem voltam sem menekült sem munkanélküli tapasztalataim talán egyoldalúaknak tűnnek majd.

Minden észrevételnek és megjegyzésnek örülök és nyitott vagyok bármilyen Finnországra vonatkozó ismeret igényére kivéve azokat a gyakorlati dolgokat, amik kivándorlással, munkahely közvetítéssel vagy ehhez hasonlókkal foglalkoznak- ezekre az információkra mások hivatottak.

Kellemes ismerkedést Finnországgal !


Judit Mäkinen

 

A legfontosabb 12 dolog, amit Finnországról tudni kell

Az alábbiakban a szerintem  legfontosabb 12 dolog, amit Finnországról tudni kell, a sorrend önkényes, kivéve az első pontot.

1.Finnország 1917 dec. 6. óta független, önálló, semleges ország.
2.Finnország lakossága 5,2 millió, lassan növekvő tendenciát mutat.
3.Finnország az 1939-ben kezdődő szovjet támadást nagy áldozatok árán visszaverte és  ezzel megtartotta függetlenségét.
4.Finnországban 100 000 olyan tó van, aminek van neve, a többi 90 000 névtelen.
5.Finnországban a finn eredetű lakosság körében nincs írástudatlanság.
6.Finnország 1995 jan. 1.-töl tagja az Európai Uniónak
7.Finnország nem tagja a NATO-nak.
8.Finnországban a férfiak várható életkora átlag 75,3 év, a nőké 82,3 év ( 2006-os adat)
9.Finnországban 4 működő atomreaktor  van .
10.Finnországban kaptak az európai nők először választójogot 1906-ban !
11.Finnországban a kisebbségeknek  minden tekintetben egyenlő jogai vannak a többséggel.
12. A skandináv államok közül egyedül Finnország használja az eurót fizetőeszközként.


Finn történelem dióhéjban


Egy ország megismeréséhez és főleg megértéséhez szervesen kapcsolódik a kérdéses ország történelmének valamilyenfokú ismerete. Ez vonatkozik  Finnországra is. Mert annak megértése, hogy miért is tesz egy ország úgy ahogy tesz, alapokra lebontva miért is cselekszik egy ott született vagy ott élő ember úgy ahogyan cselekszik annak történelmi háttere és gyökerei vannak. Ezért tartom fontosnak , hogy dióhéjban megismertessem  Önöket  Finnország történelmének főbb szakaszaival: kb. 500 éves svéd uralom alatt, közel 100 év orosz uralom alatt és 90 éve önállóan !
A utolsó jégkorszak Finnország területén 11 000 évvel ezelőtt végződött. A legrégibb adatok  arról., hogy itt laktak emberek Lahti és Orimattila környékéről származnak, 8900 évvel az idöszámításunk, azaz Krisztus előttről. Ennek ellenére Finnország csak lassan vonult be a történelembe, az 1100-as évektől kezdve.  A középkorban fejlődött Svéd Birodalom Finnország nyugati részeit az 1200-as években csatolta magához, ekkor befejeződött a vaskorszak és elkezdődött a svéd uralom ideje, mely  1300-1809-ig tartott, ezalatt az idő alatt Finnország a Svéd birodalom keleti része volt.
A késői középkorban Finnország a un. Kalmari unióhoz tartott, melynek tagjai Norvégia, Svédország és Dánia voltak.
Gustav Vasa svéd király kiléptette Svédországot és Finnországot a kalmari unió kötelékeiből. Az 1600-as években Svédország  nagy birodalommá fejlődött, ebben az időben osztották a finn területeket megyékre, alapították a Királyi bíróságot és Finnország első egyetemét Turku városában.
Svédország többször is   háborúskodott Oroszországgal és ennek eredményeként 1809-ben Finnországot Oroszországhoz csatolták. Az orosz uralom egészen 1917 december 6.-ig tartott , amikor a finn szenátus függetlenségi nyilatkozatot hozott. Akkor a Szovjetunió Lenin vezetésével elismerte Finnország függetlenségi törekvéseit és így 1917 dec. 6 óta Finnország független állam. Ez a nap a legnagyobb nemzeti ünnepnap.
A II. világháborúban Finnország a Szovjetunió ellen két háborút viselt, az un. téli háborút: 1939-1940 között és a folytatólagos háborút 1941-1944 között . A megkötött tűzszünet értelmében Finnország kénytelen volt régebbi szövetségese,  Németország ellen harcolni a un lappföldi háborúban 1944-1945 között.
Azóta béke van. Finnország megtartotta függetlenségét és nem lett a Szovjetunió része.
Finnország nem tagja a NATO - nak.
Finnország 1995 jan. 1. óta tagja az Európai Uniónak és 2002 jan 1 óta használja az unió közös valutáját az eurót.
Finnország viszonylag ritkán lakott ország, mely az alkotmány értelmében kétnyelvü. Az anyanyelvként finnül beszélök az ország lakosságának  90.95% át teszik ki ( 2008- as adat ) , mig a svédül anyanyelvként beszélők aránya 5,44 %