Finnországi levelek 116.
Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra
116.levél Milyenek a finnek I. 2014 augusztus 6
Bevezetés. Hämäläiset
Kedves Olvasók!
Két régebbi levelemben (25. és 26. levél) foglalkoztam azzal, hogy ilyenek- e, milyenek is a finnek. Minthogy azokban nagyon általános vonásokról volt szó, most egy új sorozatot kezdek, amelyben közelebb hozom Önökhöz az egyes tájvidékek embereit. Mint sok országban, Finnországban is sokféle, különböző jellemvonásokkal felruházott ember él. Ezek a jellemvonások az egyes tájvidékek lakosaira jellemzőek. Természetesen mindenütt vannak kivételek, de azok csak a szabályt erősítik. A lakosság mozgása – költözködés az országon belül – felhígította ezeket a jellemző tulajdonságokat, de nagyjából elmondható, hogy vannak olyan jellemvonások, amik egy bizonyos tájegységen élőkre jellemzőek.
Finn "törzsek"
Kustaa
Vilkuna (1902-1980) néprajztudós hat ilyen csoportot különböztetett meg,
ezek a Varsinais-Suomi, Häme, Kainuu, Karjala, Savo és Lappi. A nevek Önöknek
már ismerősek lehetnek a tájegységeket ismertető leveleimből. Ezek között nem
nyer említést Satakunta és Uusimaa melyek e szerint a régebbi vélemény
szerint Häme-hez tartoznak. Ha ezeket külön egységeknek tekintjük akkor a
csoportok így alakulnak: varsinaissuomalaiset, hämäläiset, karjalaiset, savolaiset,
pohjalaiset és lappalaiset. Ezeken kívül megemlítendőek az inkeriläiset =
Inkerinmaa lakosai, újabban a különböző országokban lakó finn eredetűek, pl:
amerikansuomalaiset = amerikai finnek, vagy a Norvégia területén élő kvének=
ruijansuomalaiset.
Egy kis finn
nyelvtan:
A finn nyelv
iránt érdeklődök ezekből a nevekből látják, hogy az említett csoportok szavai
többes számban vannak, egyes számban ez így lenne: varsinaissuomalainen,
hämäläinen, karjalainen, savolainen, pohjalainen, savolainen és lappalainen. Az
utóbbi szavak közül több is előfordul családi névként pl. egy ismert
politikus neve volt Ahti Karjalainen, egy síbajnok neve Marja-Liisa Hämäläinen.
Még valami; a nen-képzö a finn nyelvben kicsinyítő képző is, pl. kukkanen =
virágocska, kirjanen= könyvecske. A nen- végződés nemcsak kicsinyítő képző,
hanem utal valahonnét származásra is, pl: unkarilainen = magyar az Unkari
=Magyarország szóból, vagy suomalainen = finn a Suomi szóból. Utalhat
lakóhelyre is: helsinkiläinen = helsinki vagy budapestiläinen=budapesti. Ugye
milyen egyszerü ez a finn nyelv?
Arra gondoltam, hogy a főbb "törzseket" abc-sorrendben fogom bemutatni, ezt tartom a legbecsületesebbnek, nem pedig az esetleges nagyságrendi vagy a nagyon személyesnek tenhető fontossági sorrendet. A sorozatot ezért Häme lakosaival kezdem.
Egy kis
történelem
Az
archeológus Julius Ailio (1872-1933) elmélete szerint a mai tősgyökeres
hämei lakosok egyenesen az itt élt kőkorszakbeli emberek leszármazottjai. Más
feltételezések is vannak, a valóság nem ilyen egyszerű. Häme területén sok
viking-korabeli archeológiai le letet találtak, amik arra utalnak, hogy az
itteniek a partvidék városainak lakosaival kereskedtek, főleg szőrméket
adtak el azoknak.
Häme történelmi
fontosságának emlékeit elsősorban Hämeen linna = Häme vára őrzi. A tájvidék
központjának városa is innét kapta nevét: Hämeenlinna.
A várat az 1200-as években alapították, jelenleg múzeumként őrzi az elmúlt idők emlékeit.
Hämäläinen -
tájszólás
A nyelvészek
többféle häme-i tájszólást különböztetnek meg ezek az alábbi képen láthatók.
Hämäläinen -
tulajdonságok:
Hämee-iek re
jellemző tulajdonságoknak tartják a megfontolást, megbízhatóságot, lassúságot,
szívósságot és azt, hogy amit kellő megfontolás után elkezdtek azt semmilyen
körülmények között nem adják fel, hanem keresztülviszik az elejétől a végéig.
Ennek a tájegységnek, a dalszövege - Hämäläisten laulu – utal erre a
legjobban: ”niin uljaita on urhoja, on järkeä on kuntoa, jos toimeen
tartutaan". szabadon fordítva: délcegek a hősök, náluk helyén van
az ész és a rátermettség, ha valamibe belefognak. Itt érdemes
megjegyezni, hogy Urho és Uljas egyben férfinevek is Finnországban.
Itt hallható a Hämäläisten laulu: http://www.youtube.com/watch?v=33GjjAOeXHE
Sokszor
hallani külföldiektől, hogy a finnek idegesítően lassúak, van is még finnül is
egy ilyen jelző, hogy hidas hämäläinen = lassú häme-i. Ezzel kapcsolatban azt
hoznám fel, hogy a lassúság, azaz a finneknél az ezzel összefüggő megfontoltság
azt eredményezi, hogy amikor egy munka elkezdődik, nincs kapkodás, nincs
újrakezdés vagy menet közbeni változtatás, minden az előre jól és
pontosan megfontolt, meghatározott tervek szerint halad. És elkészül a
tervek szerinti határidőre!
Ezek a
tulajdonságok általában jellemzők a finnekre, de erősebbek ezen a tájvidéken,
mint az ország más részeiben.
A finn
irodalmi élet számos kiemelkedő alakja származik Häme-ből, így az írók:
Aleksis Kivi, Väinö Linna és a költő és író Lauri Viita gyökerei
találhatók ezen a tájon.
Hämäläinen
- testalkat
Kaarlo
Hänninen (1876-1939) író, kutató és parlamenti képviselő 1929-ben általános
iskolák részére írt földrajz- és környezettani tankönyvében ezt írja az
itteniek testalkatáról:
"Hämäläinen on vankka varreltaan, hartehikas ja vahva. Silmät ovat harmaansiniset, tukka usein vaalea. Työssään hän on erittäin kestävä ja käytännöllinen. Hän on oikein suomalaisen perikuva”
A hämäläinen tagbaszakadt, vállas és erős. Szemei szürkéskékek, haja gyakran világos. Munkájában rendkívül kitartó és gyakorlatias. Ö a finnek igazi mintapéldánya.
Hämäläinen
- népviselet
Leena Valkeapää kutatásai szerint a
népviselet Finnország egyik legnagyobb színészijének, Ida Aalberg-nek az
1800-as években bemutatott ruháján alapszik. Ez hosszú, csíkos szoknyát, fehér
kötényt és egy fűzőszerűen szoros mellényt jelentett. Az öltözékhez fehér kalap
tartozott.
Hämäläinen
- ékszer
Häme legismertebb
ékszere a 700-800-as évekből származó nyaklánc, melyet archeológusok Janakkala
Kernaala nevű településén találtak.
Az eredetileg bronzból készült ékszert manapság ezüstből és 14 karátos aranyból is készíti a Kalevala koru nevű cég, nemcsak nyaklánc, hanem fülbevaló és karkötő is tartozik a sorozathoz. A nyakék dísze két madár, feltehetően páva, ezt a madarat a régiek a hallhatatlanság és égi gyönyörűség szimbólumaként tisztelték.
Végül, de nem utolsó sorban említem az egyetemisták diákszervezetének egyik alosztályát a
Hämäläinen
osakunta-t azaz az elsősorban
Hämeböl származó diákokat tömörítő egyesületet.
Régi szervezetről
van szó, 1653-ban alapították. Ez a helsinki egyetemisták legnagyobb egyesülete,
székhelye az un: Tavastia = Hämäläisten talo=Häme-iek háza Helsinki
központjában egy nagy, vöröstéglás épület. A házban több külső bérlő működik,
de a diákszervezet használatában több emelet is van.
Itt működnek
a különböző klubok, van könyvtár, étterem, díszterem és természetesen a szauna
sem marad el. A számos klub között van ügyvédkör, kutyakör, szakácskör,
természetkör, filmkör, varrókör, színházkör, zenekör, művészkör, sőt borkedvelők
köre is.
Az a diák,
aki részt akar venni a diákok társadalmi életében itt biztosan, talál magának
szórakozást és magához hasonló társakat. A diákszervezetnek nyári
székhelye is van, természetesen Häme-ben közelebbről Hausjärviben, Torhola nevű
településen.
A diákszervezet
minden év novemberében megünnepli fennállását, tavasszal és nyáron kirándulást
szerveznek. A téli sí esemény: Ilveshiihto= Hiúzsíelés néven ismert 1959
óta kerül megrendezésre. Hogy miért ez a neve? Mert a hiúz Kanta- Häme
tájegységének ” saját” állata.
Kedves Olvasók!
Abban a reményben zárom soraimat, hogy mai levelemben ismét közelebb hoztam Önökhöz az én hazám lakosainak egy részét, az Önök előtt jórészt ismeretlen rokonokat.
Judit
Mäkinen
Finnország
Források:
A hozz?sz?l?shoz regisztr?ci? sz?ks?ges !
 |