Finnagora hírlevél 2006. november

2006-11-16 18:13:08


Ismét finn karácsony Budapesten

A Budapest belvárosában található
Le Méridien hotelben már harmadik alkalommal ünneplik a karácsonyt finn módra. A finn konyhaművészetet, turizmust, formatervezést és szaktudást bemutató A Touch of Finland című rendezvény december 3. és 10. között lesz látogatható. A főszervezők a Le Méridien és a Finnagora, továbbá Rovaniemi város önkormányzata és a finn karácsonyi város címmel büszkélkedő Turku városa, amely a hotel auláját pompás karácsonyfával díszíti és fotókiállításon is bemutatkozik. Az Iittala design és Rovaniemiből érkező kézművesek alkotásai lesznek láthatóak a hotelben.

A karácsonyi ünneplésben fontos szerepet kapnak az ünnepi ételek. A hotel díjnyertes Le Bourbon éttermébe Sami Garam konyhafőnök lopja be a finn gasztronómiát. Sami igazi ízélményeket ígér az étterem vendégeinek: halételek, erdei bogyók, rénszarvas és jávorszarvas szerepel majd az étlapon. A finn séf mindig rendkívül körültekintően választja ki ételeinek alapanyagát: "A nyersanyag olyan, mint a bor: fontos tudnunk, honnan való. Budapestre első osztályú rénszarvashúst hoztam Észak-Sallából." Sami Garam irányítása mellett a szálloda konyhája finn ízeket kínál az a la carte étlapon és a vasárnapi villásreggeliken december 3. és 10. között.

Ki más lehetne a díszvendég, mint a Mikulás, aki egyenesen Rovaniemiből, a finn Lappföldről érkezik december 1-jén Ferihegyre és tíz napot tölt Magyarországon. Budapesten a Le Méridien vasárnapi villásreggelije alkalmából lehet majd vele találkozni. A Mikulás naponta ellátogat a Vörösmarty téri hagyományos karácsonyi vásárra, ahol a Rovaniemiből érkezett kézművesek november 25. és december 12. között árusítják portékájukat. A Mikulás eljut még többek között Veszprémbe, Ajkára és Nyíregyházára.

A hotel karácsonyi programjai sorába illeszkedik a neves előadók fémjelezte Innováció és siker című szakmai szeminárium december 4-én. A szemináriumot a Finnagora és a budapesti Finn Nagykövetség szervezte. További tájékoztatás Márkus Ferenctől.



A szakképzés lesz az oktatási miniszterek témája Helsinkiben

Az év végéig Finnország tölti be az
EU elnöki tisztségét. Az elnökség időszakában az oktatási szektor legfontosabb eseménye az oktatási miniszterek december elején Helsinkiben tartandó nem hivatalos találkozója, amelyen foglalkoznak az ún. koppenhágai folyamattal, amely a szakképzés területén törekszik európai szintű együttműködésre. A folyamat célja a szakképzés minőségének és vonzerejének növelése, valamint a szakképzésben résztvevők és a szakfőiskolai végzettséget szerzők mobilitásának elősegítése.

Finnországban az alapfokú szakképzés szakképzési intézményekben és tanulmányi szerződéses oktatás formájában folyik. Az oktatás általában hároméves. Az alapfokú végzettség általános továbbtanulási lehetőséget nyújt szakfőiskolákon és egyetemeken. Augusztus elsején fontos változás történt az alapfokú szakképzésben: bevezették a szakmai diplomamunkát. A diplomamunkával a hallgató valódi munkahelyi körülmények között bizonyíthatja, milyen szinten sajátította el a szakmai követelményeket.

Magyarországon a szakképzési környezet sokrétűbb. Szakközépiskolában (4-5 év), szakmunkásképzőben (3 év) vagy szerződéses oktatás formájában (1-2 év) lehet szakképzettséget szerezni. Finn szemmel a magyar szakközépiskola a gimnázium és a szakmunkásképző egyfajta keveréke, az ott végzettek a finn érettséginek megfelelő állami vizsgát teszik le és szakképzettséget is szereznek. Az érettségi vizsgát teljesítők főiskolán továbbtanulhatnak. A szakmunkásképzők és a szerződéses oktatási intézmények gyakorlati jellegű képzést nyújtanak

 

Álmok égő tájain - Kortárs képzőművészet Észak-Európából: budapesti bemutatkozás

Az
Álmok égő tájain - Kortárs képzőművészet Észak-Európából című kiállítás a skandináv kortárs képzőművészet legjavát mutatja be Budapesten. A Műcsarnok egyedülálló kiállítása december 9-én nyílik és 2007. február 25-ig látogatható. A kiállításra ötven művész és művészcsoport alkotásai érkeznek Izlandról, Norvégiából, Svédországból, Finnországból és Dániából. A finn művészek közül Eija-Liisa Ahtila, Elina Brotherus, Tommi Grönlund és Petteri Nisunen, Tellervo Kalleinen és Oliver Kochta-Kalleinen, Mika Taanila, valamint YKON művészkollektíva állít ki.


Az Álmok égő tájain átfogó képet ad az észak-európai képzőművészet jelenlegi helyzetéről. A kiállítás nem csupán a hagyományosan északi kötődésű témákkal foglalkozik, úgy mint a melankólia, kapcsolat a természettel, szociális jólét vagy a sarki fény. Nagyító alá kerülnek olyan fogalmak is, mint a 'nép', 'identitás', 'személyes' és 'közös', valamint a fogalmak, metaforák és ideák egymás közötti kapcsolata. A nagy műgonddal rendezett kiállításon fontos szerepet kap az alkotások közötti kölcsönhatás. A programhoz bőséges filmkínálat, előadások és beszélgetések is tartoznak.

A kiállításon látható és hallható lesz többek között Tellervo Kalleinen és Oliver Kochta Kalleinen Panaszkórusa. A művészházaspár közös projektje keretében hétköznapi emberek mindennapi panaszaiból kórusmű készült, amelyet a panaszkodók maguk adnak elő. Ebben megkapja a magáét az idegesítő mobiltelefoncsörgés és a porszívó túlságosan rövid csöve. A panaszkórus-projekt négy városban valósult meg, ezek közül Budapesten a Birminghamben és Helsinkiben felvett panaszokról készült videófilmet láthatjuk. A helsinki panaszkórus (képünkön) a Műcsarnok szomszédságában található Finnagora ablakában lesz látható. A finn nyelvű alkotáshoz magyar felirat készült.


 

Finn kortárs drámák idegen nyelven - többek között magyarul

A Színházi Tájékoztatási Központ és a Finn Irodalmi Tájékoztatási Központ (FILI) októberben egyhetes "Finn kortárs dráma idegen nyelven" elnevezésű műhelymunkát szervezett. A 2000-től megtartott műhely célja a finn kortárs színház és drámairodalom megismertetése a műfordítókkal, valamint a drámafordításra való ösztönzésük. A műfordítók saját nyelvterületükön terjesztik tovább a finn színdarabokat és ily módon elősegítik a finn színházi exportot.

A műhelymunkában részt vett a jelenleg Leea Klemola Kokkola című darabját magyarra átültető Falk Nóra, aki hasznosnak és érdekesnek tartotta az ott szerzett tapasztalatot. A résztvevők előzetesen megkapták Mika Myllyaho Paniikki (Pánik) című színdarabját és Maria Peura két elbeszélését. "Érdekes volt látni, mennyire eltérő a résztvevők viszonyulása a szövegekhez. Ugyanazon dolgot nagyon is eltérő módon tolmácsolták a fordítók", összegezte Falk Nóra. Esténként színházlátogatás volt műsoron: a műhelymunka résztvevő megnézték Laura Ruohonen Yksinen (Nem semmi), valamint Pirkko Saisio és Mikko Roiha Pienin yhteinen jaettava (Legkisebb közös többszörös) című darabját.

Falk Nórát a tavasszal a Finnagora, a Színházi Tájékoztatási Központ és a FILI által szervezett fordítói versenyen választották ki a darab fordítására. A drámafordítási verseny a Finnagora koordinálásában megvalósuló finn színházi Finnpad elnevezésű exportprojekt első állomása volt. A projekt célja a finn kortárs dráma megismertetése a magyar nyelvterületen.



Csúcson a finn faépítészet

Finnországban, az erdők országában mindig is felhasználták a fát építőanyagként. A faépítészet napjainkban sem a múlté, hanem korszerű exportcikké alakult. A finnek természeti erőforrása összekapcsolódott a formatervezéssel, építészettel és mérnöki szakértelemmel. Finnország a faépítészet vezető nagyhatalma lett. Hermann Kauffman, a faépítészet professzora szerint: "Ha faépítészetről beszélünk, előbb-utóbb mindig szóba kerül Finnország."

A kiemelkedő szakértelem mögött hosszú távú fejlesztés húzódik meg. Jelenleg is folyik több program, például a Faépítést elősegítő program (2004-2010) és a Wood Wisdom elnevezésű programcsomag. Komoly szerepet kap a magas színtű oktatás is, többek között a Helsinki Műszaki Egyetem építészeti karának faépítési oktatási programja, valamint az Oului Egyetem és a Helsinki Műszaki Egyetem Fastúdiói. 1994-től odaítélt Fa-díj a faépítés és -építészet erőteljes finnországi előretörését és fejlődését mutatja. 2006-ban a díjat az FMO Tapiola kapta, amely Európa legmagasabb faépítésű irodaháza.

A fa a jövő ősrégi építőanyaga. "A faépítésnek olyan hosszú története van, hogy tulajdonságait, valamint az emberekre és a környezetre gyakorolt hatását jól ismerjük", mondta a Műszaki Egyetem építészeti karának faépítészeti képzésének vezetője, Pekka Heikkinen. A fenntarthatóság és az újrafelhasználhatóság mellett a fa számos más jó tulajdonsággal dicsekedhet: "A fa az egyetlen anyag, amelyet a teherhordó és szigetelő anyagként való felhasználása mellett kiegészítő építési anyagként is lehet alkalmazni épületrészekben, bútorok nyersanyagaként, valamint felületborításra." A faanyag hangulatára és fizikai tulajdonságaira nézve egyaránt meleg anyag: "A kutatások bizonyítják, hogy a fa magasabb felületi hőmérsékletének köszönhetően a szoba hőmérsékletét néhány fokkal csökkenteni lehet. Ez rendkívül energiatakarékos", tudatja Heikkinen.



Magyarország számára Finnország lehet a követendő példa

A GKI gazdaságkutató intézet októberben jelentette meg a Versenyképességi Évkönyv, 2006 című tanulmányát, melyről a HVG október 13-án számolt be.

"Az évkönyv fontos üzenete, hogy azok az országok képesek hosszú távon is gyorsan növekedni, amelyek versenyképességüket nem az alacsony költségekre, hanem a termelékenység növelésére és az innovációra, a korszerű technológiák minél szélesebb körű alkalmazására alapozzák, s ezt tudatosan támogatja a gazdaságpolitika, illetve mindehhez alkalmazkodik a képzési és oktatási rendszer is" - fejtette ki Vértes András, a GKI Zrt. elnöke.

A GKI elnőke, Vértes András szerint a sokszor követendőként hivatkozott ír példa nem követhető Magyarország számára, mert hosszú távon nem garantálja a fejlődésünket, nekünk inkább a skandináv modell felel meg, ahol a tudásba fektetnek be, s nemzeti egyetértésben alaposan megtervezik a jövőt. Ez ott (például a Magyarországhoz hasonlóan korábban a szovjet piacokhoz erősen kötődő Finnországban) nemcsak a high-tech iparágak felfutását tette lehetővé, hanem olyan hagyományos gazdasági területeken is hallatlan hatékonyságot sikerült elérni, mint a fa- és papíripar. A finn parlamentben működik a jövő bizottsága, amely kétévente kiadja, hogy a kulcsterületeken (beleértve a nyugdíj- és egészségügyi rendszert is) milyen változtatásokra, újításokra volna szükség.

A hónap rövidhírei


 


 

  • A november 30. és december 12. között rendezendő Európai Filmhéten finn slágerfilmeket is vetítenek: Aki Kaurismäki Laitakaupungin valot (Külvárosi fények) és Claes Olsson Onnen varjot (A boldogság árnyéka) című alkotásait.



 

  • A Tamperei, Vaasai és a Lapp Egyetem, valamint a VATT (Állami Gazdasági Kutatóintézet) a nemzetközi felsőoktatás területén működő igazgatási, vezetési és gazdasági kutatók részére új kutatói iskolát indít. A jelentkezési időszak december 12-ig tart.


 


 

  • Irma Sulkunen professzor november 20-án előadást tart a budapesti Finn Nagykövetségen "A nők és az 1906-os finn parlamenti reform" címmel a finn nők politikai jogainak százéves évfordulójára emlékezve.


 

  • A Fúzió Rádióban november 19-én 15 órakor indul a Finnországgal foglalkozó Finn egylet című műsor.