Finnországi levelek 120.
Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra
120. levél Milyenek a finnek V. Savolaiset /Savo lakosai 2014 október 9.
Kedves Olvasók! Mai levelemmel elérkeztem az öt finn ”törzs” bemutatásával abc sorrendben az utolsóhoz, azaz Savo lakosaihoz.
Kik a savoiak/savolaiset?
Savolaiset/savoiak alatt azok értendők, akik a keletfinnországi Savo tájvidékéről származnak, és akik tájszólásuk, hagyományaik, történelmük, szokásaik és identitásuk alapján sajátos csoportot alkotva Finnország öt ” törzse” közül egyet jelentenek.
Savo manapság két részre oszlik, Észak- és Dél-Savora. Lakosai az 1400-as évektől többfelé is költöztek, így a savoi gyökereket találunk manapság Häme, Karjala, Pohjanmaa sőt mi több Skandinávia más területein is.
Egy
kis történelem:
Archeológiai leletek arra utalnak, hogy
Savo terültén már a kőkorszakban is voltak lakosok. Az itt élők főleg
halászattal foglalkoztak. A legtöbb lelet a 800-1100-as évekből Mikkeli városának környékéről került elő.
Abban az időben Häme-ből is érkeztek lakosok ide és ezek keveredtek az itt
élőkkel, akiket lappoknak is neveztek. Kétszáz évvel később, az 1300-as években
karéliai hatások is érték ezt a tájat, ez főleg a jó közlekedési lehetőségeknek
volt köszönhető. Nemcsak a népesség, hanem ezzel együtt a kultúra is
keveredett.
Az un. Pähkinäsaari békekötés értelmében
1323-ban Savo svéd hatalom alá került, de ez nem akadályozta mind a karéliaiak
mind pedig a hämeiek költözését Savo területére.
Savonlinna városban levő nagy vár –
Olavinlinna - építése 1475-ben kezdődött az oroszok elleni védekezést szem
előtt tartva.
Az élet nehéz volt, Svédország erős kézzel kormányozta alattvalóit és az 1500-as években sokat kellet adózni, sok katonát is kellett állítani.
A nemzeti öntudat ébredésének idején, az 1800-as években kezdődött a savoiaikban a nemzeti romantika éledése, mely mind a “finnség” –et mind pedig a törzsi hovatartozás érzését is erősítette. Az egységes nemzet építésével együtt járt, hogy elmosódtak a kulturális és nyelvi különbségek. Az általános kulturális fejlődés alapjait az ország nyugati részének és Häme kultúrájának kultúrája adta, míg a finn nyelv fejlődése főleg a keleti országrészek tájszólásainak alapján történt.
Savo
himnusza
Savo saját himnuszát 1852-ben énekelték
először Helsinkiben a Kaisaniemi nevű étteremben. Zenéjét Karl Collán szerezte,
szövegét A.Oksanen néven ismert költő írta. Savo himnusza itt hallható:
http://www.youtube.com/watch?v=5aBa56RcdbU
Itt jegyzem meg, hogy A. Oksanen neve Karl August Engelbrekt Ahlqvist volt, Kuopioban- Savoban- született 1826-ban és 1889-ben halt meg Helsinkiben. Kutatta a finnugor nyelveket, jó barátja volt Elias Lönnrotnak és a Keisarillinen Aleksanteri Yliopisto (Császári Alexander Egyetem) finnugor nyelvek tanszékének első professzori székét töltötte be, majd az egyetem kancellárja is volt. Példaképének és ideáljának a nemzeti költőt J.L. Runeberg-et tartotta.
A finnül tudóknak ajánlom a szöveget, itt olvasható:http://fi.wikipedia.org/wiki/Savolaisen_laulu
A haza szeretetéről és a savoiak hánytatott, nehéz életéről szól kiemelve a sok áldozatot, amit Savo lakosai a haza érdekében hoztak.
Milyen a savoi emberek természete?
Kelet-Finnország egyetemén 2011-ben védte doktori
disszertációját Anne-Maria Nupponen. A dolgozat nemcsak a különböző savoi
nyelvjárásokra világít rá, hanem a savoi emberek természetére is. A savoi
beszéd fordulatos a mondanivalót többször is körülírják, mielőtt a tárgyra
térnének, ahogy a finnek mondják, kerülgetik a mondanivalót, mint macska a
forró kását. Ez a stílus fecsegésnek is
tűnhet. Aki nem ismeri ezt a beszédmódot, az azt is hiheti, hogy elhallgatják
azt, amit tudnak a szóban forgó témáról.
A savoi nem olyan élénk, mint a karjalai,
nem mozog, és nem beszél olyan gyorsan, mint a Kareliából származók. De gyorsabb és fürgébb, mint a Häme-ben
lakók.
Jellemző rájuk a furfangosság, talán
leginkább a székelyekkel hasonlíthatók össze. A savoi férfi soha nem sír.
Örömét és bánatát szóban nyilvánítja, miközben az arckifejezése szinte nem
változik.
.A savoi humor rendkívül sajátos, erre egy példa:
Savo egyik nagy városában, Mikkeliben egy
turista a templom után érdeklődik a piacon ácsorgó két helybelitől így:
Kérdés: Szóval, ha most elindulok
egyenesen előre és a második saroknál balra fordulok és a dombon fölfelé megyek
a piros faházig és ott jobbra fordulok és megyek kb. 200 métert előre, vajon
ott van-e a templom?
Válasz: Az akkor is ott van, ha nem mész oda.
Savo-i
családi nevek
Savo-i eredetre a ”nen ” végződésű nevek
utalnak. Ezek úgy jöttek létre, hogy a kereszténység elterjedésének idején a
régi pogány nevek mellé az “inen” képzőt tették, pl. Hirvoinen, Turuinen
ezekből lett a Hirvonen és Turunen név. A keresztény nevek is “nen” képzővel
változtak családi nevekké, így jöttek létre pl. a Heikkinen, Mattinen, Mikkonen
családi nevek. Finnország 10 leggyakoribb családi nevei közül 8 végződik
”nen”-re, ezek a következők: Korhonen, Virtanen, Mäkinen, Nieminen, Hämäläinen,
Koskinen, Heikkinen, Järvinen. A “nen” a finn nyelvben a kicsinyítő képző így
pl. Järvinen magyarul tavacska lenne, Mäkinen hegyecskét jelente Koskinen pedig
sodrásocskát. Természetesen vannak “nen”
nélküli savoi eredetű családi nevek is, feltételezések szerint ezeknek Häme-ben
keresendők a gyökerei.
Savoi
tájszólás/nyelvjárások
Rosszindulatú kritikus vélemény szerint a savoi nyelvjárás
a civilizált irodalmi beszéd megszégyenítése.
A savoi nyelvjárás különböző formái az országban nagy területen
használatosak. Ilyen módon beszélőkkel a Lappföld déli részeitől
Közép-Finnországig találkozhatunk.
A tájszólás nehéz és megbízhatóan
megtanulni csak az ott születettek tudják. Többféle jellemzője van a savoi
tájszólásnak. ilyen pl. hogy az általánosan használt irodalmi nyelv ”ts”
betűkombinációját ”ht” re változtatják, ugyanakkor az un. diftongokat is
megváltoztatják úgy, hogy az i-, u-vagy y-re végződőket e-o-és ö végződéssel
írják és mondják ki.
Erre egy példa:
Tyttö menee metsään = A lány az erdőbe megy. Savo: Tyttö männöö mehtään.
(Kiejtés: Tyüttö menéé métseen. Savo: Tüttö mennöö méhteen) .
Olavi Rytkönen állította össze a Finn-Savo szótárt, fordított számos művet savo-nyelvre. Unto Eskelinen nevéhez fűződik az 1998-ban kiadott: Tavvoo savvoo- savon kielen sanakirja.
Turisták részére létezik egy rövidített szótár is savo nyelven a legfontosabb kifejezésekkel, amikre egy turistának Savo-ban szüksége lehetne. Ezek közül kiemelendő, hogy a számok közül kolme=3 savo változatban kolome. Az üdvözlések közül a
Hauska tavata! = Öröm találkozni =Savo: No terve vuan terve! Szabadon magyarul: Na szia csak szia !
Tarjoilija, saisinko ruokalistan! = Pincér, kaphatok menüt? Savo: Tarjoelija hoe, piästäskö myö syömään? Hej, pincér, hozzáfoghatnék az evéshez?
A fentiek kissé rávilágítanak a jellegzetes savo-i humorra is, bár ezeket a mondásokat arrafelé egyáltalán nem szánják viccnek.
Számtalan hasznos tanács is olvasható savo nyelven, az interneten, ilyenek pl. a számítógépes problémák megoldása kérdés-felelet formájában vagy a BASIC nyelv savo-i változata, esetleg a munkahelyi rövid kikapcsolódást szolgáló tornagyakorlatokra való utasítások.
Ezzel kapcsolatban a finnül tudóknak az alábbi címet ajánlom:
http://users.jyu.fi/~kirkopo/savo/?sivu=etusivu
Savo-i
tájszólás az irodalomban
Az első egyetemi szakdolgozatot, mely
teljes egészében savoi tájszólásban íródott 2013-ban, azaz tavaly! hagyták jóvá a Helsinki egyetemen. Az értekezést
(tutkielman=tutkiilman) Jani Koskinen írta Közép-Kareliai tájszólásban és az a
számi nyelvek skandináv nyelvekre való hatásával foglalkozik. A szerző a
tájszólásra eső választással arra akarta felhívni a figyelmet, hogy
"suomen kirjakielj ei ou millään laila paremppoo tahe oikkiimppoo kieltä
kunj mikkään murre, ja mikä tahhaa murre soppii mihen tahhaa
käyttöyhteytteen." Azaz irodalmi nyelven: suomen kirjakieli ei
ole millän lailla parempi tai oikeampi
kieli kuin mikä murre ja mikä tahansa murre sopii mihin tahansa käyttöyhteyteen.
Magyarul: a finn írott nyelv semmilyen formában nem jobb vagy helyesebb nyelv,
mint bármilyen tájszólás és bármilyen tájszólás megfelel bármilyen
felhasználási célnak.
Azt ugye tudjuk, hogy Finnország nemzeti eposzának, a Kalevalának számos fordítása van a világ sok nyelvén. De vajon hallották-e Önök, hogy a Kalevala megjelent Savo nyelvén is.
Ez a fordítás a jyväskyläi Atena kiadó gondozásában 1999-ben látott napvilágot, Matti Lehmonena fordító neve. A kötet illusztrációit sziklafestmények motívumai adják.
Savo-i nyelv társasága/ Savon kielen seura r. y.
A társaságot, melynek 2011-es adat szerint akkor 273 tagja volt 1982-ben alapították és székhelye Kuopio városában van. Mindenki csatlakozhat a társasághoz, aki megérti a savoiakat és jó hírnevű finn állampolgár. A társaság egy folyóiratot is ad ki, ennek neve Aakusti = August Ahlqvist- Oksanen szerint.
Az újság évente 4 alkalommal jelenik meg rendszeresen és már 25 éves múltra tekint vissza. A társaság minden második évben versenyt is rendez, a versenyzőknek savoi tájszólásban kell beszédet mondani. Számtalan kulturális rendezvény is fűződik Savo-hoz, humoros előadások, szavalóversenyek, népzene.
Savo-I viselet
A táj különböző részein többféle viselettel találkozhatunk, az alábbi képen Mäntyharju környékén használt női viselet látható.
Ezt a ruhát 1922-ben mutatták be először, a blúz ujja díszített, a hosszú szoknya piros- kék- fehér- szürke és rózsaszín csíkos, anyaga pamutszövet, kézzel szőtt.
Savolainen osakunta /Savo diákegyesülete
Az egyesületet 1905 október elsején alapították egy időben a karéliai diákszervezettel. Évente megünneplik 1865 október 20. napját, ugyanis akkor rendelettel biztosították a finn nyelv használatát a hatóságoknál és a bíróságokon.
A tagok legnagyobb része vagy Savo-ban járt iskolába, vagy családi gyökereik vannak ezen a tájon.
A Savo-i egyetemisták alapítványán át (Savolaisten ylioppilaiden säätiö) a tagoknak lehetőségük van előnyös diáklakásokra tanulmányaik idején.
Kedves Olvasók!
Mai levelemben végére értem Finnország ”törzsei”-nek bemutatására. Most egy kicsit arra várok, hogy Önöktől halljak indítványokat a legközelebbi levelek témáira.
Addig is szívélyes üdvözlettel:
Judit MäkinenFinnország
Források:
Wenn Sie einen Eintrag eingeben möchten, dann müssen Sie sich registrieren.