Finnországi levelek 104.

Finnországi levél hazámból Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

104.levél Helsinki Olimpiai stadion, Kamppi kápolna, Télikert 2014 január 25

Kedves Olvasók !

Múlt héten meglepetten olvastam a facebookon egy 3 éve itt élő magyar kutató Helsinkire vonatkozó megjegyzését, miszerint : ” a város turisztikailag közelít a nullához” . Feltételezem, hogy ö olyan intenzíven kutat a helybeli egyetemen működő Urban Ecology Research Group-ban, hogy három év alatt még nem ért rá körülnézni a városban, ahol ez a kutatómunka folyik.
De optimista vagyok, ha túléli a “ koromsötét jégverem” –ben eltöltött telet , majd talán kimerészkedik a városba is. Ezért :

Mai levelemben folytatom Helsinki bemutatását , azaz egy pár tippet adok arra a kérdésre felelve, hogy:

Mit érdemes Helsinkiben megnézni ?
Tippjeim eltérnek a legtöbb utazási iroda ajánlataitól, mivel én Helsinkit évtizedek óta belülről nézem. Tippjeimet csak kiegészítésnek szánom az utazási irodák sokoldalú kínálatához.
A legtöbb magyar hallott vagy maga is emlékszik azokra a fantasztikus magyar sikerekről/sikerekre melyeket a magyar olimpiai válogatott aratott a Helsinkiben 1952-ben tartott nyári olimpián. Egy kis emlékezet frissítőül álljon itt három ország érmeinek összehasonlítása :

Amerikai Egyesült államok     40 arany,19 ezüst,17 bronz, összesen 76 érem
Szovjetunió                            22    ”     30    ”     19    ”            ”         71 ”
Magyarország                        16    ”     10    ”     16    ”            ”         42 ”

Már csak ezért is érdemes megnézni a magyar sikerek helyét, az

Olimpiai Stadion- t

Egy kis történelem:
Helsinkiben 1939-ben nagy lendülettel folyt az 1940-ben megrendezésre kerülendő olimpia tervezése . A Szovjetunió Finnország elleni támadása 1939 november 30.-án indult el, a kitört téli háború és az azt követő események miatt az olimpia 1940-ben elmaradt. A versenyek helyett az eredetileg kijelölt időpontban a téli háborúban elesettek emlékére rendezett megemlékezésen Yrjö Jylhä versét: Vaiennut voittajat - Elnémult győztesek olvasták fel. A vers írója kapitányi rangban védte Finnországot a harctéren.
A Helsinki nyári olimpiát 1952 július 19.-én nyitotta meg Finnország elnöke J.K.Paasikivi. A résztvevő sportolók 67 országból érkeztek a Helsinki közepén levő stadionba.

A helsinki stadion Yrjö Lindegren és Toivo Jäntti tervei szerint készült, az 1934-ben elkezdett építési munkálatok után 1938 júniusában került sor a mű felavatására. Átalakítása – fedett ülőhelyek, állóhelyek megszüntetése – 1990-1994 között folyt.
Mindezt azért írom le, mert nem tudom, hányan voltak Önök, kedves Olvasók közül a stadion 72 m magas tornyában ? A toronyba lifttel lehet felmenni, okvetlen érdemes, mert innét jó idő esetén fantasztikus kilátás nyílik Helsinki belvárosára és a tengerre.

Mai levelemben egy másik látnivalót is ajánlok Önöknek és ez a legforgalmasabb autóbuszvégállomás-bevásárlóközpont Kamppi mellet levő, minden irányból megközelíthető , feltűnő, vörösbarna, kerekded építmény, melynek neve :

Hiljaisuuden kappeli / Csend kápolnája

Ha az ember megnézi ezt a képet sok mindenre gondolhat, de legelőször biztosan nem kápolna jut a látogató eszébe.

Vajon miért van szükség a csend országában csendre?

Mert mindenkinek szüksége van/lehet arra, hogy a hétköznapok rohanásában megálljon egy pár percre, elfelejtve és kizárva a körülötte zajló város lármáját. Mint ahogy akár egy otthoni negyedórai szunyókálás is frissességet ad, ugyanúgy erőt ad a folytatáshoz a lecsillapodás, belső hangunkra való hallgatás, a teljes csend.

Ebben a 11,5 m magas, fából épült kápolnában nem rendeznek sem istentiszteleteket, sem más egyházi eseményeket, itt nincsenek esküvők,keresztelők vagy temetéssel kapcsolatos szertartások. Ez a hely - melynek fenntartói a helsinki egyházközség és a városi szociális hivatal - arra is szolgál, hogy az a látogató, akinek szüksége van egy beszélgetésre mindkét fenntartó képviselőivel megoszthatja problémáját.
A kápolnát- melynek nincs ablaka három fiatal építész: Kimmo Lintula, Niko Sirola és Mikko Summanen tervezte, már építése közben nemzetközi figyelmet váltott ki és 2010-ben megkapta a The Chicago Athenaeum International Architectural Award díjat.
A kápolna minden nap látogatható, hétköznapokon 7-20 óra, Vasárnap pedig 10-18 óra között.

Hogy valóban szükség van a forgalmas helyeken is egy rövid csendre azt az is bizonyítja, hogy csend szobái léteznek bevásárlóközpontokban is, ilyen pl. az Espooban levő Iso Omena = Nagy Alma nevű központ csend kápolnája .

Akinek pedig a tél közepén, a lombtalan fák között, jeges utakon járva a zimankós hidegben szüksége lenne egy kis zöldre, szinte trópusi hangulatra, az keresse fel a város közepén, közel az Olimpiai Stadionhoz levő

Talvipuutarha-t /Télikertet:

Egy kis történelem:

A nagyközönség részére 1893-ban megnyitott télikertet Jakob Julius af Lindfors tábornok építtette, a tervezés Karl Gustaf Nyström építész munkája.

Az épületet építtetője a Finn Kertegyesületnek ajándékozta, azzal a feltétellel, hogy a város lakosai belépődíj nélkül ismerkedhetnek ezzel a kertészeti alkotással, melynek területén kezdetben kertészeti iskola működött. A város 1907-ben vette meg ezt a kertekkel körülvett csarnokot, ahol a mai napig nincs belépődíj. Az épület mögötti kertekben Helsinki parkjainak virágait termelik. A télikert látogatói nemcsak az exotikus növényekkel ismerkedhetnek, hanem a központi medencében úszkáló halakban is gyönyörködhetnek. A télikert előtti lejtős telken nyár elejétől ősz végéig rózsakert várja az ide betévedőket.