Finnországi levelek 118.

Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

118. levél Milyenek a finnek III. 2014 szeptember 4

Lappalaiset/saamelaiset = lappok/számik

Kedves Olvasók! Ebben a “ Milyenek a finnek?” levélsorozatban ma Finnország legészakiabb részén élőkkel, a lappokkal/számikkal foglalkozunk.

Egy kis történelem
A lappalainen / lapp elnevezés már a középkorban is ismert volt és azokat jelentette, akik a megművelt földterületeken kívül laktak és mozgó/vándorló életmódot folytattak.
Jukka Korpela történész szerint a lappoknak nevezettek sem kulturális, sem nyelvi vagy életvezetési téren nem alkotnak egységes csoportot. Nem bizonyított, hogy a finn mesevilág lappoknak nevezett alakjai vajon a régi számikat jelentik-e. Több elmélet is létezik arra vonatkozóan, hogy honnét származik a lapp szó, feltehetően a régi svéd “lappir” szóval kapcsolható össze, ez a szó a számi nyelvből ered.
Mivel a “lappok” Finnországban magukról a saami/számi elnevezést használják a továbbiakban én is ezen a néven foglalkozok az itt élőkkel.

Számi nyelvek
A számik - finnugor nyelvekhez tartozó nyelve - két nagy csoportra oszlik, ezek a nyugati és keleti számi nyelvek, melyek közös eredetűek, azaz a kantasaame –ből erednek. Jelenleg 9 számi nyelvet lehet megkülönböztetni.

Becslések szerint 30 000-40 000 –re tehető a számi nyelvet anyanyelvként beszélők száma, ők több országban - Svédország, Norvégia, Oroszország, Finnország- élnek. Finnország területén három számi nyelvet beszélnek, ezek a pohjoissaame=északi számi nyelv, ezt beszélik a legtöbben, koltansaame = koltaszámi és az inarinsaame=inariszámi; az Inari tó környékén. Ezt a nyelvet csak Finnországban beszélik, összesen kb. 300-an.
Az északi államokban élő számik főleg latin betűkkel írnak, a kiltinsaame nyelv - Oroszország területén - cirill betűket használ.
A törvény szerint a számiknak joguk van anyanyelvük használatára akkor, ha hivatalos ügyeket intéznek. A finn rádió és televízió minden nap közvetít műsorokat észak-számi nyelven.

Saamelaiskäräjät/ Számi tanács
A számi önkormányzat/önrendelkezés legmagasabb politikai szerve, mely 1996-ban vette át az 1973-ban alapított számi bizottság/saamelaisvaltuuskunta helyét. Feladata a számik érdekeinek képviselete a hatóságok felé. Dönt a számi kulturális, szociális és egészségügyi célokra fenntartott kb. egy millió euro felhasználásáról is. Az önkormányzat 21 tagból áll, ezeket négyévenként választják a számik, a legközelebbi választás 2015-ben lesz.

A számik nemzeti ünnepnapja február 6.-án van. Ilyenkor mindenütt lobognak a számi zászlók

Számi életmód/ régi vallás
A számi életre nagy hatással volt a régi, kereszténység előtti pogány vallás. Ennek egyik fontos eleme volt a sors erejében való hit, miszerint mindent, ami az emberrel történik, a sors határozza meg.
A kereszténységre való áttérés erőszakos változásokkal járt az 1600-1700-as években. Ezért a régi szimbólumok és szokások megértése és tisztázása a mai napig részben megoldatlan. Ilyenek pl. a boszorkánydobokra írt jelek szimbolikája.
A számik boszorkánydobja (noitarumppu) egy fából készült keretre erősített rénszarvasbőrből állt. A bőrre különböző varázslatos jeleket rajzoltak.

A képen látható dob a Shanghai-i világkiállításon képviselte a finn lappföldi kézművesek munkáját.

Hasonló dobokkal másutt is találkozik a téma iránt érdeklődő, Afrikában és Észak-Amerikában is használtak ilyenféle dobokat.

A számik életről alkotott felfogását a természettel való szoros együttélés jellemezte. Leginkább halászattal és vadászattal foglalkoztak, gyűjtötték az erdők növényeit és az erdei gyümölcsöket/bogyókat, gombákat. Minden élőlénynek lelket tulajdonítottak. Imádták a hegyeket ( vaarat ja tunturit) és áldozatokat mutattak be ezeknek abban a hitben, hogy viszonzásul megkönnyebbül a természettel való együttélésük. A vadászattal foglalkozó számik életében az állatoknak nagy szerepe volt. Ezek között a medve a legfontosabb. A medvének finnül sok neve van – ez talán összefügg a finn mondással, hogy “rakkaalla lapsella on monta nimeä “ = A szeretett gyereknek sok neve van. Ezek a nevek: karhu, nalle, mesikämmen (mézes tenyér), kontio, otso, metsän kuningas = az erdő királya.

Rénszarvasok
Általánosan elterjedt téves felfogással ellentétben a lappföldi rénszarvasok nem csordákba verődött vad állatok, hanem minden rénszarvasnak tulajdonosa van. Az alábbi kép saját felvételem a Levitunturiban legelésző rénszarvasokról.

A tulajdonost az állat fülébe vágott jelek árulják el. Évente egyszer összeterelik az állatokat, megjelölik az új borjakat és kiválasztják azokat az állatokat, amelyeket a kérdéses évben levágnak. Hogy egy-egy családnak hány állata van, azt nem lehet tudni biztosan, a feltett kérdésre a tulajdonos általában azt válaszolja, hogy ”megfelelő számú” állata van. Ez több száz állatot jelent.

A rénszarvasnak minden része felhasználásra kerül, nemcsak a húsa, hanem a belső szervei, a bőre és a csontjai is. Az agancsokból sajátos dísztárgyakat faragnak, ezek lehetnek kis kanalak, gyöngyök, nyakláncok, fülbevalók, stb. stb. A mellékelt képen két kiskanál látható, a zöld színt kifőzött nyírfakéregből nyerik.

Ezek a kis kanalak manapság kedvelt ajándékok, eredetijük a Finn Nemzeti Múzeumban van. Egy monda is tartozik hozzájuk:

Egy jómódú rénszarvasgazda lánya beleszeretett egy szegény legénybe. A lány apja ellenezte a szerelmet, lányát egy gazdag fiúnak adta. A semmibe vett fiú felment a hegyekbe és bánatában egész télen rénszarvasagancsból egy kis kanalat faragott ajándékba a szeretett, elérhetetlen leánynak. A kanálon fent a lány haja van, arca virágokból áll. Karjain karperecek vannak. A lány házassága nem volt boldog és a férje hamarosan elprédálta az egész vagyonukat. Öreg néniként élve semmije nem maradt, mint ez a kis kanál, amit a szerelmes fiú faragott neki ajándékba.

Akit Önök közül érdekelnek a rénszarvasagancsból készült ajándéktárgyak, azok benézhetnek ide: http://www.hornwork.fi/index.php/tuotteet

A számik hittek abban, hogy a természetben sok isten létezik, ezeknek saját területük van. Ezen felül a boszorkányságnak volt nagy szerepe, a sokféle varázslat szerves része volt a számik életének. A táncokat a sámán dobbal kísérte, ennek egyik célja volt a transz-állapot elérése. A zene volt a lappföldi éneknek, ennek neve:

Lapin Joikku
Ez egy különleges ének, soha nem hallgatott el, de újabban felelevenítették ezt a hagyományos éneklési módot és már versenyeket is rendeznek a legjobb énekesek megtalálására. A 2012-ben rendezett Sámi Grand prix verseny legjobb énekeseivel itt ismerkedhetnek a kedves Olvasók:

http://www.youtube.com/watch?v=0JNrFlPRQdQ

A legendás hírű énekes Nils Aslak Valkeapää (1943-2001) nemzetközi porondra vitte a Lappföld kulturális hagyományát. Nemcsak énekelt, verseket is írt, fordított, zenét szerzett. Háza - Észak Norvégia területén - sokak által látogatott múzeum. Valkeapää- a számik öt Ailunak hívják – tanító volt, de nem iskolában tanított elemi iskolás fokon. A népét és a világot tanította a természet szeretetére és tiszteletére. Gondolatait itt foglalta össze, a kis film angol feliratú, nagyon elgondolkoztató.

http://www.youtube.com/watch?v=pINieDqXOvw

Az 1994-ben Lillehammer-ben rendezett téli olimpia megnyitó ünnepségén Ailu – Nils Aslak Valkeapää- joiku énekével nyitották meg az olimpiai játékokat.

Számik testalkata
A sejtmagok DNS vizsgálatának eredményeként tudjuk, hogy a számik Európában saját genetikus csoportot képviselnek. Testfelépítésük és az arcuk formája jellemző, nagyban eltér a karéliaiakétól. A számik alacsonyabbak, karcsúak, gyakrabban találkozunk barnaszeműekkel és barnahajúakkal mint az ország más részeiben.

Számi viselet
A számi viselet a legláthatóbb jele a számiknak. Eredetileg minden nap viselték, újabban inkább ünnepi öltözet.
Az alábbi képen 2013 dec. 6.-án, Finnország függetlenségének ünnepére az elnöki fogadásra érkezett számi házaspár látható.

Az élénk, számi színeket képviselő öltözettel a számik népük, rokonságuk és lakóhelyük iránti tiszteletét és hovatartozásukat fejezik ki.
A finnországi számik öltözetei öt fő csoportra oszthatók, ezek a Lappföld különböző területeit képviseli, a Tenonjoki folyó mentét, Enontekiö-Kautokeino-t, Sodankylä-t, a Vuotso, Inari és Kolttaszámik viseletét.
Az egyes öltözeteket a színek használata, a fejfedők, vállkendők, övek és díszítések különböztetik meg egymástól. A felhasznált anyagok lehetnek gyapjúszövetek, újabban műszálas anyagok is, csipkék és selymek. A legfontosabb ezeknél a lakóhelyre esetleg a rokonságra jellegzetes öltözék vonásainak betartása. A díszes pántokat kézzel csomózzák, ez a kézimunka már magában véve tudást és nagy kézügyességet kíván.

A számi öltözethez fejfedők is tartoznak, jellegzetes a nők díszes sapkája és a főleg férfiak által hordott négy csúcsban végződő sapka, a csúcsok a négy égtáj szeleit képviselik.

Kedves Olvasók! Befejezésül még csak annyit, hogy a számik hazájának, a Lappföldnek minden évszakban saját varázsa van. A mondás szerint, akit egyszer megcsípett a lappföldi légy az mindig vágyik oda vissza.

Judit Mäkinen
Finnország

Források:

A hozz?sz?l?shoz regisztr?ci? sz?ks?ges !

Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finnországi levelek 118.