Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finnországi levelek 115.

  nyomtatási kép

Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

 115. levél  Finn tangó, lavatanssit                                          2014 július 22

Kedves Olvasók!

Mai levelemben egy sajátos finn zenei műfajt hozok közelebb Önökhöz és ez a finn tangó. Finnország zenei élete gazdag és sokrétű.  A klasszikus zene mellett  más műfajok is helyet kapnak. Elsősorban a fiatalok körében különösen sok kedvelője van a metál zenének, a júliusban rendezett Open Air Metal Festival  több mint 20 000 résztvevőt vonzott. A Kaustinenben minden évben megrendezésre kerülő népzenefesztiválon többször szerepelnek magyar zenészek is.

De vajon mennyien hallottak Önök közül egy sajátos finn műfajról, a finn tangóról?

Erről szól mai levelem.

Egy kis történelem

A tangó hazája Argentina fővárosának  Buenos Airesnek a szegény negyede.  A szó latin eredetű, a tangere= érintés szóból ered, jelent táncot és zenei stílust is. A zene spanyol- kubai elemeket tartalmaz, a táncban  afrikai vonásokat lehet felfedezni.

Az 1800-as évek végén Buenos Aires rohamos fejlődésnek indult, az ottani fiatal, “vagány” férfiak nagyra értékelték az argentianai pásztorokra jellemző vonásokat, a férfias erőt, a függetlenséget, és azt a tulajdonságot, hogy az argentínai pásztorok -  gaucho-k – könnyen nyúltak a késhez. Ezeket a férfiakat comparditoknak hívták, nekik  a tangó születésében központi szerepük volt. A tánc gyökerei Buenos Airesen  kívül megtalálhatók Uruguayban Montevideoban is. A zene régebbi eredetű, mint a tánc és a zenét Afrikára lehet visszavezetni.

Az eredetileg erkölcstelennek tartott, főleg bordélyokban táncolt tangót a Dél-Amerikába került  európai bevándorlók fejlesztették és tették “szalonképessé”.

Lassacskán a tangó megjelent Európa színpadain is és legjobb táncosokból hírességek lettek. Az első hanglemezek az 1900-as évek elején láttak napvilágot.

 

Tangó Finnországban

Tánc

Az első tangó táncbemutatót 1913 november 2.-án rendezték Helsinkiben, az Esplanaadin levő Apollo nevű színházban. Ebben az időben a tánc már “divatba jött”,  ismert  sőt sikeres volt Párizsban és Berlinben is. Helsinkiben a tangó szenzáció erejével hatott, a “bűnös” táncról jót és rosszat is beszéltek.

Az 1920-1930-as években már finn zeneszerzők is írtak tangókat, az 1930-as években Toivo Niskanen  tánciskolájában már tanította a tangót. Körülbelül ebben az időben a tangót hivatalosan a versenytáncok közé vették, tánciskolák és táncegyesületek is  létesültek, utóbbiakból jelenleg 33 működik az országban felölelve a gyerekektől a felnőttekig az összes korosztályt.

Zene

A finn tangó  zenéje nagyban különbözik az argentin tangótól. A drámai zene lelassult, hangulata moll- színezetű, a dalok szövege nosztalgikus, álmodozó és melankolikus - finnes.  A szöveg sokszor bánatos, ugyanakkor szeretetről és szenvedélyről szól.

 

Seinäjoki , Tangomarkkinat/Tangóvásár

Egy kis történelem

Az 1980-as évek elején Az ilmajoki Zeneünnepek művészeti vezetője Lasse Lintala és a finn televízió  MTV 3 csatornájának vezetője Tauno Äijälä ötletének köszönhető, hogy az Ilmajokihoz közel lévő Seinäjoki városában 1985-ben rendezték azt az  első,  zeneszerzési és szövegírási országos versenyt, melynek témája a tangó zene volt. Az eltelt 30 év alatt számos, ma már örökzöldnek számító finn tangó született. Ezeket a Seinäjokiban évente minden  júliusban rendezett finnül Tangomarkkinat-nak (= Tangóvásár)  hívott eseménysorozaton adják elő azok a fiatal  énekesek, akik a Tangokuningas=Tangókirály és a  Tangokuningatar= Tangókirálynő címre vágyakoznak. A cím nem üres fogalom a nyertesek és  sokszor a döntőbe jutottak előtt is  megnyílnak a tánc-színpadok, szerződések születnek, új lemezek látnak napvilágot és a fülbemászó dallamokat sokan éneklik. A zeneszerzési verseny számai is teret kapnak, ezek közül kerülnek ki a legkedveltebb tangók.

Itt hallható az egyik legismertebb  tangó, melynek zenéjét Unto Mononen ( 1930-1968)  szerezte, ö írta a szöveget is. A tangót  Reijo Taipale előadásában ismerte meg a nagyközönség. A neve:

Satumaa= Meseország

 

http://www.youtube.com/watch?v=4iJzBmszxII&index=2&list=RDQYyI0BJkyNg

 

A Tangomarkkinat Finnország egyik legkedveltebb zenei eseménysorozata. Míg 1985-ben 18 000 vendég látogatta a hangversenyeket, idén az eladott jegyek alapján számlálva 116 000 vendége volt a rendezvénynek és a televízió egyenes adásait 2,4 millió – an nézték.  A Tangomarkkinat a szociális médiában is hódított, megtalálható a facebookon, a versenyt a nézők a twitteren át élőben kommentálták. 

Seinäjokiba nemcsak finnek özönlenek ilyenkor, a finn tangó felkeltette a külföld érdeklődését, szinte minden európai országból és az amerikai kontinensről is érkeznek vendégek, hogy megismerkedjenek ezzel a sajátos  finn zenével.


Mint Finnországban  sok mindennek, a finn tangónak is van magyar kapcsolata. Hogy hogyan? Úgy, hogy a tangókirálynői címet 2004-ben egy magyar zenész - Gabriel Debreczeni -  lánya, az 1980-ban Tampereben született Johanna Debreczeni nyerte.


A többlépcsős verseny döntőjébe 6 női és 6 férfi énekest választ a mezőnyből az öttagú bírálóbizottság, az idei verseny királynője a tamperei Maria Tyyster, királya Teemu Roivainen Helsinkiből. Az alábbi képen a döntő résztvevői láthatók.

 

A tangó elengedhetetlen tartozéka egy szintén sajátos finn fogalomnak és ez a

Lavatanssi

Ennek a szónak magyar megfelelőjét nem tudom. Lava= sok mindent jelent, deszkát, padlót, rakfelületet és színpadot is. Nos, így talán színpadtánc-nak lehetne lefordítani ezt a finn szót.

Lavatanssi nyilvános táncolást jelent általában tópartokhoz közel épített fapadlós színpadokon, ahol egy minimális belépődíjat fizetve  bárki táncolhat élő zeneszó mellett. A padlót hagyományosan gyertyaviasszal tették síkossá. Ezeket a szabad ég alatti  tánceseményeket csak nyáron rendezik – itt ugye világosak a nyári éjszakák -  bárhogy öltözve lehet táncolni  menni, shortban is, tornacipővel is.  A zenéről kisebb-nagyobb zenekarok gondoskodnak, a táncszámokat előadó artisták sokszor pontosan a tangóversenyeken feltűnt énekesek szolgáltatják.

 

Táncolni rengeteg helyen lehet, a nagy városoktól a legkisebb vidéki nyaralóhelyek közelében is. A nyarat a ”mökki”-ben töltök egyik legkedveltebb szórakozása a táncolás. Ez nem csak az öregek szórakozása, a táncolók kora  18-80 év között van.

Hogy milyen táncokat táncolnak?  A leggyakrabban foxtrott, tangó, keringő és egy finn tánc a humppa dallamai csendülnek fel. De táncolnak mazurkát, polkát és egy másik finn táncot is a jenkka-t. Ha valakit érdekel a finn humppa akkor ide érdemes benézni:

http://www.youtube.com/watch?v=D-IGbrJ9zEA
A jenkka pedig itt látható:

http://www.youtube.com/watch?v=YTtiszcedM0

Ennek egy változata a letkajenkka – amikor hosszú sorokban táncolnak a résztvevők főleg a 60-as években hódított, becenevén letkiss-nek nevezték. Itt lehet megtanulni ezt a táncot:

http://www.youtube.com/watch?v=bagc7HlKf3w

A  fenti kép egy fitness-teremben készült, remek gyakorlása a mozgásnak függetlenül a kortól, a testalkattól és az öltözéktől. Ajánlom Önöknek is! Könnyű megtanulni és baráti körben nyáron, a füvön is lehet táncolni- mezítláb.

 Kedves Olvasók!

A finnekről sok sztereotípia kering, többek között a szótlanság és humorhiány is. Azzal a reménnyel zárom soraimat, hogy ez a levél kissé eloszlatja a finneket illető, az ismeretlenségből fakadó,  téves sztereotípiákat.

 Judit Mäkinen
Finnország

 

Források:

http://fi.wikipedia.org/wiki/Tango
http://www.koulukino.fi/?id=28
http://yle.fi/elavaarkisto/artikkelit/tulisesta_tangosta_tuli_suomessa_verkkaan_askellettua_mollimelankoliaa_96401.html#media=96391
http://www.hs.fi/kulttuuri/artikkeli/Kun+tango+tuli+Suomeen+tanssikoulut+kukoistivat/HS980405SI1KU03urh
http://www.radionova.fi/musiikki/uutiset/Suomalaisen-tangon-klassikkobiisit-julkaistaan-tuplalevylla---mukana-legendaariset-tulkitsijat-28762.html
http://www.tangomarkkinat.fi/tangomarkkinoiden_historia.html
http://yle.fi/uutiset/tangomarkkinoilla_116_000_kavijaa__myos_sosiaalinen_media_loysi_tapahtuman/7353294
http://fi.wikipedia.org/wiki/Lavatanssi

Képek:

Johanna: http://www.tangomarkkinat.fi/lauantai-966.html
Tanssilava: Pomus - Tanssilavakulttuuri
Finale:Tangomarkkinat 2014: Finalistit | Tangomarkkinat | yle.fi

 





A hozz�sz�l�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges !