Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

119. levél

Milyenek a finnek  IV. Pohjalaiset/ Pohjanmaa lakói    2014 szeptember 18

Kedves Olvasók!

 Milyenek a finnek sorozatomban abc sorrendet tartva a negyedik népcsoporthoz érkeztem és ezek a Finnország Pohjanmaa nevű, északnyugati részén élők, azaz finnül ”pohjalaiset”.

 Egy kis nyelvtan: Pohjanmaa összetett szó. Pohja( birt. eset pohjan) jelenti valaminek az alját vagy a fenekét is, de jelent északot is. Így a Pohjanmaa = észak földjét jelenti.

 Egy kis földrajz és történelem: Pohjanmaa- ra jellemzőek a nagy síkságok és mezők. Pohjanmaa nagy folyókban gazdag, a táj folyóinak neveit az idősebbek még ma is kívülről fújják, ahogy annak idején az iskolában megtanulták:  Oulujoki,  Siikajoki, Pyhäjoki, Kalajoki, Lestijoki, Vetelijoki, Perhonjoki ,Ähtävänjoki. (A finnül tanulók ezekből a nevekből sok mindent megtanulhatnak: joki = folyó, siika= nagymaréna nevű hal, pyhä=szent, kala=hal, lesti= kaptafa, perho/perhonen=lepke). Tavasszal a hóolvadás idején  a lapos tájon nagy árvizek keletkezhetnek a megáradt folyóknak köszönhetően.

 

Pohjanmaa két részre oszlik, északi és déli részre. Az 1700-1800-as években Pohjanmaa Finnország leggazdagabb része volt. Az itt tartott ünnepeken bőven volt erős, szeszes ital, ha a könnyen hevülök verekedésbe kezdtek az sokáig tartott, a szívósan küzdő felek nem adták fel egykönnyen.  Finnország történelmében sok erőszakos korszak volt, ilyen az 1800-as korszak. Pohjanmaa déli részén, Laihia és Vähäkyrö területén voltak a leghevesebb verekedések, az 1800-as évek elején évente átlagban 30 emberélet elleni bűntény történt 100 0000 lakosra számítva. Ez azt jelentette, hogy ez a táj veszélyesebb volt, mint New York városában a legveszélyesebb utcák környéke. 

 Puukkojunkkarit/Bicskások

Az 1700-as években a társadalom gazdagodott, a megművelt föld alapterülete nőtt és a jó termést hozó gabonatáblák növelték az egyes birtokok vagyonát. Ezen a tájon feleslegek is születtek, nemcsak gabonából, hanem az abból előállított erős szeszes italokból is. Az akkori öröklési szokások szerint a birtokokat a legidősebb fiú örökölte.  A fiatalabbaknak a zsellérek és kisbérlők szerepe jutott.  Az 1800-as években nem volt sok lehetőségük a fiatal férfiaknak, a társadalom őket hírük és erőszakos cselekedeteik szerint értékelte.  Kialakult egy csoport, erőszakos fiatal férfiak csoportja, akik főleg bicskával verekedtek ( puukko=finn kés, bicska), innét jön a fenti címben szereplő finn szó. A csoport egy más néven is ismert lett, ez a név:

  Häijyt ( kiejtés:hejjüt) = gonoszok, hitványak, galádok, gazfickók volt. A sok név közül talán a fenegyerekek elnevezés lenne a legjobban rájuk illő.

Közülük két „vagány srác”, mindkettő keresztneve Antti, Antti Isotalo és Antti Rannanjärvi voltak a legismertebbek, nevükhöz ismert dalok, sőt színdarab is fürödik. .(Egy kis nyelvtan: iso = nagy talo=ház, ranta : birt.eset rannan = part järvi = tó) 

Itt hallható az egyik legismertebb dal, három gazfickó: Antti Isotalo, Antti Rannanjärvi és Jaakko Pukkila tetteiről valamint Kauhava jegyzőjéről és annak feleségéről szól.

http://www.youtube.com/watch?v=UQqIPt7lBuw

A népdal szövege itt olvasható finnül Pohjanmaa tájszólásában:

http://fi.wikipedia.org/wiki/Isontalon_Antti_ja_Rannanj%C3%A4rvi

Így kezdődik:

 Isontalon Antti ja Rannanjärvi
ne jutteli kaharen kesken:
:,: Tapa sinä Kauhavan ruma vallesmanni,
niin minä nain sen komian lesken. :,:

 A szöveg arról szól, hogy  Isotalo  Antti és Rannanjärvi megbeszélik, hogy az egyikük meggyilkolja a ronda jegyzőt a másikuk meg elveszi majd az özvegyet feleségül. Sok versszaka van, ajánlom a finn nyelv iránt érdeklődőknek tanulmányozásra a szöveget. Betekintés ad a häijy - k világába és a pojanmaa-i tájszólásba is. 

 Pohjanmaa embereinek természete

Dél- Pohjanmaa embereire jellemző, hogy becsületesek, gerincesek és vállalkozó készségűek. Mindig igazuk van- egyesek szerint akkor is, ha nincs igazuk. Gyorsan felhevülnek és ilyenkor jobb nem ujjat húzni velük.
Észak-Pohjanmaa lakosainak természetével sokan foglalkoztak. Kiemelik az itt élök tulajdonságai közül a szívósságot, a családi kapcsolatok ápolását, a szülőhely szeretetét. Szükség esetén magukra támaszkodnak, találékonyak. Egyben visszafogottak, önérzetesek és konzervatívok. (Ezek a tulajdonságok nagyban jellemzik a finneket úgy általában is .
A régebben főleg földműveléssel foglalkozó lakosság nagy jelentőséget tulajdonított a szorgalomnak, fegyelemre szoktatásnak és a nehéz munkának. Az életmód, azaz a föld művelése sok erőt a vadászat és halászat pedig találékonyságot követelt.  A fegyelemre szoktatás a gyereknevelésben szigorként mutatkozott, ez az elv érvényesül egy finn közmondásban is:
"Joka kuritta kasvaa, se kunniatta kuolee."  Azaz szabadon fordítva, aki fegyelmezetlenül nő fel az becstelenül hal meg.

Pohjanmaan liitto /Pohjanmaa-szövetség / Österbottens förbund

Finnország államtanácsa ( Valtioneuvosto) határozatával 1993-ban megváltoztatták az akkori Vaasa megye közigazgatási egységét és 1994 január 1-töl kezdve az itteni vidék 18 községe ( kunta) létrehozta a Pohjanmaa szövetség nevű szervezetet. Ez a szövetség idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A szövetség szorosan együttműködik a norvégiai  Nordland megyével és Svédország Nordanstig nevű járásával. Ez annál is inkább érthető, mivel Pohjanmaa Finnországnak az a része ahol az itt élök jelentős része svéd anyanyelvű.

Pohjalainen diákszervezet / Pohjalainen osakunta

Ez a diákszervezet egyike azoknak, melyeket 1643-ban alapítottak Turku Akademiáján. Ebbe azok a diákok tömörültek, akik Oulu, Vaasa és a Lappföld megyéiből származtak. A szervezet hagyományait a Helsinki Egyetemen több szervezet is folytatja, ezek az Etelä-Pohjalainen osakunta, a Pohjois-Pohjalainen osakunta és a svéd nyelvű Vasa nation nevű szervezet. A fentiek szervezik és rendezik, Finnország legrégibb évente tartandó akadémiai ünnepségét az un. Porthan- ünnepet minden év novemberének 11. napján.

Henrik Gabriel Porthan (1739-1804) a turkui akadémia professzoraként dolgozott, fennofil, aki az 1700-as években a humán kultúra egyik legjelentősebb finnországi képviselője volt. Róla nevezték el a Helsinki Egyetem főépületét Porthania-nak.

 

Ennek a diákszervezetnek sok olyan tagja volt, akik kiemelkedő szerepet játszottak Finnország politikai, társadalmi és kulturális életének számos területén. Ezek közé tartoznak többek között: Kyösti Kallio Finnország elnöke, Johan Ludvig Runeberg nemzeti költő, Zachris Topelius író, történész a Helsinki Egyetem rektora, Eino Leino író, költő és még sokan mások.

 Pohjalainen viselet

A táj egyes részein egymástól kissé eltérő a viselet. Ezen a képen a Perä-Pohjola vidéken használt női viseletet láthatják a kedves Olvasók.

 A ruhát 1922-ben készítették Tampere városában rendezett háziipari kiállításra.

Az ing nyitott, kis álló gallérja van. A főleg kék színű csíkos szoknyát és a kék-zöld csíkos mellényt kötényszoknyává varrták össze.  Sötétzöld kötény, kis kalap és ezüst melltű egészíti ki az öltözetet.  

 Pohjanmaa-ról beszélve/írva okvetlen említést érdemel egy főleg ezen a tájon honos vallási mozgalom a neve:

  Körttiläisyys / felébredtek, Pietisták

Ez a mozgalom az evangélikus egyház keretein belül működik és alapgondolata, hogy az ember és Krisztus között nincs semmi határ, a kegyelem szentsége mindenkié. A körtti szó népies neve annak, kabátnak is, mely jellemző a pietisták viseltére (Hátul a deréknál három berakás van). A szó eredete a svéd szó ”skört ” ami szárnyat jelent, ilyen van pl. a frakk kabátján is.

 

A körttiläisyys eredete az 1700-as évekre nyúlik vissza. Évente rendezett nagy ünnepségükön 20000-30000 résztvevő van, az ünnepet Lapua városában rendezik. Az itt szónokló prédikátorok kiemelik az Isten nagyságát és az ember kicsiségét imák formájában. Jellemző az ünnepekre az un.  Sion zsoltárainak éneklése. Az eredetileg 223 zsoltárból álló gyűjteményt 1790 ben adták ki először, azóta többször is bővítették, jelenleg több mint 300 zsoltárt tartalmaz.

Kedves Olvasók! Mai levelemben csak felületesen írtam Pohjanmaa-ról és az ottani emberekről abban a reményben, hogy kissé közelebb hoztam Önökhöz az ismeretlen rokonokat, a finneket.

Judit Mäkinen
Finnország

Források:

 http://fi.wikipedia.org/wiki/Pohjalaiset
http://maailmanhistoria.net/tag/pohjanmaa/
http://fi.wikipedia.org/wiki/Isontalon_Antti_ja_Rannanj%C3%A4rvi
http://www.pohjanmaa.partio.fi/piiri/
http://hiki.pedia.ws/wiki/Pohjalainen_luonteenpiirre
http://www.kirjastovirma.net/kulttuuri-identiteetti/17
http://www.helsinki.fi/teknos/opetustilat/keskusta/yl3/default.htm
http://www.obotnia.fi/tietoa-liitosta/tehtavamme/liiton-historia/
http://cdon.fi/elokuvat/h%C3%A4jyt-932246
http://fi.wikipedia.org/wiki/Pohjalainen_Osakunta
http://fi.wikipedia.org/wiki/Henrik_Gabriel_Porthan
http://www.kansallispuvut.fi/puvut/perapohjola_np.htm
https://www.h-y.fi/https://www.h-y.fi/124-2.-kansanpuku
Herännäisyys – Wikipedia