Finnországi levél hazámból, Finnországból szülőhazámba Magyarországra

107.levél Finnországi kisebbségek III. tatárok és oroszok 2014 március 8

Kedves Olvasók!
Mai levelemben folytatom az itteni kisebbségekről írottakat és most a finnországi tatárokról és oroszokról lesz szó.

Finnországi kisebbségek III .

 Tatárok

Egy kis történelem:

A finn tatár közösség az 1800-as évek végén kezdődő bevándorlás eredményeként jött létre. A bevándoroltak legnagyobb része, 98 %-a mizséri tatárokból állt,a többiek kirgíz, üzbég, és török háttérüek voltak.
Az Oroszországi forradalom végén, 1917-ben a finnországi tatárok- félve a kiadatástól – Törökországtól vártak segítséget. Ennek oka az a feltételezés volt, hogy a finnországi tatárok törökök. Kiadatásra nem került sor.
A Finnországba bevándorolt tatárok legnagyobb része Nyizsnyij Novgorod városának közelében levő Aktuk faluból jött.

Finnország függetlenségének elnyerése után 1925-ben a finnországi tatárok vallási közösséget a Finn Mohamedánok egyházközségét hozták létre. Ök. az iszlám szunnita ágát követik. A közösség nevét később – 1963-ban- Suomen Islam seurakunta = Finnország Iszlám egyházközsége névre változtatták. A társaság Helsinki-ben, Turku-ban, Kotka-ban és Järvepää-ben aktív, 2009-ben 567 tagot számlált. Ebbe az egyházközségbe csak mizseri tatár anyanyelvű tatárok tartoznak. Ettől függetlenül a társaság hivatalos nyelve a finn nyelv.
A Finnországba bevándorolt tatárok főleg Viipuri városának környékén laktak, a város Finnország 2. legnagyobb városa volt. A II. világháború után ezt a várost Finnország elvesztette, a szovjet területté vált városból a lakosságot evakuálták és a tatárok akkor Helsinki-be , Turku-ba és Tampere-be telepedtek le, ezekben a városokban már régebben is voltak tatár eredetű lakosok.
Egy kisebb tatár közösség Järvenpää- városában is létesült , ott a háború előtt is laktak tatárok és Järvenpää-ben a folytatólagos háború idején mecset is épült. Järvenpää-be költöztek azok akik Terijokiban laktak- ez a terület is szovjet kézre került a II. világháborúval kapcsolatos békekötés következményeként.

 

A mecset a tatárok vallási közösségének tulajdona, az egyetlen mecset Finnországban. Az imaházat kalákával építették és 1942-ben kezdte el működését. A mecsethez tartozó kis toronyból nem hangzik el a napi többszöri imára való serkentés. A mecsetet 2009-ben restaurálták és ezzel kapcsolatban a nagyságát is növelték.
A téli- és folytatólagos háború idején 156 olyan katona szolgált, akik az iszlám egyházközséghez tartoztak, közülük 10 adta életét az országért. Az egyházközség női tagjai közül 17 –en mint lották dolgoztak a hadsereg ellátásában .
A finnországi tatárok kultúr szervezetet: Finlandiya Türkleri Birligi 1935 –ben alapítottak , sportegyesületük Yolduz néven 1945-ben alakult.

Oroszok Finnországban

Egy kis történelem

Finnország 1809 -1917 között – azaz bő 100 évig - Oroszország része: nagyhercegsége volt. A régi Finnországban oroszok főleg Viipuri városában laktak, de ebben a korszakban, oroszok az ország többi területére is költöztek. Oroszok érkeztek - menekültként - a szovjet forradalom idején is. Ezek utódai teljesen beolvadtak a finn társadalomba, más a nyelvük és van saját kultúrájuk de ezeket talán leginkább a finnországi svéd anyanyelvűekhez lehetne hasonlítani, mint ezt a Helsingin Sanomat nevű napilap vezércikkosztályának vezetője Matti Kalliokosi 2014 márc.6.-án írt cikkében meg is tette.
Egy nagyobb orosz bevándorlás az 1990-es évek elején kezdődött amikor az un. inkeri-finnek lehetőséget kaptak az anyaországba való költözésre.
Más államok kisebbségeivel szemben Finnországban nincs olyan orosz lakosság, mely a világháborúk békeszerződéseivel kapcsolatos határok megváltozása miatt lenne itt, akik itt vannak azok mind bevándorlók.
Mit jelent az Inkeri - finn szó? (Megjegyzés: Inkeri egy általánosan használt női név is egyben ).

Inkeri földje ( Inkerinmaa) egy 55 000 km2 nagyságú terület, mely Észtország keleti határától a Ladoga tóig terjed. Inkeri zászlója a többi északi zászlóhoz hasonlóan keresztet mutat.

Inkeriföld címeréről Petri Laurentius krónikájában esik szó 1581-ben. Akkor a terület a svéd birodalom része volt .

 A jelenleg Oroszországhoz tartozó terülten 300 éven át Kareliaból és Savoból oda települtek laktak/nak. Ezek akkor maradtak Oroszországban amikor Nagy Péter cár elhódította Svédországtól ezt a svédül Ingermanland-nak nevezett területet. Ezzel a finn lakosok alárendelt, rabszolgai sorsban maradtak Oroszországban. Mindennek ellenére a finn származásúak megtartották protestáns – evangelikus - vallásukat, a szolgálatot teljesítő papok Finnországból költöztek oda.

A finn egyházközségek keretein belül működő iskolák orosz fennhatóság alá kerültek, finn nyelvet nem oktattak.

 Hányatott sors: Általánosan ismert tény, hogy a szovjet hatalom idején ezek a lakosok sokat szenvedtek, a kitelepítések következtében 1937-38 között becslések szerint 40 000-50 000 lélekkel csökkent az Inkeriföldön lakó finnek száma. Ezeket Kareliába, Kazahsztánba és Közép-Ázsiába telepítették. Az itt lakók közül 1942-43 telén kb. 20-30 000 inkeri finnt telepítettek Szibériába. A Finnországgal kötött egyezmény alapján 1943 márciusa és 1944 júniusa között 63 000 inkeriföldi finn származású lakost evakuáltak Finnországba.
1944 őszén a moszkvai békeszerződés követelményeinek megfelelően Finnországból 55 000 inkeri-menekültet telepítettek vissza a Szovjetunióba. Nem mehettek vissza eredeti lakóhelyükre, őket a Szovjetunió különböző területeire telepítették, statisztikai adatok szerint 1989-ben Leningrád környékén már csak 16 000 finn gyökerekkel rendelkező lakos volt.
A fenti történelmi háttér ad magyarázatot arra, hogy az 1990-es években Finnország kinyitotta kapuit és lehetőség nyílt arra, hogy megkezdődjön a

Visszavándorlás Finnországba .

Finnország elnöke Mauno Koivisto 1990-ben nyilvánosságra hozott véleménye szerint az Inkeriföldön lakó finn gyökerekkel rendelkezőkre mint hazatérő finnekre (paluumuuttajat) lehet/kell tekinteni és ezzel indult meg egy nagyszabású bevándorlás Finnországba.
Az akkori rendelkezések szerint elég volt, ha valakinek négy nagyszülője közül egy ! tudta bizonyítani finn gyökereit. Ez gyakorlatilag az oroszok tömeges bevándorlását indította el, hiszen az egyetlen finn nagyszülőt követő második és harmadik generáció legnagyobb része orosz, finnül nem beszélő, a finn kultúrát nem ismerő utódokról van szó.
A külföldiek Finnországba való költözésére vonatkozó törvényeket később többször is módosították, bevezették a költözésre várakozók sorát, melyben levőknek bizonyítani kell a finn nyelvtudást. A finnországi tartózkodási engedélyt azok kaphatják meg , akik bizonyítani tudják, hogy ők maguk, a szüleik közül egy vagy két nagyszülő Oroszországban esetleg Észtországban finnként nyilvántartott. A fenti rendelkezés nem vonatkozik azokra a régebbi menekültekre, akiket a II. világháború után telepítettek vissza Finnországból a Szovjetunióba, sem azokra akik a finn hadseregben szolgáltak. Ezek minden különösebb bizonyítás nélkül költözhetnek Finnországba.

Orosz anyanyelvűek Finnországban

A központi statisztikai hivatal adatai szerint 2012 végén 70 899 lakosnak volt orosz az anyanyelve. Ezek fele Ineriföldröl költözött ide. Ugyanennek az évnek a végén Finnországban 30 183 orosz állampolgársággal rendelkező élt, ezek egy részének kettős ( finn-orosz) állampolgársága van. Ezeken kívül olyan kettős állampolgárságúak is vannak , akik Észtországból ideköltözött oroszok.
Utóbbiak egy része finnekkel kötött házasságot és ez volt a bevándorlás oka

Suomi-Venäjä seura/Finn-Orosz társaság

A társaság elődje a Suomi-Neuvostoliitto seura/Finn-Szovjet társaság, mely 1944-ben jött létre.
Központja Helsinkiben van, több helyen is működnek alszervezetek. Frissebb adatot nem találtam, 2005-ös adat szerint a társaságnak 12 802 tagja volt. Ez a társaság tartja fenn a világviszonylatban is egyedülálló

Lenin múzeumot Tampere városában.

A társaság szervezésében 2000 óta kerül sor háromnapos Kultúrfórum megrendezésére váltakozóan Finnországban és Oroszországban. Az idei fórum Ouluban lesz szept.29 - okt.1. között, témája :”Elinvoima pohjoisesta kultuurista” = Életerő az északi kultúrából.
Finnország sok városában működnek orosz nyelvű óvodák, a Helsinkiben levő államilag fenntartott

Suomalais-venäläinen koulu/Finn-orosz iskolát 1955-ben alapították . Tanulóinak száma kb. 800. 

Az iskola gyökerei 1861-ig nyúlnak vissza, akkor Nikifor Tabunov kereskedő közreműködésével alapítottak iskolát a Helsinkiben élő orosz gyerekek részére a város központjában. Az orosz nyelvű líceum 1930-ban kezdte el működését.

Helsinkin kívül kétnyelvű, azaz finn-orosz iskola Joensuu városában is működik. A finn rádió és televízió minden nap ad orosz nyelvű adásokat ezzel is elősegítve az itt élő orosz anyanyelvűek kultúrájának fenntartását.

 Kedves Olvasók!

A finnországi kisebbségek témáját következő levelemben folytatom. Addig is szívélyes üdvözlettel:

Judit Mäkinen
Finnország

 

Forrás:

http://fi.wikipedia.org/wiki/Suomen_tataarit
http://www.kislexikon.hu/tatarok.html
http://fi.wikipedia.org/wiki/J%C3%A4rvenp%C3%A4%C3%A4n_moskeija
http://fi.wikipedia.org/wiki/Suomen_Islam-seurakunta
http://fi.wikipedia.org/wiki/Suomen_ven%C3%A4l%C3%A4iset
http://www.edu.fi/lukiokoulutus/historia_ja_yhteiskuntaoppi/historian_kurssit/kansainvaliset_suhttp://www.inkeri.com/historia.htmlhteet_hi3/inkerinsuomalaisten_historia_ja_vainot
http://www.sivistystyo.fi/opinto/maahanmuuttajat/index.php?k=1938
http://fi.wikipedia.org/wiki/Inkeril%C3%A4iset

Kalliokoski M.: Suomessa ei ole yhtä venäläistä vähemmistöä. Helsingin Sanomat 6.3.2014

http://fi.wikipedia.org/wiki/Suomi%E2%80%93Ven%C3%A4j%C3%A4-Seura
http://www.kultforum.org/kulttuurifoorumi/perusinfo.html
http://fi.wikipedia.org/wiki/Suomalais-ven%C3%A4l%C3%A4inen_koulu

Képek:

Inkeri térkép : https://www.google.fi/search?hl=fi&site=imghp&tbm=isch&source=hp&biw=1245&bih=580&q=inkerinmaa+kartta&oq=inkerinmaa&gs_l=img.1.1.0l2j0i24l6.2175.4099.0.9395.10.8.0.2.2.0.212.1102.0j7j1.8.0....0...1ac.1.37.img..0.10.1135.YMj6Seb2L9U#facrc=_&imgdii=_&imgrc=vh
Inkeri címer:http://viovio.vapaavuoro.uusisuomi.fi/kulttuuri/145254-inkerin-vaakuna
Orosz-Finn iskola: http://fi.wikipedia.org/wiki/Suomalais-ven%C3%A4l%C3%A4inen_koulu
Mecset képe: http://www.hs.fi/ulkomaat/artikkeli/Suomen+ainoa+oikea+moskeija+J%C3%A4rvenp%C3%A4%C3%A4ss%C3%A4/HS20091201SI1UL023l6