Milyennek is látjuk.

Hatalmas kiterjedésű fenyőerdők, kristálytiszta folyók és tavak, harapnivaló friss levegő és ritka természeti jelenségek - Finnország Európa egyik utolsó olyan oázisa, ahol a természet csaknem érintetlen szépségében tárul elénk. A skandináv erdők nyári eső utáni illata, a szigetek ezrei közötti hajókirándulások hangulata, vagy a lappföldi táj méltóságteljes csendje olyan felejthetetlen élményeket ígér, melyeket máshol aligha élhetünk át.

Keveset tudunk erről a gyönyörű országról, és ismereteink többnyire a közhelyekre korlátozódnak. Az " ezer tó országa " természetesen olyan skatulya, amelybe a valóság nem fér bele. Nemcsak azért, mert legalább 180 ezer tó van , hanem azért is, mert a mindennapok Finnországa a köztudatban élő elképzeléseknél sokkal változatosabb, élénkebb és érdekesebb. Általában első találkozáskor nem olyan lehengerlően kedvesek, mint a déli országok lakói, de ha egyszer valakit a bizalmukba fogadnak, akkor barátságuk őszinte és egy életen át kitartó.

Finnországban mindenki megtalálja a neki tetsző úti célt. Az imponálóan jól szervezett városok kulturális és szabadidős létesítményei óriási választékot és világviszonylatban is magas minőséget nyújtanak. Mégis azok fogják leginkább megtalálni a számításukat, akik a rohanó hétköznapok, a városok zaja elől akarnak elvonulni, hiszen a védett természet nagyszerű lehetőséget kínál.

Tények röviden.

Finnország Észak - Európa, a 60. és a 70. szélességi kör között fekszik. Az ország 333 144 km˛ - es területével a hetedik legnagyobb Európában. Észak - déli irányba 1160 km, kelet - nyugat 540 km a legnagyobb kiterjedése. Egynegyede - tulajdonképpeni Lappföld - a Sarkkörtől északra található. A viszonylag sík, lágy dombokkal tagolt felszínt a jégkorszak koptatta le a jelenlegire. Igazi hegyeket ( tunturi ) csak Lappföldön találunk, legmagasabb közöttük a Halti, amely 1328 m. Felszínüket ritka erdő és gyér, tundra jellegű növényzet borítja. Közülük a leghíresebb a Korvatunturi, ahol a Télapó lakik.

Finnországban lehetetlen pontosan megszámolni, hogy hány tó van az országban, másrészt csak az 500 m˛ - nél nagyobb felületű tavak száma is több mint187 ezer. A két legnagyobb tórendszer, a Saimaa ( 4400 km˛, összehasonlításképpen: a Balaton 590 km˛ ) és a Päijänne

( 1090 km˛ ) délen található, a harmadik, a kristálytiszta iható vizű Inarijävi ( 1000 km˛ ) pedig Északkelet - Lappföldön. Finnország csúcstartó a szigetek mennyiségében is, csak Turku környéki szigetvilágban több mint 20 ezer található.

A rövid nyár miatt Finnországban a természetnek kevesebb ideje marad a növekedésre, viszont a június különösen gazdag, élettel teli hónap. Az ország háromnegyedét borító erdőségeket a legjellemzőbb fafajták alapján három csoportba oszthatjuk. Az erdeifenyő elsősorban a tengerparti részekre és a homokos, száraz talajú dombhátakra jellemző. A legelterjedtebb a sötét erdőket alkotó lucfenyő. A harmadik csoportban a nyírfa dominál.

Finnországban " mindenki joga ’’, hogy az utak mentén az erdőkben és az északi mocsarakban vadon növő gyümölcsöket, azaz bogyókat - szamócát, fekete és vörösáfonyát, mocsári hamvas szedret ( lakka ) - , illetve gombát gyűjtsön. A gombák közül s rókagombát és a tinórút ajánljuk, amelynek nem él mérgező " párjuk " északon. Csiperkegombát ne szedjünk Finnországban, az ugyanis nem terem meg itt, csak a rá igen hasonlító fehér légyölő galóca. Bizonyos - piacokon is kapható - gombák, mint pl. a korvasieni, halálosan mérgezőek, forrázás után azonban az egyik legfinomabb csemege válik belőle.

A legkisebb és egyben lezavaróbb élőlények, amelyeket nem hagyhatunk említés nélkül, a szúnyogok és a bögölyök. A nagyobb városokban irtják őket, de vidéken, erdőjáráskor, tavak közelében és leginkább Lappföldön meglehetősen idegesítő mennyiségben találkoztatunk velük. A hagyományos csapkodós módszer nem segít, ajánljuk, hogy valamilyen szúnyogriasztót - bőrre kenhetőt vagy fújhatót - tartsunk készenlétben ! Piknik közben hasznos a szúnyogriasztó mécses, ha pedig nyaralóban vagyunk, az elektromos szúnyogriasztó is jó szolgálatot tehet.