Finnországi levél hazámból Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

 

109.levél      Helsinki a parkok városa               2014 április 5

 Kedves Olvasók !

Lassan Finnországban  is közeledik a tavasz, ébredezik a természet. Közismert, hogy a finnek mennyire szeretik és tisztelik a természetet, milyen szoros kapcsolatban élnek a természettel. Ez nemcsak a vidékiekre jellemző, hanem a városokban élőkre is, hiszen a finn városokban  mindenütt parkokkal találkozik az ide látogató.
Mai levelemben a főváros parkjairól olvashatnak az érdeklődök.

 Helsinki a parkok városa

Egy kis statisztika
Statisztikai adatok szerint Helsinki alapterülete 715,48 km2, ebből 213,75 km2 földterület, 0.86 km2 a belvizek ( tavak) területe és a többi 500,87 km2-t a  tenger foglalja el.
A földterület legnagyobb része – 37,2 km2 -  erdő,  szántóföldek és mezők kb. 8 km2 –en találhatók és a parkok összterülete 6020 hektár ( 1 hektár = 1,73 kat.hold).
Helsinkiben 42 különböző természetvédelmi terület van, összesen 7,7 km2 területen.
Helsinki ” saját”  fája a juharfa és ”saját” állata a mókus.

 Egy kis történelem
Az 1800-as években megindult  varosodással egy idöben  elkezdődött a városok  területén lévő parkok kultúrája. Helsinki városa 1889-ben hozta létre az első városi kertész állását, melyre többen is pályáztak. A választás a svéd Svante Olsson ( 1856-1941) - ra esett, aki családjával Helsinkibe költözött és hozzálátott a város parkjainak építéséhez és gondozásához.

 

Svante Olsson finnországi állása előtt Koppenhágában és Stockholmban dolgozott a svéd királyi várak parkjaiban abban az időben,  amikor Stockholmban megkezdték a parkok tervezését és azok építését.
Helsinkiben abban az időben az egyik legkedveltebb park az Esplanadi volt, ez a város polgárainak “ korzója” a belváros szívében fekszik.

 

A legrégibb nyilvános parkként épített zöldövezet a Kaisaniemen park , ez volt Olsson egyik legelső munkája. E mellett az első fontos munkák közé tartozott a Kaivopuisto és a Ritaripuisto felújítása valamint a Tähtitornivuori ( A Csillagvizsgáló hegye)  növényekkel való beültetése .
( Egy kis finn nyelvtan: puisto = park, vuori=hegy, tähti= csillag , ritari=lovag , Kaisa= női név ,  niemi = félsziget, birt.eset:niemen)
A városi növényházat 1890-ben alapították, ez és a Tehtaanpuisto ( tehdas=gyár, birt eset:tehtaan) faiskolájának létrehozása rengeteg feladatot rótt a fiatal városi kertészre. A kertész foglalkozást fia Paul Olsson is folytatta , ö kertészeti főiskolát végzett és  apjának segédkertészeként dolgozott 1913-1920 között, apa és fiú együtt  szépítették a várost.
Abban az időben a városi parkok a tehetősebb polgárok sétáit szolgálták, az ezekbe ültetett növények exotikus tájak flórájával is megismertették a látogatókat. Az egyszerűbb népet nem látták szívesen ezekben a parkokban, az ö részükre külön parkok létesültek, ilyen pl. a jelenleg nagyon kedvelt Seurasaari szigete Helsinki belterületén,  ahol a finn “skanzen”   épületei láthatók.
Míg Sven Olsson a biedermeier típusú parkokat – ahol a növényeket szabad formákba ültették-  szerette, fiának hatására geometrikus parkok is létesültek angol-német szellemben.

   Svante Olsson nemcsak a fővárosban dolgozott, munkáit megtalálhatjuk Oulu- ban és Tampere-ben is.  Fiával együtt ö  tervezte  a Naantali városában lévő nagy parkot Alfred Kordelin tanácsos  nyári villája körül. Ez a Kultaranta (Aranypart) néven ismert hely ma állami tulajdon, a mindenkori finn elnök nyári lakhelye.

 

 A harmadik Olsson generáció kertésze, Paul Olsson fia,  Leif Olsson egészen az 1990-es évekig folytatta a  nagyapja által megkezdett munkát.
Az Olsson kertészek rendkívül alapos munkát végeztek. Terveikről készült rajzaik 2001-ben kerültek az Építészeti múzeum ( Arkkitehtuurimuseo)  tulajdonába. Ez a rendkívül érdekes anyag az 1913-1990 közötti idő terveit öleli fel, három generáció szorgalmas és eredményes  munkáját.

Különleges parkok

Rhododendron park

A japán és kínai császári kertek ismert cserjéje a rhododendron, magyarul havas szépe néven ismert. Virágai sokféle színben pompáznak, Finnország déli részein júniusban virágzik. 

 

Helsinki Etelä-Haaga nevű városrészében 1975-ben létesítettek egy rhododendron parkot ( címe: Kannukalliontie) , ahová tudományos célokra 3000 ! rhododendron bokrot ültettek. A cél az itteni klímát kiálló rhododendronfajták létrehozása volt.  A jelenleg is ápolt park  június elején gyönyörü látványban részesíti az arra  járókat, akkor virágzik a legtöbb rhododendron.

A rhododendron nemesítése a Helsinki Egyetemen 1973-ban kezdődött, jelenleg 9 olyan fajta van, melyek kibírják a finn telet , nemcsak az ország déli részeiben, hanem pl. Ouluban is, ez a város 600 km-re van Helsinkitől északra és 207 km-re az északi sarkkörtől !
A szívós és viszonylag igénytelen  finnországi fajtákat exportálják Kanadába és az Egyesült Államokba is. 
A rhododendronon kívül ebben a parkban az azaleákat is megcsodálhatja a vendég.

Japán stílusú park

Ez az érdekes park Helsinki Roihuvuori nevű városrészében van ( Címe: Roihuvuorentie 12-16 ). A kert létesítésének  ötlete  egy nagy emeletes ház lakóitól származott, akik a házuk környékét és udvarát akarták szebbé tenni.

A négy különböző hangulatú részből álló exotikus park (  teknősbéka, főnix-madár, tigris és sárkány )  mind közelről mind távolról is   vonzotta a látogatókat. Manapság ezt a parkot Helsinki városa gondozza, nem a parkot körülvevő házak lakói.

A japán stílusú park a legszebb tavasszal, a cseresznyefák virágzásának idején .

Leikkipuistot , játszóterek

Az első játszótereken történő gyerekfoglalkoztatás 1914-ben kezdődött Helsinkiben, a Finn Tornatanárok egyesületének kezdeményezésére. Helsinkiben 60 olyan park van, ahol a gyerekek szervezett foglalkoztatása folyik télen,nyáron. Ezen kívül 220 olyan játszótér fogadja a gyerekeket, ahol nincs a város által szervezett foglalkoztatás. Ezeket a magyarul játszótereknek hívott területeket finnül leikkipuisto = játékpark- nak hívják. A város gondoskodik a hinták, csúszdák, homokozók, mászókötelek stb. felszerelések karbantartásáról és felelős azok biztonságáért.

Akit Önök közül érdekel a téma, kattintson erre a linkre:

http://www.hel.fi/palvelukartta/?lang=fi&search=leikkipuistot&city=helsinki

A kinyíló térképen láthatók a helsinki parkok és játszóterek.

 Puistoruokailu/ Ètkeztetés a parkokban
A címben említett étkeztetés egyedülálló jelenség egész Finnországban.

Egy kis történelem
A II. világháború idején, 1942-ben kezdte el Helsinki városa a parkokban történő ingyenes étkeztetést. Manapság egy ebéd kb. 1 eurójába kerül a városnak.
Az étkezés a 16 éven aluliak részére biztosít egy meleg ebédet. Hogy erre miért volt/van szükség?
Júniusban az iskolás gyerekek már élvezik a nyári vakációt, míg a szülök legnagyobb részének még nincs szabadsága. Közel sem minden gyerek nagyszülei élnek vidéken, ahol a nyári  iskolai szünetet el lehet tölteni és a Finnországról alkotott elképzelésekkel ellentétben a „mökki“ = nyaraló egyre kevesebb fiatal, kisgyerekes  család részére elérhető.   Az otthonhoz közel levő játszótér biztonságos és a gyerekek barátaikkal is könnyen találkozhatnak.
Ez a megoldás megkönnyíti a gyerekes családok hétköznapjait, a felügyelt parkban a gyerekek szociális kapcsolatai is fejlődnek.

A jelenlegi helyzet
Az étkezés a legtöbb parkban június hónapban elérhető- júliusban  Finnországban a  szülök túlnyomó része szabadságon van, ilyenkor nincs étkeztetés a parkokban. Az interneten látható térkép felvilágosítást ad azokról a parkokról, ahol étkeztetés van.

 

Akit Önök közül érdekelnek a parkok – számuk, nyitvatartásik, helyük – az kattintson erre a címre:

http://www.hel.fi/hki/Vaka/fi/Leikkipuistot+ja+perhetalot/Kesa+2014?s=lpes

A gyerekek a parkba magukkal hozzák a saját tányért és evőeszközt az innivalóval együtt. A kisebbeket kísérő szülök maguk gondoskodnak a saját tízóraijukról. Az egyes játszóterek felszerelése változó, van ahol lehet kávét kapni, esetenként mikrohullámú melegítő és jégszekrény is szolgálja a látogatókat.

 

Az étkezésen résztvevő gyerekek száma parkonként változik, pl. Pohjois-Haaga városrészben a játszótéren tavaly nyáron  naponta 100-120 gyerek ebédelt. Természetesen az időjárásnak is van szerepe a parkok látogatottságában, de Finnországban egy kis eső, szél vagy hűvösebb idő  nem akadályozza a játszótérre menést.

Puistotädit/Park nénik

Vannak olyan játszóterek, ahol egy un. puistotäti ( täti=néni) vigyáz a gyerekekre, míg az édesanyák a dolgaikat intézik a városban.  Ez az aktivitás az 1940-es években vette kezdetét , a legtöbb gyerek 4 éven aluli. A gyerekek szabadon játszanak, a felügyelet mellett szükség esetén a néni irányítja a játékot. 

  

A puistotäti “magánvállalkozó”, órabérben vigyáz a gyerekekre. A nénitől függ, hogy mi mindent játszanak, labdajátékokat, ugrókötél játékokat, esetleg rajzolnak és homokoznak, együtt énekelnek a nénik vezetésével.  
Minden a szabad ég alatt történik, az un. hideghatár a mínusz 12 C - azaz ha ennél hidegebb van, a néni nincs a parkban.  
Amikor a gyerek a szülői kísérettel megérkezik a parkba, jelentkezik a néninél . A legtöbb néni 9-12 között van a parkban, a felügyelet ára változó , a nénik maguk szabják meg az árat. Az ilyen parkokban/játszótereken egy elkerített részben  folyik a játék , ez a gyerekekre való vigyázást erősen megkönnyíti.

Kedves Olvasók !
A fentiek csak egy kis bepillantást adnak Helsinki parkjairól. A sok park Finnország minden városára jellemző. Mint ahogyan egy látogatóm mondta : “Ez a Finnország egy óriási park, amiben itt-ott városok vannak “.

Judit Mäkinen
Finnország

 

Források:
http://www.visithelsinki.fi/nae-ja-koe/nahtavyydet/helsinkilaisia-puistoja
http://fi.wikipedia.org/wiki/Helsinki
http://www.vihreatsylit.fi/?p=55
http://www.mfa.fi/arkkitehtiesittely?apid=16591833
http://www.hel.fi/wps/portal/Rakennusvirasto/Viheralueet?urile=hki:path:/HKR/fi/Viheralueet/Puistot/Puistot+alueittain/Alppiruusupuisto¤t=true
http://www.hel.fi/wps/portal/Rakennusvirasto/Viheralueet?urile=hki:path:/HKR/fi/Viheralueet/Puistot/Kasvillisuus/Suomalaiset+alppiruusulajikkeet¤t=true
http://fi.yelp.fi/biz/japanilaistyylinen-puutarha-helsinki
http://veronikahonkasalo.fi/helsingin-puistoruokailu-ainutlaatuista-koko-suomessa/
http://www.hel.fi/hki/Vaka/fi/Perheiden+aamup_iv_toiminta/puistotatitoiminta?s=lpes
Valli Siiri :100 vuotta lasten päivähoitoa Helsingissä.(Helsingin kaupunki ,1988).
http://haku.helmet.fi/ili/encore/record/C

Képek:
Svante Olsson képe: http://www.kasvitkaupunginvaatteet.fi/en/svante-olsson/
Esplanad: http://www.hel.fi/hki/helsinki/en/current/helsinki+week+2013
Eiranpuistikko: http://fi.yelp.fi/biz_photos/eiran-puisto-helsinki?select=Jalqa39oZ3vMRd2e7b-pnA#zI0IGNwao8H52sNNtZllIg
Rhododendron park : http://www.suomitour.com/2013/06/haagan-alppiruusupuisto.html
Kultaranta puisto: http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Kultarannan_puutarha.jpg
Étkeztetés a parkban térkép  : http://veronikahonkasalo.fi/helsingin-puistoruokailu-ainutlaatuista-koko-suomessa/
Étkezés kis gyerekekkel: http://www.helsinginuutiset.fi/artikkeli/58439-maksuton-puistoruokailu-kasvattaa-suosiotaan
Puistotäti Töölössä: http://www.helsinginuutiset.fi/artikkeli/59453-arvostettu-puistotati-lopettaa-toolossa