Magyar-Finn Társaság

A MAGYAR - FINN TÁRSASÁG TÖRTÉNETE

Előzmények:

Az 1800-as évek közepe az európai népek magára-találásának időszaka volt. Egyre többen és egyre hangosabban kezdtek el foglalkozni, főleg egyetemisták és a haladó értelmiségiek, országuk, nemzetük történetével, nyelvével és nem utolsó sorban népük eredetével.

Magyarországon 1910-ben alakult meg a Turáni Társaság. A főleg tudományos társaság, a magyarral rokon turáni népek történelmével, irodalmával, tudományával, közgazdaságával stb. foglalkozott. 1913-ban indult meg a Turán című folyóiratuk Paikert Alajos, utána Vikár Béla, később gr. Teleki Pál, majd Bán Aladár szerkesztésében. Több szakosztállyal és bizottsággal működött. Számos expedíciót küldtek Kis-, Közép- és Kelet Ázsiába. Védnöke József Ferenc kir. herceg, első elnöke gr. Széchenyi Béla, azután gr. Teleki Pál, majd Pekár Gyula volt.

Elindítója és szervezője Paikert Alajos.

Az "első" Magyar - Finn Társaság 1937. szeptember 25-én alakult. Ez az időpont nem azt jelentette, hogy korábban nem volt finnbarát társasági élet. Az I. világháború előtt a-lapított és már említett Turáni Társaságon belül egy időben létezett például Finn - Észt In-tézet is. A Turán című folyóiratban rendszeresen jelentek meg finn ( észt és más finnugor ) vonatkozású írások és nagy számban hírek1.

A Magyar - Finn Társaság alapítása szerves folyománya volt a magyar - finn államközi kul-turális egyezmény előkészítésének ( 1937. októbere ), illetve törvénybe iktatásának ( 1938 ). 1938-ban egymás után alakultak meg a Társaság szakosztályai ( például orvostudományi, gyógyszerész, művészeti, női ). A Társaságnak nagy szerepe volt a téli háború idején meg-nyilvánuló finn - szimpátia összehangolásában.

Az 1937-es Magyar - Finn Társaság kiadói tevékenységet is folytatott. A háborús időkben a könyvek zöme természetesen a harci helyzettel foglalkozott, és a könyvekből befolyt ösz-szegeket a Finn Vöröskereszt kapta meg.

A magyar - finn kapcsolatok története több évszázados múltra tekint vissza. Kevés másik két olyan nép van Európában mint a magyarok és a finnek, akiket ekkora földrajzi tá-volság ellenére, ilyen hosszú időn át ennyire szerteágazó, sokszínű kapcsolatok fűznek össze, olyan kapcsolatok, amelyek mind békében, mind háborúban kiállták az idők próbáját.

A II. világháború után a finn kapcsolatok ápolása a politikai megbízhatatlanság jelének minősült. Gyakorta családi hagyományként élt tovább a finnbarátság.

Kapcsolataink lassan újjáéledtek, a tudományok most is kezdeményezőként léptek fel. 1956 nyarán testvérvárosi kapcsolat létesült Pécs és Lahti között. 1957-ben Székesfe-hérvár és Kemi, 1963-ban Miskolc és Tampere követhette a példát, ma a testvérváros - párok száma 50. 1959-ben aláírták az államközi egyezményt. Jelentős fordulatot hozott az úgynevezett népi diplomácia, vagyis a barátsági hetek intézménye. Első ízben 1970-ben 300 - 300 magyar, illetve finn vendégeskedhetett egy hétig a másik országában családias-nak mondható körülmények közepette.

Bár számos városban a Hazafias Népfront árnyékában működött magyar - finn baráti kör, Budapesten még sokáig nem volt kívánatosa társadalmi kapcsolatok intézményesített

ápolása. Végül 1984 októberében a Kalevala magyarországi nagy múltjára tekintettel és rá hivatkozva megalakulhatott a budapesti finnbarátok köre, a Kalevala Baráti Kör.

A baráti körök száma ma Magyarországon kb. 50. Működésük nagyrészt a körül-mények függvénye: ha vannak vezető egyéniségek, ha van társadalmi igény és összefogás

( és nem ritkán együttműködés az önkormányzattal ), akkor a kapcsolatok élénkek, gyakor-latiasak, akkor mindenki nyertes. Ma már a finnbarátok nem-csak csodálják - okkal - Finn-országot, hanem igyekeznek a finnektől eltanulni és továbbadni minden jót, hasznosat. Van mit.

" A magyarországi magyar - finn baráti körök a magyar - finn baráti kapcsolatok ápolása, erősítése és fejlesztése céljából, a két nép közös örökségére, hagyományos barátságára, az 1937-ben alapított Magyar - Finn Társaság céljaira is alapozva 1989. február 28-án, a Kalevala napján elhatározták, hogy a baráti körök szövetségeként létrehozzák a Magyar - Finn Társaságot" - így kezdődik az alapszabály. A Társaság 1998-tól közhasznú társaság. A Magyar - Finn Társaságnak csak jogi személyek, gyakorlatilag a magyar - finn baráti körök lehetnek tagjai, a baráti köri tagság jelenti a társasági tagságot.

Az újjáalakult Magyar - Finn Társaság első elnöke Dr. POZSGAY IMRE akkori állammi-niszter, korábban a Hazafias Népfront elnöke lett. A tízéves jubileumi közgyűlés örökös tisz-teletbeli elnöki címmel ruházta föl.

Az alapszabály értelmében a Magyar - Finn Társaság összefogja és koordinálja a ma-gyar - finn baráti körök tevékenységét; hazai és külföldi intézményekkel, szervezetekkel és más egyesületekkel kapcsolatokat létesít és tart fenn; nyilvános előadásokat, üléseket tart, kiállításokat, művészeti eseményeket és más kulturális programokat szervez; tájékoztatja a közvéleményt a finn nép életéről és törekvéseiről; elősegíti a magyar - finn test-vérvárosi kapcsolatok fejlődését; segíti a finn nyelv tanulását és tanítását; szakmunkákat és tájékoz-tatókat ad ki.

A Magyar - Finn Társaság finn megfelelője az 1950-ben alapított Finn - Magyar Társaság (Suomi - Unkari Seura Helsinki). Ez szintén nem az első a maga nemében, 1928-ban már létezett egy ilyen nevű társaság és ugyancsak a háború áldozatává vált. A Finn - Magyar Társaság szintén úgynevezett esernyőszervezet: összefogja a finnországi magyar-barát körök munkáját ( lásd a térképen: hol működnek finn magyarbarát körök ).

Finnországban a Finn - Magyar Társaságon kívül még a következő magyarbarát egyesületek léteznek: Unkarin ystäväin kerho [ A magyarbarátok köre ], Petőfi Seura [ Pe-tőfi Társaság ], Transsylvania Seura [ Erdélyi Társaság ]. Az első kettő a két világháború közötti időben alakult, az utóbbi pedig a Ceausescu - időkben az erdélyi magyarok megse-gítésére, akik közül sokan találtak Finnországban új hazára. A Finnországban élő és huza-mos ideig ott dolgozó magyarok száma kb. 700, társadalmi szervezetük: Suomen unkari-laisten yhdistys ry. [ A finnországi magyarok egyesülete ]. Ennek magyarországi megfe-lelője az Unkarin suomalaisten yhdistys [ A magyarországi finnek egyesület ].

A két társaság közreműködik a magyar - finn államközi kulturális egyezményben emlí-tett célok megvalósításában, így például évente 5 - 5 baráti köri tag állami nyári intenzív nyelvtanfolyamon való részvételének megszervezésében. Együttműködünk az egymás or-szágában felváltva sorra kerülő finn / magyar iskolai hét szervezésében, lebonyolításában. Rendszeresen országos ünnepélyen emlékezünk meg Finnország nemzeti ünnepéről, a függetlenség napjáról ( dec.6. ),hasonlóképpen a finnek is megülik a magyar ünnepeket.

Mindkét társaság a hagyományos testvérvárosi konferenciák szervezői közé tartozik ( a kilencedik 2003-ban Balatonfüreden volt ).

A Magyar - Finn Társaság sok és sokféle támogatást kap a Finn - Magyar Társaságtól és a Finn Köztársaság budapesti nagykövetségétől, amelyért itt is köszönetet mond a Magyar - Finn Társaság vezetősége.