Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finnországi levelek 105.

2014. február 10. 19:12:15  nyomtatási kép

Finnországi levél hazámból Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

 105.levél                                   2014 február 10

Kisebbségek Finnországban I. svéd anyanyelvűek, számik                               

 Kedves Olvasók !

A változó világban és a rohamos fejlődés korszakában minden változik, így egy adott ország is. Ez Finnországra is vonatkozik. A változás különböző területeken érezhető, Finnország északnyugati részén a föld emelkedése miatt a táj is változik. Leginkább azonban a  lakosság változik, ennek oka az utóbbi években észrevehetően érezhető bevándorlás és a történelmi kisebbségek melletti új kisebbségek jelentkezése. Ezért most egy újabb levélsorozatot kezdek és ez az itt élő kisebbségekkel és azok helyzetével foglalkozik.

Finnország lakossága:

Finnország Európa legritkábban lakott országai közé tartozik, egy km2-en 17 lakos él. A lakosság eloszlása nem egyenletes, 2012-es adat szerint az ország 5 426 674 lakosa közül több mint egymillió él a fővárosban és annak környékén az azzal összeépült városokban, Espoo- ban, Kauniainen-ben és Vantaa-ban. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ország alapterületének kis részén ” tömeg” van, míg a legnagyobb részen sok-sok kilométerre vannak a települések egymástól.
Finnország lakosai viszonylag magas iskolázottsággal rendelkeznek, a 15 éven felüliek 62,7 %-a tanult tovább  az általános iskola után és a lakosok 25%-nak van egyetemi/főiskolai végzettsége.
Egy ország kultúráját abból is meg lehet ismerni, hogy hogyan bánnak a kérdéses országban a kisebbségekkel. Ezért mai levelemben a finnországi kisebbségekről kezdek egy kis sorozatot.
A történelmi vagy másképp ” régi” kisebbségekhez tartoznak: a svéd anyanyelvűek, a számik, a romák, a zsidók, tatárok és a ”régi oroszok ” = vanhavenäläiset
Az új kisebbségeket a szomáliak, az oroszok, az észtek és az un. Inkeri-finnek (inkerinsuomalaiset)  képviselik.

Mai levelemben a

Történelmi kisebbségek-kel , ezek között a svéd anyanyelvűekkel és a számikkal  foglalkozunk .

Svéd anyanyelvű kisebbség

Ez a csoport képviseli a számszerinti legnagyobb kisebbséget. Nyelvük adja az alapot  Finnország kétnyelvűségéhez, mely alkotmányosan szabályozott. A Finnországban beszélt svéd nyelv : finlandssvenska kissé eltér a Svédországban beszélttől: rikssvenska. A mellékelt térkép mutatja azokat a vidékeket, ahol ez a nyelv leginkább honos. 

Érdemes megemlíteni, hogy   Ahvenanmaa szigetvilága  az anyaországtól eltérően egynyelvű – svéd nyelvű – azonban az itt beszélt svéd nyelv közelebb van a svédországi nyelvhez mint az anyaországban beszélthez.
A finn iskolákban kötelező tárgyként tanítják a svéd nyelvet, állami-  és  járási hivatal viselöktöl követelik  bizonyítvánnyal igazoltan a  svéd nyelv tudását.
A finn nyilvántartás adatai szerint svédül  anyanyelvként az összlakosság 5,3 %-a beszél.
Újabban élénk vita folyik a kötelező svéd nyelvoktatásról különösen a keleti határ menti városokban, ahol a tehetős orosz turisták tömeges látogatásai miatt főleg az üzletekben nagy szükség lenne az orosz nyelvre, mivel a turisták legnagyobb része  nem tud angolul - ami Finnországban általánosan használt idegen nyelv.

Minthogy a finn iskolások legnagyobb része 3 idegen nyelvet is tanul, semmi akadálya nincs annak, hogy azok akik akarják az angol ( a leginkább tanult nyelv) és a svéd mellé felvegyék az orosz nyelvet is. DE nem a svéd helyett !

 Finnország legrégebbi kisebbségét a

Számik – képviselik

Nem tudom, kinek mennyit és mit mond a címben szereplő szó: számí. Talán a ” lapp ” szó többet mond, de ez nem szinonimája a számi szónak, finnül: saame(kiejtés: száámé)
A számik Finnország egyetlen olyan kisebbsége, mely az ősnépek közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy ezeknek az embereknek az ősei  voltak az elsők a mai Finnország területén. Számikat találunk Oroszországban, Svédországban  és Norvégiában is, becslések szerint összesen  kb . 75 000 lelket.  







A számi zászló 1986 óta hivatalos, színei a számik népviseletének  színeit tükrözik. A kék szín a holdat szimbolizálja, a piros a nap jelképe.

Ünnepi alkalmakkor sok helyen látható  számi népviseletet viselő ünneplő közönség.

 A  Számi népviselet- nek többféle formája van, Inari keleti vidékén honos Sevettijärvi környéki viselet ( kolttasaami) közel áll a kareliai népviselethez. A fejfedő formája a családi állapot szerint változó, a férfiak téli kucsmája rókabőrből készül. Jellemző a gyöngyök használata, az apró gyöngyöket egyenként varrják az öltözetre.

 









Nemcsak az emberek, az állatok - ebben az esetben a rénszarvasok- szerszámai is díszesek ünnepek alkalmával.

Enontekiö környékén viselik a legdíszesebb számi öltözékeket, ezek ugyanolyanok, mint Kautokeino területén Norvégiában. A ruhák díszítésének módja elárulja az öltözet készítőjét sőt nem egy esetben azt is, milyen családhoz/rokonsághoz tartozik a népviseletet viselő személy.

A viseletet díszítő ékszerek és kendők a számi kézimunka remekei. Az alábbi kép tavaly dec.6.-án, a függetlenség ünnepén Tampereben rendezett elnöki fogadáson készült erről a számi ünnepi öltözetben érkezett házaspárról.

 

Számi nemzeti ünnep

Február 6. napja 1917 óta számi nemzeti ünnep, ugyanis akkor határozták el a skandináv államokban élő számik, hogy az országhatárokon átívelő együttműködésbe kezdenek annak érdekében, hogy megtarthassák életük hagyományos formáit. Ezen a napon Trondheimben, Norvégiában volt az első számi találkozó, ott született a döntés.

A legtöbb számi Norvégiában él, Finnországban számuk kb. 10 000. Utóbbiak 60 %-a  már nem lakik  a Lappföldön, sokan költöztek délebbre a nagyobb  városokba, ennek megélhetési okai vannak.
Finnországban törvény ( saamelaiskäräjälaki )  szabályozza, hogy ki nevezheti magát száminak, nevezetesen az, aki vagy saját maga, vagy szülei és nagyszülei közül legalább egy személy tanulta meg a számi nyelvet élete első nyelveként, anyanyelvként.
A számik alapvető jogait 1995-ben fektették le, így :

A számiknak mint őslakósoknak és a romáknak valamint más csoportoknak joguk van arra, hogy fenntartsák és fejlesszék saját nyelvüket és kultúrájukat. A számi nyelv használatát  a hatóságokon törvény szabályozza .

A fenti fordítás az én fordításom, a szöveg finnül és számiul így olvasható : 

"Saamelaisilla alkuperäiskansana sekä romaneilla ja muilla ryhmillä on oikeus ylläpitää ja kehittää omaa kieltään ja kulttuuriaan. Saamelaisten oikeudesta käyttää saamen kieltä viranomaisessa säädetään lailla."

"Sápmelaccain álgoálbmogin sihke románain ja eará vehádatjoavkkuin lea vuoigatvuohta bajásdoallat ja ovddidit iežaset giela ja kultuvrra. Sápmelaccaid vuoigatvuodas geavahit sámegiela eiseválddiin ásahuvvo lágain."

A 9 féle számi nyelv közül Finnországban háromféle számi nyelvet beszélnek:

-északi számi: ez a legnagyobb csoport, a számik fele beszéli ezt a formát. Finnországban számuk kb. 2000 lakosra tehető
-koltaszámi: kb. 300-an vallják ezt anyanyelvüknek és az Inari tótól északkeletre élnek
-Inari számi: kb. ugyanannyian vannak, mint a koltaszámit beszélők, ez az a forma, amit Finnországon kívül más országokban nem beszélnek.

Finn törvények szerint a számi nyelvet anyanyelvként beszélőknek joguk van arra, hogy a hatóságokkal történő ügyintézésben, mint szóban, mint írásban anyanyelvüket használhassák. Sajnos a törvény csak részben valósul meg, ennek oka a tolmácsok és fordítók hiánya.
A számik egy része már nem él az ország északi részén, becslések szerint a finnországi számik fele már elhagyta az ősi lakóhelyet. A Helsinki környékén élő számik - kb. 1000 lélek -   1988-ban alapították a

City-Sámi azaz Városi-számik egyesületét. Ezzel a névvel fel akarják hívni a figyelmet saját etnikai szerepükre és az új lakókörnyezetre. A skandináv fővárosok közül Oslo és Stockholm környékén is több ezer számi él. A saját egyesület lehetővé teszi a kapcsolattartást és a saját kultúra őrzését és ápolását.
A számi nyelvet igyekeznek a legkisebb kortól tanítani a főként  finnül beszélő környezetben élő gyerekeknek. A Cigty-sámi egyesület  Helsinkiben levő  óvodájában csak az északi-számi nyelvet használják.

 Számi kultúra

A számi kultúrához a nyelven kívül sok minden más is tartozik, ilyen a

számi életmód-  

ami hagyományosan vándorló volt, azaz könnyen helyről helyre telepíthető otthonokat jelentett. Ezek az otthonok - finn nevük: kota gyorsan felépíthetők és lebonthatók voltak.

 Sokféle fajtájuk ismert, akit érdekel, nézzen be ide : http://www.kolumbus.fi/bjorn.corander/teltat.htm Közös vonásuk a nyílt tűz - hely a kota közepén.

A vándorló életmód a rénszarvastartáshoz kapcsolódott, a családok az állatokkal együtt vándoroltak a legelők felé. Manapság a számik legnagyobb része már nem sátrakban lakik, otthonaikban  a modern technika minden előnyét élvezik, ugyanúgy, mint mások.

Végül de közel sem utolsó sorban a

számi zenéről egy pár szó : Legérdekesebb és legtitokzatosabb a számi joiku-nak nevezett zene, eredetileg az éneklő sajátmagának énekelt , sokszor szavak nélkül. Joiku-t a finn rádióban már az 1930-as évektől kezdve lehetett hallani.

 Ennek a műfajnak legismertebb képviselője Nils Aslak Valkeapää ( 1943-2001) volt, ö hozta a joiku-t a nyilvánosság elé a 1970-es években. Tanítói végzettséggel rendelkezett, rendkívül sokoldalú ember volt, zenét szerzett, több könyvet írt és aktívan részt vett a Világ Ősnépei Tanácsának ( WCIP =World Council of Indigenous Peoples )alapításában.

 Valkeapää szerezte a zenéjét az Ofelas  nevű filmnek, melyet  1989-ben a legjobb külföldi filmek között Oscar díjra jelöltek.

Finnországban Áilu néven ismerték,  1994-ben Lillehammerben a téli Olimpia megnyitóján az egész világ hallhatta az ö joiku-ját, ugyanis ezzel üdvözölték a megnyitóra érkezett vendégeket.  Az angolul tudók közelebbről is megismerhetik ezt a nagy EMBER-t így nagy betűvel, itt:




Kedves Olvasók !

A legjobbakat kívánva zárom mai levelemet:

Judit Mäkinen
Finnország

 

Forrás: http://fi.wikipedia.org/wiki/Suomen_v%C3%A4est%C3%B6
http://opinnot.internetix.fi/fi/muikku2materiaalit/peruskoulu/ge/ge3/4_suomen_vaesto/02?C:D=iFzk.iEBC&m:selres=iFzk.iEBC
http://fi.wikipedia.org/wiki/Suomenruotsi
http://fi.wikipedia.org/wiki/Pakkoruotsi
http://www.saunalahti.fi/eeromari/outdoor/saame.html
http://fi.wikibooks.org/wiki/Kulttuuriperint%C3%B6_ja_identiteetti/Saamelainen_kulttuuri
http://www.citysamit.net/20-vuotishistoriikki.html
http://fi.wikipedia.org/wiki/Saamenpuku

számi viselet: http://www.craftmuseum.fi/poro/lastenporo/pukeutuminen/saamenpuvusta.html
http://yle.fi/uutiset/govvagalleriija_gavttehasat_presideantta_feasttain/6975312

http://www.youtube.com/watch?v=pINieDqXOvw
kota képe : http://fi.wikipedia.org/wiki/Kota
zene: http://www.youtube.com/watch?v=Ix-_3JhHjcA
Ailu: http://www.margie.fi/mm_margienartikkelit.htm



A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !

jussi E-mail küldése a hozzászólónak
2014. február 11. 12:14:12
Sok érdekes részletet tudhattam meg a saamikról. Nils Aslak Valkeapää joiku éneklését élőben hallhattam Veszprémben, a Magyar-Finn Baráti Körök országos találkozóján.
Üdvözlettel,
Jussi