Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finnországi levelek 111.

2014. május 12. 19:42:29  nyomtatási kép

Finnországi levél hazámból Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

 111.levél Lemmenjoki kansallispuisto            2014 május 9.

 Európa napja, zászlós ünnepnap

 Kedves Olvasók !

Mai levelemben folytatom a finnországi nemzeti parkok sorozatot és ma a legészakiabb nemzeti parkról a

Lemmenjoen kansallispuisto /Lemmenjoki nemzeti park-ról lesz szó.

 Ez a nemzeti park is  állami tulajdon és az Erdőgazdasági főigazgatóság ( Metsähallitus )  hatáskörébe tartozik. Területe 28 600 hektár nagyságú.

 A névről

Lemmenjoki egy folyó neve, összetett szó. Lempi(birt.eset lemmen) szerelem, de jelent  szeretkezést is,  joki=folyó. Így Lemmenjoki = Szerelemfolyó-t jelent. Lempi lehet női név is. Tulajdonképpen a folyó eredeti neve nem ezt jelenti, eredeti neve számi nyelven: Leammijohka ami meleg folyót jelent.

 Természetről

Az északi sarkkör felett fekvő parkra jellemzően itt  kopár hegyekkel ( tunturi-k), nagy lápokkal, a folyó partjain öreg fenyőerdőkkel és alacsonynövésű nyírfákkal  találkozunk. A legnagyobb tunturi  neve Morgam Viibus kb. 600 m magasságban emelkedik a tengerszint fölé.

 Ebben a nemzeti parkban honosak a nagyvadak is, őz,  medve, réti sas, rozsomák és farkas. Több kijelölt sétaút is van, ezek különböző hosszúságúak.  A legrövidebb út 4,5 km , a legérdekesebb 26,5 km hosszú. Utóbbi egy körút, Ravadasjärvit-től indul és oda tér vissza.. Az útvonal mentén több helyen lehet éjszakázni is vagy saját sátorban vagy pedig  az un. autiotupa rendszerhez tartozó kis faházakban.  Aki evezni szeret az bérelhet kajakot és kedve szerint evezhet. A terep változó, a könnyű folyószakaszok mellett helyenként előforduló erős  sodrások gyakorlott evezősöket igényelnek.

 

Lemmenjoki területének egyik legérdekesebb vonatkozása azonban talán nem a tunturik és lápok világa, hanem az, hogy ezen a tájon található Finnország egyik legjelentősebb arany előfordulása.

Lapin kulta/Lappföldi arany

Egy kis történelem

Az 1860-as években egy norvég geológus, Tellef Dahll a Tenojoki ( Tenofolyó) területét vizsgálva több helyen bukkant aranyra főleg a folyó finnországi partjain. Erről értesítette a finn hatóságokat ( azt ugye tudjuk, hogy Finnország akkoriban Oroszországhoz tartozott és autonóm nagyhercegség volt).  A környéken megindult  a lázas aranyásás, először az Ivalojoki környékén az 1800-as évek végén.

Az arany a folyó medrében és partjain a földben  apró rögök formájában található és ennek felismerésével kezdődött az aranybányászat és aranymosás története ezen a vidéken 1945-ben.  A kis aranyrögök 20-23 karátos aranyból állnak . Ezen a területen a legnagyobb  aranyrögöt - melynek  súlya 127,1 gramm -   egy már 30 éve aranykereséssel foglalkozó házaspár Sirkka és Kari Merenluoto találta 2012 szeptemberében.


A rög a Lemmenjoki felső folyásánál ( Puskuoja) volt 6 m mélységben a földben azon a területen, ahol már 60 éve foglalkoznak aranyásással. Nem lapáttal, hanem géppel ásták itt a földet, lapáttal ilyen mélyre nem is lehetett volna lemenni.
A legnagyobb Finnországban talált aranyrög Evert Kiiviniemi nevéhez fürödik, ö 1935-ben talált egy 393 gramm súlyú rögöt a Luttojoki táján.
A Lemmenjoki nemzeti park területén a turisták hivatásos vezetők segítségével ismerkedhetnek az aranymosás  technikájával, az esetleg talált rögöt megtarthatják maguknak.

Az aranymosás technikája

A legfontosabb eszköz egy lapos tál,  amit finnül vaskooli-nak ( vaszkóli) hívnak. A mosás azon a tényen alapszik, hogy a tiszta arany fajsúlya kb. hétszer annyi, mint a homoké vagy a sóderé. Ezért az arany a tál fenekén marad.  

A földet - melyben remény szerint aranyrögök is vannak- a vaskooliban víz alatt rázogatják és amikor a homok, stb. a vízbe átment, az esetleges aranyrögök a vaskooli fenekén maradnak. Ez egyszerűen hangzik, de nem olyan könnyű, kezdő aranymosók fél órát is eltölthetnek egyetlen vaskooli tartalmának vizsgálatával.

 

Mint a fenti képek mutatják aranyat mosni lehet a víz partján ülve egyenesen a folyóban, vagy “modernebb” technikával egy vízzel telt vödör felett . A folyó partján annyival könnyebb az aranymosás, hogy a lassan folyó víz a homoktól zavaros vaskooli tartalmát azonnal magával viszi.

A Lemmenjoki nemzeti parkban közelebbről is lehet ismerkedni mint az aranymosás történelmével mint pedig “hivatásos” aranymosókkal.

Lapin kulta/Lappföld aranya

A lappföldi aranyból gyönyörü ékszereket is készítenek, az ékszertervezők között a  magyar származású

Popovits Zoltán különleges  ékszerei a nemzetközi piacon világszerte  ismeretek.

A Lapponia Jewelry  cég tervezői közé tartozik, harminc éve tervez ennek a cégnek. Ékszerei egyediek,  az alábbi képen a Valeriana nevű , 14 k aranyból készült gyűrű látható.

 

  Vajon Önök közül hányan látták a 2007-ben Győrben rendezett Popovits kiállítást ?

Még egyszer Lapin kulta  

A sört szeretők között ismerős a Lapin kulta nevű finn sör is.

Ezen a néven a  sörgyártás Tornio városában kezdődött 1873-ban és az itteni sörgyár egészen 2010-ig működött. A sör neve azonban megmaradt és Finnországban a kedvelt márkák közé tartozik.  

 

Peurakuopat /rénszarvasvermek

A Lemmenjoki nemzeti park területén már régen laktak emberek és az ö életükhöz a halászat mellett a vadászat is szervesen hozzátartozott. A kőkorszaki ember táplálékának egyik  legfontosabb része  a vad rénszarvas (peura) húsa volt. Az állatokat gerelyek és nyilak segítségével vadászták. Használtak vermeket is, és az állatokat a vermek felé hajtva a verembe esett állatot könnyű volt elejteni. Nem egy-egy veremről van szó, hanem egymás mellé ásott veremrendszerről.

 

Lemmenjoki területén két tó ( Härkäjoki és Sotkajoki ) között van Finnország egyik legnagyobb ilyen veremrendszere. Az egymás mellé ásott  261 verem több mint 3 km hosszú láncot alkot. Ez nem az egyetlen ilyen veremrendszer, Lemmenjoki területén 31 különböző veremsor ismeretes, ezekben összesen 975 verem van. Ezeknek a vermeknek a segítségével egészen az 1800-as évekig vadásztak az itt élők.  

Kik látogatják a Lemmenjoki Nemzeti parkot ?

A park látogatóinak legnagyobb része finn turista. Ők nem egy rövid sétára jönnek ide, a legtöbben családjukkal vagy barátokkal érkeznek, nyári szabadságuk idején  napokig sátoroznak , horgásznak, gombásznak, figyelik a természet jelenségeit, az itteni állatokat. Sokan kipróbálják az aranymosást is, hátha szerencséjük lesz. Külön élmény a fehér éjszakák élménye és az éjféli napsütés.

 

A parkban 60 km hosszúságban vannak jelzett, sétára alkalmas utak. Ezek egy része nedves helyeken,lápos területeken  halad át, a megfelelő felszerelés- ebben az esetben gumicsizma- elengedhetetlen. Finneknek sem a terep, sem pedig  az időjárás gyors változása nem jelent problémát, minden időjárásra van megfelelő felszerelés és akik ide kirándulnak, tudják, hogy miért,  hova mennek és mire számíthatnak. Az itt vándorlók részére  a folyókon való áthaladást hidak , több helyen csónakok segítik.

A látogatók száma eléri a kb. 10 000 személyt, ez kis számnak számít figyelembe véve, hogy Európa legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkjáról van szó. Ez a nemzeti park finn felmérések szerint egyike a legjobb ilyen típusú kirándulóhelyeknek az országban.

Kedves Olvasók !

Mai levelemet azzal a reménnyel zárom, hogy vannak Önök között olyanok, akiket nemcsak a déli államokba vezető  kirándulások érdeklik, hanem szívesen ismerkednek az ismeretlen észak természeti szépségeivel is. Talán járt is valaki Önök közül ezen a vadregényes tájon .
Minthogy Finnországban a mostani hétvégén, május 11.-én lesz Anyák napja szeretettel köszöntök minden édesanyát, aki soraimat olvasta.



Judit Mäkinen
Finnország

 

Források:

https://www.google.fi/#q=lemmenjoen+kansallispuisto
http://fi.wikipedia.org/wiki/Lemmenjoki

http://fi.wikipedia.org/wiki/Luettelo_Suomen_korkeimmista_kohdista

http://www.luontoon.fi/retkikohteet/kansallispuistot/lemmenjoki/nahtavyydet/Sivut/Default.aspx

http://www.kultahippu.fi/tarinat-2/lapin-kullankaivun-historia/

http://nbl.snl.no/Tellef_Dahll

http://www.eramaankulta.fi/page001.html

http://fi.wikipedia.org/wiki/Kulta

http://www.saariselka.fi/sisalto/huvit-ja-harrasteet/kullanhuuhdonta

http://www.luontoon.fi/retkikohteet/historiakohteet/muinaisjaannokset/lemmenjoenpeurakuopat/Sivut/Default.aspx

http://fi.wikipedia.org/wiki/Lapin_Kulta_(panimo)

Aranyrög képe: http://yle.fi/uutiset/lemmenjoelta_loytyi_suuri_kultahippu/6298833
Evezös: http://www.ylitalot.net/koskenlaskija/
Vaskooli: http://www.kultahippu.fi/ohjeet/vaskaus-3/
Peurakuopat: Matti Mela képe itt: http://www.luontoon.fi/retkikohteet/kansallispuistot/lemmenjoki/historia/Sivut/Default.aspx
Valeriana gyürü: http://www.koruverkko.fi/product_details.php?p=7749
Sör: Lapin Kulta - Wikipedia, the free encyclopediaÉjféli nap : Midnight sun - Wikipedia, the free encyclopedia
Gloxinia virág:saját felvétel



A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !