Magyar-Finn Társaság

MAGYAR-FINN BARÁTI KÖR

SIÓFOK

1978. év szeptemberében jött létre testvérvárosi kapcsolat a Finnországban lévő OULU várossal.

1979. márciusában alakult meg a Siófoki Magyar-Finn Baráti Kör.

A két város vezetői évente találkoznak különböző ünnepségek alkalmából. Sok siófoki lakos is eljutott az évek során Ouluban megrendezett kulturális és gasztronómiai napokra.

1988-ban Finnországban tartott 10. évfordulón megállapodás született egy e-vangélikus templom felépítésére Siófokon. Oulu városában az evangélikus hívek és a város többi lakói között nagy gyűjtés kezdődött, hatalmas mennyiségű faanyag érkezett vagonokban a városba.

1991. júniusában szentelték fel a Makovecz Imre építész által tervezett templomot. Azóta sok finn vendég keresi fel a siófoki Oulu parkban található, építészetileg is különös épületet, mely Siófok népszerűségét is növeli.

E templom gyülekezeti termében tartjuk megemlékezéseinket, ünnepi rendezvé-nyeinket, gyűléseinket.

Az évek során számos baráti és családi kapcsolat jött létre a Baráti Körök tagjai közt.

Néhány éve Eszter Vuojala vezetésével kis csoport érkezett hozzánk az Oului Finn Baráti Társaságból. Egy kerékpár túra keretében bejártuk a Balaton-felvidéket. Azóta minden évben megismétlődik e túra az ország különböző tájain.

Megtartjuk ünnepeinket, ( márc.15.; dec 6. ) s időnként - ha pénztárcánk engedi - vendégül is látjuk egymást.

OULUBAN  JÁRTUNK

 A Siófoki Magyar - Finn Baráti Kör életében fontos, hogy a két város között kiépített családi kapcsolatok, barátságok mind jobban kiszélesedjenek és megerősödjenek. OULU 2005. 08.31-én  ünnnepelte városalapításának 400 éves évfordulóját, amelyre meghívást nyert többek között a siófoki finn - magyar baráti társaság is, mintegy kapcsolaterősítő civil szerveződés a távoli múltba nyúló rokonsági kötődést is erősen igénylő és tápláló finn nemzet nagy ünnepének résztvevőjeként. A baráti társaság tagjai megtapasztalhatták, megtapasztalhattuk - főleg akik már korábban is jártak finnországban, a 60000 tóval rendelkező skandináv államban, milyen is valójában a finn életforma, a finn kultúra, nem utolsósorban az életszinvonaluk? Csak egyetlen egy adat: az  5,2 milliós lakosú ország GDP értéke 27 000 euró/fő.

Vendégszeretetüket valamennyien átélhettük, megtapasztalhattuk a legnagyobb elismerésünket juttatva kifejezésre. Megízlelhettük a gasztronómiai kulturájukból  adódó finn étkeket, s nem kis meglepetésünkre, szinte nemzeti eledelnek  minősülő lazac inyencségeket, melyből bőségesen ehettünk  a kilenc napi kinntartózkodásunk  mindeggyikén. Utazásunkor Helsinkit, illetve kirándulásainkon természetvédelmi területet, az északi Sarkkörön  Rovaniemiben az Artikumi múzeumot és sok egyéb látnivalót csodálhattuk meg, s persze igazi kuriózumként élhettük meg a gyerekkorunkat  idéző  Mikulással való találkozásunkat.

Az északi sarki fény látványa nemcsak azokat  búvölte el akik már láthatták korában, hanem azok körében volt igazán lenyúgöző, akik most látták először ezt a különös természeti csodát.

Mélyen el kellett gondolkodnunk azon az eltökéltségükön is,  ahogy a  finn nemzet  leküzdötte az ezer lakosra eső infarktusos megbetegedések  vezető európai statisztikai helyét  közel 40-ik helyre a nemzeti program  részekénti  törekvéssükkel.

 Irígylésre méltó lakáskulturájuk gyakori beszédtémát generált nemcsak a delegáció női tagjai  körében, hanem a férfi tagok is sokszor tettek erre igen pozitív észrevételeket.
Ismeretlen a hajléktalan, vagy a koldus szó fogalma. Jártunk Oulu szívében olyan  karitatív  szervezet éttermében ahol a szegényebb ember naponta kétszer fogyaszthat meleg ételt, miközben internetezhet, tévézhet, kávézhat  -  természetesen díjtalanul.  Csoportunk egyik része a hitelesség végett  közel  egy órát töltött itt, meggyőződve a magyar szemmel nehezen elképzelhető jóléti állam törődésről. Az már csak hab a tornán, hogy középiskoláig bezárólag a fitalok díjtalanul étkeznek és tanulnak, az oului
egyetem  meglátogatása alkalmából  kaptunk erre alapos és meggyőző tájékoztatást.           
Érdekes módon a nyilvános telefonfülkéket  leszerelték mindenhol .

A finn ember  tudatában valami misztikus kötődés él a magyarokkal szemeben, végtelen nagy, valamifajta ősi megmagyarázhatlan  szimpátiával. Ők igazán nem hipokrita emberek, őszintén adták önmagukat. A nyugalom, a biztonság és a   stressz  nélküli világ országában érzékelhettük a civilizált életforma áldásait. Itt  jó érzés volt   látni, megtapasztalni a sok sok barátság kialakulását és elmélyülését köztünk és az  ouli emberek között. Remélhetőleg, hacsak a töredékét is,  viszonoznunk kell  ezt  feléjük, amikor majd Ők látogatnak el városunkba Siófokra 2006- ban.