Finnország függetlenségének százéves jubileumát Zirc városa is megünnepelte a Bakonyi Finnbarátok Köre Egyesület szervezésében.

Az egyesület a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóházzal történő együttműködésben hármas eseménysorozattal ünnepelte idén a kettős jubileumot: Finnország függetlenedésének százéves jubileumát és finn testvérvárosunk, Nivala fennállásának 150. évfordulóját. Volt Kalevala-napok, Juhannus-ünnep, Mikulás után két nappal pedig kék-fehérbe öltöztették a Városháza emeleti auláját a lelkes finnbarátok. Így köszöntötték, hogy száz évvel ezelőtt, 1917. december 6-án kimondták a rokon nemzet függetlenségét, melynek egyik városával, húsz évvel ezelőtt partnerségi kapcsolat is létrejött.

A Városházán rendezett ünnepségen Németh István, a Bakonyi Finnbarátok Körének tagja köszöntötte a vendégeket, a jeles eseményt pedig Wenczel Zsuzsanna nyitotta meg. Minden más Finnországban, mint nálunk, mégis otthon érzi magát ott a magyar ember. Talán a találkozások mélysége miatt – mondta köszöntőjében az egyesület elnöke. Hozzátette: nemcsak nyelvileg vagyunk rokonok a finnekkel, de a nagyhatalmak árnyékában élő kisnépek hasonlósága is összeköt bennünket.

– Finnország rövid ideje szabad, mindössze százéves. És még ma is keresi, s őrzi nemzeti vonásait. A népdalénekesek, a történelmi operák sokkal megbecsültebbek, mint más népeknél, a kalevalai hagyomány ott él a mindennapokban, a finnek ragaszkodnak a hosszú évszázadokig nem élvezett, de száz évvel ezelőtt elnyert szabadságukhoz – hangzott el az elnöki köszöntőben.

A Zirci Városi Vegyeskórus közreműködésével felcsendült a két nemzet himnusza. Az idén szintén jubiláló, negyvenéves évfordulóját ünneplő énekes közösség különleges produkcióval állt elő, előbb magyar, aztán finn nyelven adott elő népdalokat. A „Tavaszi szél vizet áraszt” című dalt Palánkai Hanna énekelte anyanyelvünkön, az utolsó számnál pedig Géring Klára kísért zongorán.

Dr. Ruttkay-Miklián Eszter, a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház igazgatója a két nép nyelvi hasonlóságairól tartott egy kis értekezést, s szólt a kulturális, történelmi párhuzamokról is. Méltatta Reguly Antal munkásságát, aki egy kivételes lehetőség arra, hogy Zirc kapcsolatot teremtsen és tartson Finnországgal. Az „Ezer-tó országába” tett útjáról kiállítással emlékezett meg a nevét őrző múzeum, melynek egy kis darabkája átvándorolt az ünnepségre. Reguly másfél évet töltött Finnországban, a finnugor nyelv kutatásába véletlenül csöppent bele, az útjáról naplójegyzeteket készített, az ő nevéhez fűződik többek között a Kalevala első fordítása – mondta az igazgatónő.

A köszöntő gondolatokat követően a Bakonyi Finnbarátok Körének tagjai a finn irodalom egyik klasszikusát idézték előadásukkal. A bevezetőben elhangzott, hogy „A hét testvér” című regény óriási hatással volt a modern népi Finnország alakulására, hősein keresztül egy-egy finn törzs jellemző vonásait, küzdelmeit, mulatságos és szomorú kalandjait mondja el. A Városházán bemutatott részlet a műnek azt a jelenetét ábrázolta, amikor a testvérek keservesen felépített új faháza egy karácsony esti mulatozás során leég. A hét testvér régi finn szokás szerint fehér hosszú ingben szaunázott.

Az ünnepség keretében került sor a Kalevala-nap alkalmából meghirdetett alkotói pályázat eredményhirdetésére, a díjak átadására. A pályázaton két intézmény, a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola, valamint a Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola vett részt. Päivi Karikumpu, Nivala testvérvárosunk polgármestere elismerő oklevelet küldött a pályázaton résztvevő diákoknak és felkészítőiknek. A zsűrit Szűcs István Miklós, Dohnál Szonja, Horváthné Pintér Magdolna, Földváriné Lajtafalvi Katalin és Wenczel Zsuzsanna alkotta, a díjakat Répás József, a Bakonyi Finnbarátok Körének titkára adta át.

Alsós korcsoport: 1. Varga Zsófia, 2. Dornesz Kincső, 3. Seres-Kalányos Anett, különdíjas: Szemmelweisz Dalma. Felsős korcsoport: 1. Ruttkay-Miklián Emma, 2. Hajba-Spanberger Máté, 3. Endresz Mátyás, különdíjas: Palánkai Hanna. Felkészítő: Póda Károly. Középiskolások: 1. Tokodi Aliz, 2. Kővári Noémi, 3. Samura Fanni, különdíjas: Balogh Borbála. Felkészítő: Balogh Írisz.

A pályázatra beérkezett alkotásokból kiállítás nyílt a Városháza nagytermében. A szervezők köszönetüket fejezték ki a résztevő intézmények vezetőinek, a felkészítőknek és az alkotóknak, hogy magas szintű alkotásokkal vettek részt a Kalevala-pályázaton, ezzel is színesítve, gazdagítva az évforduló méltóságát, öregbítve iskolájuk hírnevét. Németh István úgy fogalmazott: „Bízunk abban, hogy a pályázat sikere is hozzájárul Zirc testvérvárosi együttműködésének erősítéséhez. Mindez záloga annak, hogy az érintett iskolákban folyó színvonalas munka nemzetközivé váljon”.

Ottó Péter polgármester pohárköszöntőjében felelevenítette a finn delegáció közelmúltbeli zirci látogatását. Úgy látta, a vendégek életre szóló emlékekkel távoztak tőlünk, ezek az emlékek pedig a szeretetből táplálkoznak, amit a bakonyi finnbarátok sugároztak irányukba – mondta városunk vezetője. Méltatta azt a kis kamara-kiállítást, amelyet az egyesület tagjai hoztak létre a sok-sok tárgyi emlékből erre a napra. Ajánlotta mindenki figyelmébe a folyosón látható tablókat, melyek az 1952-es Helsinki Olimpiát idézik meg. Ez volt Magyarország történetének legeredményesebb ötkarikás játéka, az Egyesült Államok és Szovjetunió mögött harmadik helyen végeztünk az éremtáblázaton.

A plafonról kék és fehér lufik ereszkedtek alá, száz szót üzentek finn és magyar nyelven, de egy szónak is száz a vége: a polgármester köszönetét fejezte ki a Bakonyi Finnbarátok Köre Egyesületnek az évforduló méltó megünnepléséért, hogy „létrehozták a nagy találkozások lehetőségét”.

A Bakonyi Finnbarátok Köre Egyesületet a magyarországi finn nagykövet, Petri Tuomi-Nikula is köszöntötte levélben, melyet hivatalunk is megkapott az egyesülettől. Gondolatait alább idézzük.

„Sehol a világon nincs még egy olyan ország, mint az Önöké, ahol Finnországnak ennyi testvérvárosa lenne, és ahol ennyi finn baráti kör működne. Finnország Magyarországot mindig kiemelten kezelte, hiszen a két nyelv rokonsága fontos tényező volt a finn nemzeti identitás kialakításában. A két ország közötti kulturális kapcsolatok rendkívül élénkek és sokoldalúak voltak az elmúlt kétszáz évben. Nagy örömünkre szolgál, hogy a magyarok között sokan vannak, akik számon tartják a nyelvrokonságot, sokan még finnül is megtanulnak. Az ezeréves finn nép 2017-ben ünnepli függetlenségének századik évfordulóját. A jubileumi évben az ünnepségsorozatok mellett különösen a fiatalokat kívántuk megcélozni, hogy felhívjuk figyelmüket a modern Finnország értékeire, frissítsük ismereteiket. Örülök, hogy a lelkes, aktív zirci finnbarátok is csatlakoznak ehhez a célkitűzésünkhöz. Szívből kívánok a zirci baráti körnek további fiatalos lendületet, az eddigiekhez hasonlóan sokszínű, érdekes programokat, sok-sok személyes találkozást a nivalai barátokkal, ünnepi évünk témájának szellemében „Yhdessä – Együtt”.

.