Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finnországi levelek 118.

2014. szeptember 04. 18:33:16  nyomtatási kép

Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

118. levél  Milyenek a finnek III.            2014 szeptember 4

                 Lappalaiset/saamelaiset = lappok/számik

 Kedves Olvasók! Ebben a “ Milyenek a finnek?” levélsorozatban ma Finnország  legészakiabb részén élőkkel, a lappokkal/számikkal  foglalkozunk.

 

Egy kis történelem
A lappalainen / lapp elnevezés már a középkorban is ismert volt és azokat jelentette, akik a megművelt földterületeken kívül laktak és mozgó/vándorló   életmódot folytattak.
Jukka Korpela történész szerint a lappoknak nevezettek sem kulturális, sem nyelvi vagy életvezetési téren nem alkotnak egységes csoportot. Nem bizonyított, hogy a finn mesevilág lappoknak nevezett alakjai vajon  a régi számikat jelentik-e. Több elmélet is létezik arra vonatkozóan, hogy honnét származik a lapp szó, feltehetően a régi svéd “lappir” szóval kapcsolható össze,  ez a szó a számi nyelvből ered.
Mivel a “lappok”  Finnországban magukról a saami/számi elnevezést használják a továbbiakban én is ezen a néven foglalkozok az itt élőkkel.

Számi  nyelvek
A számik - finnugor nyelvekhez tartozó nyelve - két nagy csoportra oszlik, ezek a nyugati és keleti számi nyelvek, melyek közös eredetűek, azaz a kantasaame –ből erednek. Jelenleg 9 számi nyelvet lehet megkülönböztetni.

 

Becslések szerint 30 000-40 000 –re tehető a számi nyelvet anyanyelvként beszélők száma, ők több országban - Svédország, Norvégia, Oroszország, Finnország- élnek. Finnország területén három számi nyelvet beszélnek, ezek a pohjoissaame=északi számi nyelv, ezt beszélik a legtöbben,  koltansaame = koltaszámi és az inarinsaame=inariszámi; az Inari tó környékén. Ezt a nyelvet csak Finnországban beszélik, összesen kb. 300-an.
Az északi államokban élő számik főleg  latin betűkkel írnak, a kiltinsaame nyelv  - Oroszország területén -  cirill betűket használ.
A törvény szerint a számiknak joguk van anyanyelvük használatára akkor, ha hivatalos ügyeket intéznek. A finn rádió és televízió minden nap közvetít műsorokat észak-számi nyelven.

Saamelaiskäräjät/ Számi tanács
A számi önkormányzat/önrendelkezés legmagasabb politikai  szerve, mely 1996-ban vette át az 1973-ban alapított számi bizottság/saamelaisvaltuuskunta helyét. Feladata a számik érdekeinek képviselete a hatóságok felé. Dönt a számi  kulturális,  szociális és egészségügyi célokra fenntartott kb. egy millió euro felhasználásáról is. Az önkormányzat 21 tagból áll, ezeket négyévenként választják a számik, a legközelebbi választás 2015-ben lesz.

 

A számik nemzeti ünnepnapja február 6.-án van. Ilyenkor mindenütt lobognak a számi zászlók


Számi életmód/ régi vallás
A számi életre nagy hatással volt a régi, kereszténység előtti  pogány vallás. Ennek egyik fontos eleme volt a sors erejében való hit, miszerint mindent, ami az emberrel történik, a sors határozza meg.
A kereszténységre való áttérés erőszakos változásokkal járt  az 1600-1700-as években. Ezért a régi szimbólumok és szokások megértése és tisztázása a mai napig részben megoldatlan. Ilyenek  pl. a boszorkánydobokra írt jelek szimbolikája.
A számik boszorkánydobja (noitarumppu) egy fából készült keretre erősített rénszarvasbőrből állt. A bőrre különböző varázslatos jeleket rajzoltak. 

 

A képen látható  dob a Shanghai-i világkiállításon képviselte a finn  lappföldi kézművesek munkáját.

Hasonló dobokkal másutt is találkozik a téma iránt érdeklődő, Afrikában és Észak-Amerikában is használtak ilyenféle dobokat.

 A számik életről alkotott felfogását a természettel való szoros együttélés jellemezte. Leginkább halászattal és vadászattal foglalkoztak, gyűjtötték az erdők növényeit és az erdei gyümölcsöket/bogyókat, gombákat.   Minden élőlénynek lelket tulajdonítottak. Imádták a hegyeket ( vaarat ja tunturit)  és  áldozatokat mutattak be ezeknek abban a hitben, hogy viszonzásul megkönnyebbül a természettel való együttélésük. A vadászattal foglalkozó számik életében az állatoknak nagy szerepe volt. Ezek között a medve a legfontosabb. A medvének finnül sok neve van – ez talán összefügg a finn mondással, hogy “rakkaalla lapsella on monta nimeä “ = A szeretett gyereknek sok neve van. Ezek a nevek: karhu, nalle, mesikämmen (mézes tenyér), kontio, otso, metsän kuningas = az erdő királya.

 Rénszarvasok
Általánosan elterjedt téves felfogással ellentétben a lappföldi rénszarvasok nem csordákba verődött  vad állatok, hanem minden rénszarvasnak tulajdonosa van. Az alábbi kép saját felvételem a Levitunturiban legelésző rénszarvasokról.

 

A tulajdonost az állat fülébe vágott jelek árulják el. Évente egyszer összeterelik az állatokat, megjelölik az új borjakat és kiválasztják azokat az állatokat, amelyeket a kérdéses évben levágnak. Hogy egy-egy családnak hány állata van, azt nem lehet tudni biztosan, a feltett kérdésre a tulajdonos általában azt válaszolja, hogy ”megfelelő számú” állata van. Ez több száz állatot jelent.
A rénszarvasnak minden része felhasználásra kerül, nemcsak a húsa, hanem a belső szervei, a bőre és a csontjai is.  Az agancsokból sajátos dísztárgyakat faragnak, ezek lehetnek kis kanalak, gyöngyök, nyakláncok, fülbevalók, stb. stb.  A mellékelt képen két kiskanál látható, a zöld színt kifőzött nyírfakéregből  nyerik. 

Ezek a kis kanalak manapság kedvelt ajándékok, eredetijük a Finn Nemzeti Múzeumban van.  Egy monda is tartozik hozzájuk:

Egy jómódú rénszarvasgazda lánya beleszeretett egy szegény legénybe. A lány apja ellenezte a szerelmet, lányát egy gazdag fiúnak adta.   A semmibe vett fiú felment a hegyekbe és bánatában egész télen rénszarvasagancsból egy kis kanalat faragott  ajándékba a szeretett, elérhetetlen  leánynak. A kanálon fent a lány haja van, arca virágokból áll. Karjain karperecek vannak. A lány házassága nem volt boldog és a férje hamarosan elprédálta az egész vagyonukat. Öreg néniként élve semmije nem maradt, mint ez a kis kanál, amit a szerelmes fiú faragott neki ajándékba.

Akit Önök közül érdekelnek a rénszarvasagancsból készült ajándéktárgyak, azok benézhetnek ide: http://www.hornwork.fi/index.php/tuotteet

 A számik hittek abban, hogy a természetben sok isten létezik, ezeknek saját területük van. Ezen felül a boszorkányságnak volt nagy szerepe, a sokféle varázslat szerves része volt a számik életének. A táncokat a sámán dobbal kísérte, ennek egyik célja volt a transz-állapot elérése. A zene volt a lappföldi éneknek, ennek neve:

 Lapin Joikku
Ez egy különleges ének, soha nem hallgatott el, de  újabban felelevenítették ezt a hagyományos éneklési módot és már versenyeket is rendeznek a legjobb énekesek megtalálására. A 2012-ben rendezett Sámi Grand prix verseny legjobb énekeseivel itt ismerkedhetnek a kedves Olvasók:

http://www.youtube.com/watch?v=0JNrFlPRQdQ

A legendás hírű énekes Nils Aslak Valkeapää (1943-2001) nemzetközi porondra vitte a Lappföld kulturális hagyományát. Nemcsak énekelt, verseket is írt, fordított, zenét szerzett.  Háza  - Észak   Norvégia területén -  sokak által látogatott múzeum. Valkeapää- a számik öt Ailunak hívják – tanító volt, de nem iskolában tanított elemi iskolás fokon.  A népét és a világot tanította a természet szeretetére és tiszteletére. Gondolatait itt foglalta össze, a kis film angol feliratú, nagyon elgondolkoztató.

http://www.youtube.com/watch?v=pINieDqXOvw

Az 1994-ben Lillehammer-ben rendezett téli olimpia megnyitó ünnepségén Ailu – Nils Aslak Valkeapää- joiku énekével nyitották meg az olimpiai játékokat.

Számik testalkata
A sejtmagok DNS vizsgálatának eredményeként tudjuk, hogy a számik Európában saját genetikus csoportot képviselnek. Testfelépítésük és az arcuk formája jellemző, nagyban  eltér a karéliaiakétól. A számik alacsonyabbak, karcsúak,  gyakrabban találkozunk barnaszeműekkel és barnahajúakkal  mint az ország más részeiben.

Számi viselet
A számi viselet a legláthatóbb jele a számiknak. Eredetileg minden nap viselték, újabban inkább ünnepi öltözet.
Az alábbi képen 2013 dec. 6.-án, Finnország függetlenségének ünnepére az elnöki fogadásra érkezett számi házaspár látható.

 

Az élénk, számi színeket képviselő öltözettel a számik  népük, rokonságuk és lakóhelyük  iránti tiszteletét és hovatartozásukat fejezik ki.
A finnországi számik öltözetei öt fő csoportra oszthatók, ezek a Lappföld különböző területeit képviseli, a Tenonjoki folyó mentét, Enontekiö-Kautokeino-t, Sodankylä-t, a Vuotso, Inari és Kolttaszámik viseletét.
Az egyes öltözeteket a színek használata, a fejfedők, vállkendők,  övek és díszítések különböztetik meg egymástól. A felhasznált anyagok lehetnek gyapjúszövetek, újabban műszálas anyagok is, csipkék és selymek. A legfontosabb ezeknél a lakóhelyre esetleg a rokonságra jellegzetes öltözék vonásainak betartása. A díszes pántokat kézzel csomózzák,  ez a kézimunka már magában véve tudást és nagy kézügyességet kíván.

 

A számi öltözethez fejfedők is tartoznak, jellegzetes a nők díszes sapkája és a főleg férfiak által hordott négy csúcsban  végződő sapka, a csúcsok a négy égtáj szeleit képviselik.


 








Kedves Olvasók! Befejezésül még csak annyit, hogy a számik hazájának, a Lappföldnek minden évszakban  saját varázsa van. A mondás szerint, akit egyszer megcsípett a lappföldi légy az mindig vágyik oda vissza.

Judit Mäkinen
Finnország

 

Források:

http://fi.wikipedia.org/wiki/Lappalainen
http://gamma.nic.fi/~myllma/lappalaiset.htm
http://fi.wikipedia.org/wiki/Lappalaiset_suomalaisessa_kansanperinteess%C3%A4
http://fi.wikipedia.org/wiki/Saamelaiskielet
http://fi.wikipedia.org/wiki/Saamelainen_muinaisusko
http://fi.wikipedia.org/wiki/Karhunpalvonta
http://fi.wikipedia.org/wiki/Noitarumpu
http://yle.fi/uutiset/lappilainen_kasityo_esilla_shanghain_maailmannayttelyssa/6156975
http://edu.kempele.fi/ylikyla/galleria/158.htm
http://www.kaltio.fi/vanhat/indexfe13.html?255
http://www.hornwork.fi/index.php/tuotteet
http://fi.wikipedia.org/wiki/Saamenpuku
http://fi.wikipedia.org/wiki/Saamelaisk%C3%A4r%C3%A4j%C3%A4t_(Suomi)



A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !

Judit/Finnország E-mail küldése a hozzászólónak
2014. szeptember 05. 21:22:49
Kedves Jussi ! Örömmel olvasom sorait. Így úgy érzem, hogy a Finnországól szóló sok személyes blog mellett az én tájékoztató jellegü leveleimnek is van értéke.
jussi E-mail küldése a hozzászólónak
2014. szeptember 05. 20:00:10
Igazi gyöngyszem ez a levél is és ebből olyan ismereteket szerez még az is, aki már többször járt Lappföldön vagy annak közelében. Én, sajnos csak Ruka-ig és Rovaniemi-ig jutottam el.