Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finnországi levelek 116.

2014. augusztus 08. 21:01:13  nyomtatási kép

Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

116.levél  Milyenek a finnek I.                                      2014 augusztus 6

         Bevezetés. Hämäläiset

Kedves Olvasók!

Két régebbi levelemben  (25. és 26. levél) foglalkoztam azzal,  hogy ilyenek- e, milyenek is a finnek. Minthogy azokban nagyon általános vonásokról volt szó, most egy új sorozatot kezdek, amelyben közelebb hozom Önökhöz az egyes tájvidékek embereit. Mint sok országban, Finnországban is sokféle, különböző jellemvonásokkal felruházott ember él. Ezek a jellemvonások az egyes tájvidékek lakosaira jellemzőek. Természetesen mindenütt vannak kivételek, de azok csak a szabályt erősítik. A lakosság mozgása – költözködés az országon belül  – felhígította ezeket a jellemző tulajdonságokat, de nagyjából elmondható, hogy vannak olyan jellemvonások, amik egy bizonyos tájegységen élőkre jellemzőek.

Finn "törzsek"
Kustaa Vilkuna (1902-1980)  néprajztudós hat ilyen csoportot különböztetett meg, ezek a Varsinais-Suomi, Häme, Kainuu, Karjala, Savo és Lappi. A nevek Önöknek már ismerősek lehetnek a tájegységeket ismertető leveleimből. Ezek között nem nyer említést Satakunta és Uusimaa melyek e szerint a  régebbi vélemény szerint Häme-hez tartoznak.  Ha ezeket külön egységeknek tekintjük akkor a csoportok így alakulnak: varsinaissuomalaiset, hämäläiset, karjalaiset, savolaiset, pohjalaiset és lappalaiset. Ezeken kívül megemlítendőek az inkeriläiset = Inkerinmaa lakosai, újabban a különböző országokban lakó finn eredetűek, pl: amerikansuomalaiset = amerikai finnek, vagy a Norvégia területén élő kvének= ruijansuomalaiset.

Egy kis finn nyelvtan:
A finn nyelv iránt érdeklődök ezekből a nevekből látják, hogy az említett csoportok szavai többes számban vannak, egyes számban ez így lenne: varsinaissuomalainen, hämäläinen, karjalainen, savolainen, pohjalainen, savolainen és lappalainen. Az utóbbi szavak közül több is előfordul családi névként pl. egy  ismert politikus neve volt Ahti Karjalainen, egy síbajnok neve Marja-Liisa Hämäläinen. Még valami; a nen-képzö a finn nyelvben kicsinyítő képző is, pl. kukkanen = virágocska, kirjanen= könyvecske. A nen- végződés nemcsak kicsinyítő képző, hanem utal valahonnét származásra is, pl: unkarilainen = magyar  az Unkari =Magyarország szóból, vagy suomalainen = finn a Suomi szóból. Utalhat lakóhelyre is: helsinkiläinen = helsinki vagy budapestiläinen=budapesti. Ugye milyen egyszerü ez a finn nyelv?

 Arra gondoltam, hogy a főbb "törzseket"  abc-sorrendben fogom bemutatni, ezt tartom a legbecsületesebbnek, nem pedig az esetleges nagyságrendi vagy a nagyon személyesnek tenhető fontossági sorrendet. A sorozatot ezért Häme lakosaival kezdem.

 Egy kis történelem
Az archeológus Julius Ailio (1872-1933) elmélete szerint a mai  tősgyökeres hämei lakosok egyenesen az itt élt kőkorszakbeli emberek leszármazottjai. Más feltételezések is vannak, a valóság nem ilyen egyszerű. Häme területén sok viking-korabeli archeológiai le letet találtak, amik arra utalnak, hogy az itteniek a partvidék városainak lakosaival  kereskedtek, főleg szőrméket adtak el azoknak.
Häme történelmi fontosságának emlékeit elsősorban  Hämeen linna = Häme vára őrzi. A tájvidék központjának városa is innét kapta nevét: Hämeenlinna.

 

 A várat az 1200-as években alapították, jelenleg múzeumként őrzi az elmúlt idők emlékeit.

 Hämäläinen - tájszólás
A nyelvészek többféle häme-i tájszólást különböztetnek meg ezek az alábbi képen láthatók.

 

Jelmagyarázat: 1 Ylä-Satakunta, 2 Sydänhämäläinen, 3 Etelähämäläinen, 4 Kaakkoishämäläinen, 4a Hollola-i, 4b Porvoo-i, 4c Iitti csoport

Hämäläinen - tulajdonságok:
Hämee-iek re jellemző tulajdonságoknak tartják a megfontolást, megbízhatóságot, lassúságot, szívósságot és azt, hogy amit kellő megfontolás után elkezdtek azt semmilyen körülmények között nem adják fel, hanem keresztülviszik az elejétől a végéig. Ennek a tájegységnek, a dalszövege  -  Hämäläisten laulu – utal erre a  legjobban: ”niin uljaita on urhoja, on järkeä on kuntoa, jos toimeen tartutaan". szabadon fordítva: délcegek a hősök, náluk helyén van az ész  és a rátermettség, ha valamibe belefognak. Itt érdemes megjegyezni, hogy Urho és Uljas  egyben férfinevek is Finnországban.

  Itt hallható a Hämäläisten laulu: http://www.youtube.com/watch?v=33GjjAOeXHE

 Sokszor hallani külföldiektől, hogy a finnek idegesítően lassúak, van is még finnül is egy ilyen jelző, hogy hidas hämäläinen = lassú häme-i. Ezzel kapcsolatban azt hoznám fel, hogy a lassúság, azaz a finneknél az ezzel összefüggő megfontoltság azt eredményezi, hogy amikor egy munka elkezdődik, nincs kapkodás, nincs újrakezdés vagy menet közbeni változtatás,  minden az előre jól és pontosan megfontolt,  meghatározott tervek szerint halad. És elkészül a tervek szerinti határidőre!
Ezek a tulajdonságok általában jellemzők a finnekre, de erősebbek ezen a tájvidéken, mint az ország más részeiben.
A  finn irodalmi  élet számos kiemelkedő alakja származik Häme-ből, így az írók: Aleksis Kivi, Väinö Linna és a költő és író  Lauri Viita gyökerei találhatók ezen a tájon.

Hämäläinen -  testalkat
Kaarlo Hänninen (1876-1939) író, kutató és parlamenti képviselő 1929-ben általános iskolák részére  írt földrajz- és környezettani tankönyvében ezt írja az itteniek testalkatáról: 

"Hämäläinen on vankka varreltaan, hartehikas ja vahva. Silmät ovat harmaansiniset, tukka usein vaalea. Työssään hän on erittäin kestävä ja käytännöllinen. Hän on oikein suomalaisen perikuva”

A hämäläinen tagbaszakadt, vállas és erős. Szemei szürkéskékek, haja gyakran világos. Munkájában rendkívül kitartó és gyakorlatias. Ö a finnek igazi mintapéldánya.

Hämäläinen -  népviselet
Leena Valkeapää kutatásai szerint a népviselet Finnország egyik legnagyobb színészijének, Ida Aalberg-nek az 1800-as években bemutatott ruháján alapszik. Ez hosszú, csíkos szoknyát, fehér kötényt és egy fűzőszerűen szoros mellényt jelentett. Az öltözékhez fehér kalap tartozott. 


A viselet erős színei a barokk-időkből származnak, a piros színt, mint  férfiak, mint  nők ünnepi ruházatánál az 1700-as évek óta használják. A népviselet drága öltözék, az anyagot kézzel szövik és a vert csipke a raumai csipkeverők munkája. Újabban népfőiskolákon is tanítják a különböző népviseletek varrását. 

 Hämäläinen -  ékszer
Häme legismertebb ékszere a 700-800-as évekből származó nyaklánc, melyet archeológusok Janakkala Kernaala nevű településén  találtak.

 

Az eredetileg bronzból készült ékszert manapság ezüstből és 14 karátos aranyból is készíti a Kalevala koru nevű cég, nemcsak nyaklánc, hanem fülbevaló és karkötő is tartozik a sorozathoz. A nyakék dísze két madár, feltehetően páva, ezt a madarat a régiek a hallhatatlanság és égi gyönyörűség szimbólumaként tisztelték.

Végül, de nem utolsó sorban említem az egyetemisták diákszervezetének egyik alosztályát a

Hämäläinen osakunta-t azaz az elsősorban  Hämeböl származó diákokat tömörítő egyesületet.
Régi szervezetről van szó, 1653-ban alapították. Ez a helsinki egyetemisták legnagyobb egyesülete, székhelye az un: Tavastia = Hämäläisten talo=Häme-iek háza Helsinki központjában egy nagy, vöröstéglás épület. A házban több külső bérlő működik, de a diákszervezet használatában több emelet is van.
Itt működnek a különböző klubok, van könyvtár, étterem, díszterem és természetesen a szauna sem marad el.  A számos klub között van ügyvédkör, kutyakör, szakácskör, természetkör, filmkör, varrókör, színházkör, zenekör, művészkör, sőt borkedvelők köre is.
Az a diák, aki részt akar venni a diákok társadalmi életében itt biztosan, talál magának szórakozást és magához hasonló társakat.  A diákszervezetnek nyári székhelye is van, természetesen Häme-ben közelebbről Hausjärviben, Torhola nevű településen.
A diákszervezet minden év novemberében megünnepli fennállását, tavasszal és nyáron kirándulást szerveznek. A téli sí esemény: Ilveshiihto= Hiúzsíelés  néven ismert 1959 óta kerül megrendezésre. Hogy miért ez a neve? Mert a hiúz Kanta- Häme tájegységének ” saját” állata.

Kedves Olvasók!

Abban a reményben zárom soraimat, hogy mai levelemben ismét közelebb hoztam Önökhöz az én hazám lakosainak egy részét, az Önök előtt  jórészt ismeretlen rokonokat.

Judit Mäkinen
Finnország

Források:

http://fi.wikipedia.org/wiki/Suomalaiset_heimot
http://fi.wikipedia.org/wiki/H%C3%A4m%C3%A4l%C3%A4iset
http://sokl.uef.fi/aineistot/Aidinkieli/murteet/hamalmur.html
http://fi.wikipedia.org/wiki/Kaarlo_H%C3%A4nninen
http://akaanseutu.fi/2013/08/09/kansallispuvut-tayttivat-toijalan-torin/
http://www.kalevalakoru.fi/korut/kuvasto/K%C3%A4%C3%A4dyt/218
http://fi.wikipedia.org/wiki/H%C3%A4m%C3%A4l%C3%A4is-Osakunta
http://www.kansallispuvut.fi/puvut/karstula_mp.htm



A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !