|
MAGYAR-FINN BARÁTI KÖR
SIÓFOK
1978. év szeptemberében jött létre testvérvárosi kapcsolat a Finnországban lévő OULU várossal.
1979. márciusában alakult meg a Siófoki Magyar-Finn Baráti Kör.
A két város vezetői évente találkoznak különböző ünnepségek alkalmából. Sok siófoki lakos is eljutott az évek során Ouluban megrendezett kulturális és gasztronómiai napokra.
1988-ban Finnországban tartott 10. évfordulón megállapodás született egy e-vangélikus templom felépítésére Siófokon. Oulu városában az evangélikus hívek és a város többi lakói között nagy gyűjtés kezdődött, hatalmas mennyiségű faanyag érkezett vagonokban a városba.
1991. júniusában szentelték fel a Makovecz Imre építész által tervezett templomot. Azóta sok finn vendég keresi fel a siófoki Oulu parkban található, építészetileg is különös épületet, mely Siófok népszerűségét is növeli.
E templom gyülekezeti termében tartjuk megemlékezéseinket, ünnepi rendezvé-nyeinket, gyűléseinket.
Az évek során számos baráti és családi kapcsolat jött létre a Baráti Körök tagjai közt.
Néhány éve Eszter Vuojala vezetésével kis csoport érkezett hozzánk az Oului Finn Baráti Társaságból. Egy kerékpár túra keretében bejártuk a Balaton-felvidéket. Azóta minden évben megismétlődik e túra az ország különböző tájain.
Megtartjuk ünnepeinket, ( márc.15.; dec 6. ) s időnként - ha pénztárcánk engedi - vendégül is látjuk egymást.
OULUBAN JÁRTUNK
A Siófoki Magyar - Finn Baráti Kör életében fontos, hogy a két város között kiépített családi kapcsolatok, barátságok mind jobban kiszélesedjenek és megerősödjenek. OULU 2005. 08.31-én ünnnepelte városalapításának 400 éves évfordulóját, amelyre meghívást nyert többek között a siófoki finn - magyar baráti társaság is, mintegy kapcsolaterősítő civil szerveződés a távoli múltba nyúló rokonsági kötődést is erősen igénylő és tápláló finn nemzet nagy ünnepének résztvevőjeként. A baráti társaság tagjai megtapasztalhatták, megtapasztalhattuk - főleg akik már korábban is jártak finnországban, a 60000 tóval rendelkező skandináv államban, milyen is valójában a finn életforma, a finn kultúra, nem utolsósorban az életszinvonaluk? Csak egyetlen egy adat: az 5,2 milliós lakosú ország GDP értéke 27 000 euró/fő.
Vendégszeretetüket valamennyien átélhettük, megtapasztalhattuk a legnagyobb elismerésünket juttatva kifejezésre. Megízlelhettük a gasztronómiai kulturájukból adódó finn étkeket, s nem kis meglepetésünkre, szinte nemzeti eledelnek minősülő lazac inyencségeket, melyből bőségesen ehettünk a kilenc napi kinntartózkodásunk mindeggyikén. Utazásunkor Helsinkit, illetve kirándulásainkon természetvédelmi területet, az északi Sarkkörön Rovaniemiben az Artikumi múzeumot és sok egyéb látnivalót csodálhattuk meg, s persze igazi kuriózumként élhettük meg a gyerekkorunkat idéző Mikulással való találkozásunkat.
Az északi sarki fény látványa nemcsak azokat búvölte el akik már láthatták korában, hanem azok körében volt igazán lenyúgöző, akik most látták először ezt a különös természeti csodát.
Mélyen el kellett gondolkodnunk azon az eltökéltségükön is, ahogy a finn nemzet leküzdötte az ezer lakosra eső infarktusos megbetegedések vezető európai statisztikai helyét közel 40-ik helyre a nemzeti program részekénti törekvéssükkel.
Irígylésre méltó lakáskulturájuk gyakori beszédtémát generált nemcsak a delegáció női tagjai körében, hanem a férfi tagok is sokszor tettek erre igen pozitív észrevételeket. Ismeretlen a hajléktalan, vagy a koldus szó fogalma. Jártunk Oulu szívében olyan karitatív szervezet éttermében ahol a szegényebb ember naponta kétszer fogyaszthat meleg ételt, miközben internetezhet, tévézhet, kávézhat - természetesen díjtalanul. Csoportunk egyik része a hitelesség végett közel egy órát töltött itt, meggyőződve a magyar szemmel nehezen elképzelhető jóléti állam törődésről. Az már csak hab a tornán, hogy középiskoláig bezárólag a fitalok díjtalanul étkeznek és tanulnak, az oului egyetem meglátogatása alkalmából kaptunk erre alapos és meggyőző tájékoztatást. Érdekes módon a nyilvános telefonfülkéket leszerelték mindenhol .
A finn ember tudatában valami misztikus kötődés él a magyarokkal szemeben, végtelen nagy, valamifajta ősi megmagyarázhatlan szimpátiával. Ők igazán nem hipokrita emberek, őszintén adták önmagukat. A nyugalom, a biztonság és a stressz nélküli világ országában érzékelhettük a civilizált életforma áldásait. Itt jó érzés volt látni, megtapasztalni a sok sok barátság kialakulását és elmélyülését köztünk és az ouli emberek között. Remélhetőleg, hacsak a töredékét is, viszonoznunk kell ezt feléjük, amikor majd Ők látogatnak el városunkba Siófokra 2006- ban.
|