Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finnországi levelek 120.

2014. október 09. 11:37:53  nyomtatási kép

Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

120. levél Milyenek a finnek V. Savolaiset /Savo lakosai    2014 október 9.

Kedves Olvasók! Mai levelemmel elérkeztem az öt finn ”törzs” bemutatásával abc sorrendben az utolsóhoz, azaz Savo lakosaihoz.

Kik a savoiak/savolaiset?

Savolaiset/savoiak alatt azok értendők, akik a keletfinnországi Savo tájvidékéről származnak, és akik tájszólásuk, hagyományaik, történelmük, szokásaik és identitásuk alapján sajátos csoportot alkotva Finnország öt ” törzse” közül egyet jelentenek.

  Savo manapság két részre oszlik, Észak- és Dél-Savora. Lakosai az 1400-as évektől többfelé is költöztek, így a savoi gyökereket találunk manapság Häme, Karjala, Pohjanmaa sőt mi több Skandinávia más területein is.

Egy kis történelem:
Archeológiai leletek arra utalnak, hogy Savo terültén már a kőkorszakban is voltak lakosok. Az itt élők főleg halászattal foglalkoztak. A legtöbb lelet a 800-1100-as évekből  Mikkeli városának környékéről került elő. Abban az időben Häme-ből is érkeztek lakosok ide és ezek keveredtek az itt élőkkel, akiket lappoknak is neveztek. Kétszáz évvel később, az 1300-as években karéliai hatások is érték ezt a tájat, ez főleg a jó közlekedési lehetőségeknek volt köszönhető. Nemcsak a népesség, hanem ezzel együtt a kultúra is keveredett.
Az un. Pähkinäsaari békekötés értelmében 1323-ban Savo svéd hatalom alá került, de ez nem akadályozta mind a karéliaiak mind pedig a hämeiek költözését Savo területére.
Savonlinna városban levő nagy vár – Olavinlinna - építése 1475-ben kezdődött az oroszok elleni védekezést szem előtt tartva.

 

Az élet nehéz volt, Svédország erős kézzel kormányozta alattvalóit és az 1500-as években sokat kellet adózni, sok katonát is kellett állítani.
A nemzeti öntudat ébredésének idején, az 1800-as években kezdődött a savoiaikban a nemzeti romantika éledése, mely mind a “finnség” –et mind pedig a törzsi hovatartozás érzését is erősítette. Az egységes nemzet építésével együtt járt, hogy elmosódtak a kulturális és nyelvi különbségek. Az általános kulturális fejlődés alapjait  az ország nyugati részének és Häme kultúrájának kultúrája adta, míg a finn nyelv fejlődése főleg a keleti országrészek tájszólásainak alapján történt.

Savo himnusza
Savo saját himnuszát 1852-ben énekelték először Helsinkiben a Kaisaniemi nevű étteremben. Zenéjét Karl Collán szerezte, szövegét A.Oksanen néven ismert költő írta. Savo himnusza itt hallható:

http://www.youtube.com/watch?v=5aBa56RcdbU

 Itt jegyzem meg, hogy A. Oksanen neve  Karl August Engelbrekt Ahlqvist volt, Kuopioban- Savoban-   született 1826-ban és 1889-ben halt meg Helsinkiben. Kutatta a finnugor nyelveket, jó barátja volt Elias Lönnrotnak és a Keisarillinen Aleksanteri Yliopisto (Császári Alexander Egyetem) finnugor nyelvek tanszékének első professzori székét töltötte be, majd az egyetem kancellárja is volt. Példaképének és ideáljának a nemzeti költőt J.L. Runeberg-et tartotta.

A finnül tudóknak ajánlom a szöveget, itt olvasható:

http://fi.wikipedia.org/wiki/Savolaisen_laulu

A haza szeretetéről és a savoiak hánytatott, nehéz életéről szól kiemelve a sok áldozatot, amit Savo lakosai a haza érdekében hoztak.

Milyen a savoi emberek természete?
Kelet-Finnország egyetemén 2011-ben védte doktori disszertációját Anne-Maria Nupponen. A dolgozat nemcsak a különböző savoi nyelvjárásokra világít rá, hanem a savoi emberek természetére is. A savoi beszéd fordulatos a mondanivalót többször is körülírják, mielőtt a tárgyra térnének, ahogy a finnek mondják, kerülgetik a mondanivalót, mint macska a forró kását.  Ez a stílus fecsegésnek is tűnhet. Aki nem ismeri ezt a beszédmódot, az azt is hiheti, hogy elhallgatják azt, amit tudnak a szóban forgó témáról.
A savoi nem olyan élénk, mint a karjalai, nem mozog, és nem beszél olyan gyorsan, mint a Kareliából származók.  De gyorsabb és fürgébb, mint a Häme-ben lakók.
Jellemző rájuk a furfangosság, talán leginkább a székelyekkel hasonlíthatók össze. A savoi férfi soha nem sír. Örömét és bánatát szóban nyilvánítja, miközben az arckifejezése szinte nem változik.

.A savoi humor rendkívül sajátos, erre egy példa:

Savo egyik nagy városában, Mikkeliben egy turista a templom után érdeklődik a piacon ácsorgó két helybelitől így:
Kérdés: Szóval, ha most elindulok egyenesen előre és a második saroknál balra fordulok és a dombon fölfelé megyek a piros faházig és ott jobbra fordulok és megyek kb. 200 métert előre, vajon ott van-e a templom?

Válasz: Az akkor is ott van, ha nem mész oda.

Savo-i családi nevek
Savo-i eredetre a ”nen ” végződésű nevek utalnak. Ezek úgy jöttek létre, hogy a kereszténység elterjedésének idején a régi pogány nevek mellé az “inen” képzőt tették, pl. Hirvoinen, Turuinen ezekből lett a Hirvonen és Turunen név. A keresztény nevek is “nen” képzővel változtak családi nevekké, így jöttek létre pl. a Heikkinen, Mattinen, Mikkonen családi nevek. Finnország 10 leggyakoribb családi nevei közül 8 végződik ”nen”-re, ezek a következők: Korhonen, Virtanen, Mäkinen, Nieminen, Hämäläinen, Koskinen, Heikkinen, Järvinen. A “nen” a finn nyelvben a kicsinyítő képző így pl. Järvinen magyarul tavacska lenne, Mäkinen hegyecskét jelente Koskinen pedig sodrásocskát.   Természetesen vannak “nen” nélküli savoi eredetű családi nevek is, feltételezések szerint ezeknek Häme-ben keresendők a gyökerei.

Savoi tájszólás/nyelvjárások
Rosszindulatú  kritikus vélemény szerint a savoi nyelvjárás a civilizált irodalmi beszéd megszégyenítése.  A savoi nyelvjárás különböző formái az országban nagy területen használatosak. Ilyen módon beszélőkkel a Lappföld déli részeitől Közép-Finnországig találkozhatunk.
A tájszólás nehéz és megbízhatóan megtanulni csak az ott születettek tudják. Többféle jellemzője van a savoi tájszólásnak. ilyen pl. hogy az általánosan használt irodalmi nyelv ”ts” betűkombinációját ”ht” re változtatják, ugyanakkor az un. diftongokat is megváltoztatják úgy, hogy az i-, u-vagy y-re végződőket e-o-és ö végződéssel írják és mondják ki.

Erre egy példa:

Tyttö menee metsään = A lány az erdőbe megy.  Savo: Tyttö männöö mehtään.

(Kiejtés: Tyüttö menéé  métseen.  Savo: Tüttö mennöö méhteen) .

Olavi Rytkönen állította össze a Finn-Savo szótárt, fordított számos művet savo-nyelvre. Unto Eskelinen nevéhez fűződik az 1998-ban kiadott: Tavvoo savvoo- savon kielen sanakirja.

Turisták részére létezik egy rövidített szótár is savo nyelven a legfontosabb kifejezésekkel, amikre egy turistának Savo-ban szüksége lehetne. Ezek közül kiemelendő, hogy a számok közül kolme=3 savo változatban kolome. Az üdvözlések közül a

Hauska tavata! = Öröm találkozni =Savo:  No terve vuan terve! Szabadon magyarul: Na szia csak szia !

Tarjoilija, saisinko ruokalistan! = Pincér, kaphatok menüt? Savo: Tarjoelija hoe, piästäskö myö syömään? Hej, pincér, hozzáfoghatnék az evéshez?

A fentiek kissé rávilágítanak a jellegzetes savo-i humorra is, bár ezeket a mondásokat arrafelé egyáltalán nem szánják viccnek.

Számtalan hasznos tanács is olvasható savo nyelven, az interneten, ilyenek pl. a számítógépes problémák megoldása kérdés-felelet formájában vagy a BASIC nyelv savo-i változata, esetleg a munkahelyi rövid kikapcsolódást szolgáló tornagyakorlatokra való utasítások.

Ezzel kapcsolatban a finnül tudóknak az alábbi címet ajánlom:

http://users.jyu.fi/~kirkopo/savo/?sivu=etusivu

Savo-i tájszólás az irodalomban
Az első egyetemi szakdolgozatot, mely teljes egészében savoi tájszólásban íródott 2013-ban, azaz tavaly! hagyták  jóvá a Helsinki egyetemen. Az értekezést (tutkielman=tutkiilman) Jani Koskinen írta Közép-Kareliai tájszólásban és az a számi nyelvek skandináv nyelvekre való hatásával foglalkozik. A szerző a tájszólásra eső választással arra akarta felhívni a figyelmet, hogy "suomen kirjakielj ei ou millään laila paremppoo tahe oikkiimppoo kieltä kunj mikkään murre, ja mikä tahhaa murre soppii mihen tahhaa käyttöyhteytteen." Azaz irodalmi nyelven: suomen kirjakieli ei ole millän lailla parempi tai oikeampi  kieli kuin mikä murre ja mikä tahansa murre sopii mihin tahansa käyttöyhteyteen. Magyarul: a finn írott nyelv semmilyen formában nem jobb vagy helyesebb nyelv, mint bármilyen tájszólás és bármilyen tájszólás megfelel bármilyen felhasználási célnak.

Azt ugye tudjuk, hogy Finnország nemzeti eposzának, a Kalevalának számos fordítása van a világ sok nyelvén. De vajon hallották-e Önök, hogy a Kalevala megjelent Savo nyelvén is.

Ez a fordítás a jyväskyläi Atena kiadó gondozásában 1999-ben látott napvilágot, Matti Lehmonen

a fordító neve. A kötet illusztrációit sziklafestmények motívumai adják.

Savo-i nyelv társasága/ Savon kielen seura r. y.

A társaságot, melynek 2011-es adat szerint akkor 273 tagja volt 1982-ben alapították és székhelye Kuopio városában van. Mindenki csatlakozhat a társasághoz, aki megérti a savoiakat és jó hírnevű finn állampolgár. A társaság egy folyóiratot is ad ki, ennek neve Aakusti =  August Ahlqvist-  Oksanen szerint. 

Az újság évente 4 alkalommal jelenik meg rendszeresen és már 25 éves múltra tekint vissza.  A társaság minden második évben versenyt is rendez, a versenyzőknek savoi tájszólásban kell beszédet mondani. Számtalan kulturális rendezvény is fűződik  Savo-hoz, humoros előadások, szavalóversenyek, népzene.

 Savo-I viselet

A táj különböző részein többféle viselettel találkozhatunk, az alábbi képen Mäntyharju környékén használt női viselet látható.

Ezt a ruhát 1922-ben mutatták be először, a blúz ujja díszített, a hosszú szoknya piros- kék- fehér- szürke és rózsaszín csíkos, anyaga pamutszövet, kézzel szőtt.

 

Savolainen osakunta /Savo diákegyesülete

Az egyesületet 1905 október elsején alapították egy időben a karéliai diákszervezettel. Évente megünneplik 1865 október 20. napját, ugyanis akkor rendelettel biztosították a finn nyelv használatát a hatóságoknál és a bíróságokon.

A tagok legnagyobb része vagy Savo-ban járt iskolába, vagy családi gyökereik vannak ezen a tájon.

A Savo-i egyetemisták alapítványán át (Savolaisten ylioppilaiden säätiö) a tagoknak lehetőségük van előnyös diáklakásokra tanulmányaik idején.

 

Kedves Olvasók!

Mai levelemben végére értem Finnország ”törzsei”-nek bemutatására. Most egy kicsit arra várok, hogy Önöktől halljak indítványokat a legközelebbi levelek témáira.

Addig is szívélyes üdvözlettel:

Judit Mäkinen
Finnország

Források:

http://www.rantasalmi.fi/palvelut/kirjasto/ernst_lampen/savolainen_luonne/
http://fi.wikipedia.org/wiki/Savolaiset
http://www.puulataival.fi/savo/sananparsia.htm
http://fi.wikipedia.org/wiki/August_Ahlqvist
http://www.genealogia.fi/nimet/nimi85s.htm
http://fi.wikipedia.org/wiki/Savolaismurteet
http://users.jyu.fi/~kirkopo/savo/?sivu=sanakirja
http://hikipedia.info/wiki/Savo
http://personal.inet.fi/koti/jarmo.sutinen/sanakirj.htm
http://www.mtv.fi/lifestyle/koti/artikkeli/top-10-yleisimmat-suomalaiset-sukunimet-loydatko-joukosta-omasi/3208556
http://www.iltasanomat.fi/kotimaa/art-1288381507808.html
http://www.kansallispuvut.fi/puvut/mantyharju_np.htm
http://gamma.nic.fi/~sakinseu/
http://fi.wikipedia.org/wiki/Savolainen_osakunta
http://www.vihrearouva.net/kirjallisuus/a_oksanen.html

 



A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !

Judit/Finnország E-mail küldése a hozzászólónak
2014. október 09. 19:08:19
Kedves Jussi! Nem tudok %-ot mondani. Savo tájvidékén mindenki aki járt iskolába tud irodalmi finn nnyelven beszélni. De akinek pl. a munkájában nincs szüksége arra, az a tájszólást használja. A finn tájszólások közül leginkább Rauma környékének beszéde tér el az irodalmi nyelvtöl.
jussi E-mail küldése a hozzászólónak
2014. október 09. 15:55:10
Kedves Judit!
Meglepő, hogy a savo-i nyelv ennyire különbözik az irodalmi finntől! de gondolom, hogy a savoiak jól beszélika finnt is!? Hány százaléka beszélheti a savoiaknak ezt a nyelvet?
Jussi