Finnországi levelek 103.
Finnországi levél hazámból Finnországból, szülőhazámba Magyarországra
103.levél 2014 január 15
Kedves Olvasók !Manapság egyre többen járnak Finnország fővárosában, rövidebb-hosszabb időt töltve Helsinkiben. Vannak olyanok akik előre tervezik az utat, de vannak olyanok is, akik nekiindulnak az ismeretlennek – majd csak lesz valahogy gondolattal. Ezt nem én állítom, hanem az utazók, akik internetes bejegyzéseit szorgalmasan olvasom. A bejegyzések nagyon érdekesek és tanulságosak erre csak egy példa, amit egy utazásokat ajánló oldalon olvastam : ”A fapados légitársaságok a közeli Turkuban szállnak le, majd innen busszal folytathatjuk utunkat.”. A ” közeli” Turku Helsinkitől 165 km-re van …
Azok akik tervezik útjukat nem egyszer teszik fel a kérdést:
”Mit érdemes Helsinkiben megnézni?” Talán ez a legérdekesebb és legnehezebb kérdés, mivel azt hogy mi számít ” érdemes”-nek az a látogató személyiségétől függ, olyan mint a szépség, ami a néző szemétől függő. Erre a kérdésre a legkülönbözőbb válaszokat kapják a kérdezők.
Hogy mi mindent lehet/kell/érdemes meglátogatni Helsinkiben az attól is függ, hogy mennyi ideig tartózkodik a látogató Finnország fővárosában és attól is, hogy mi érdekli ?
Feltételezem, hogy függetlenül az itt töltött idő hosszúságától a legtöbb látogató elmegy a tengerparton levő piactérre.
Maga a piac is érdekes, a narancssárga vitorlásvászonnal fedett sátrakban sok mindent árulnak. Magyar szemmel a halasok sátrai lehetnek érdekesek, a halat itt olyan ládákban árulják, melyekben jég van- a hal friss és nincs halszag! Az árusok a halfogás időpontjáról és helyéről pontos – és a valóságnak megfelelő- felvilágosítást tudnak adni. Tipp: A hal frissessége legjobban a szemén látszik, ha homályos a szaruhártyája, akkor a hal nem friss! Ezt könnyebb megítélni, mint a kopoltyúkat – azok színe árulja el a frissességet.
A piacteret több jelentős épület veszi körül, ezek közül az Elnöki palotát minden utazási iroda megemlíti a látnivalók között. Ezzel szemben nem sokat foglalkoznak azzal a világoskék, nagy épülettel, mely
Helsinki városháza .
Vajon hányan jártak Önök közül ebben az épületben ? Feltételezem, hogy nem sokan, ezért mai levelemben kicsit közelebb hozom Önökhöz ezt az épületet.
Városházaként 1913 óta működik. Az 1960-as években az épület belső terét Aarno Ruusuvuori építész tervei szerint radikálisan átalakították.
A városháza, mint minden országban itt is nyitott a nagyközönség részére, hiszen sokoldalú iroda szerepét tölti be. Ez azt jelenti, hogy bárki bemehet oda a hivatalos nyitvatartási időben. A kaput átlépve egy nagy, nyitott térbe jut a látogató ahol a portásfülkében meg kell mondani, miért jött az ember. A portások jól tudnak angolul. Elég annyit mondani, hogy látogató vagyok: I am a visitor.
A belső tér jobb oldalán két rendkívül érdekes műalkotást lát a látogató. Ezek közül az egyik egy 8.5 m magas “lánc”, a neve finnül Ketju – nagy, fehér emberi ujjakat ábrázol.
A szobrász neve: Kimmo Kaivanto ( 1932-2012) Pro Finlandia éremmel kitüntetett művész. Az Európa népei barátságának ajánlott lánc összekapcsolt ujjak lánca, mely az alatta és felette elhelyezett tükrök miatt végtelennek látszik, alkotója szerint kifejezi az egységet és az emberek egyre növekvő, egymástól való függőségét.A másik érdekes mű egy kerámia mozaik, az alkotója Rut Bryk ( 1916-1999) akit a modern finn kerámiaművészet egyik központi alakjának tartanak, öt 1962-ben tüntették ki Pro Finlandia éremmel.
A városházában a nagy , falon levő kerámiakép neve:
Kaupunki auringossa = Város napfényben
Aki egy kicsit is ismeri Helsinki térképét, azonnal észreveszi, hogy a mű Helsinkit ábrázolja.
Helsinki, Helsinki pohjolan valkea kaupunki = Helsinki, Helsinki észak fehér városa c. dalt, azok még több hasonlóságot látnak a mű és a város között.
Rut Bryk az egyik legismertebb finn művész Tapio Wirkkala ( 1915 - 1985) felesége volt. A házaspár művészetét nevüket viselő alapítvány őrzi és ápolja, alkotásaik Espooban, az ottani Modern Művészet Múzeumában találhatók. A gyűjteményből ebben a múzeumban egy kis, állandó kiállítás is látható. Ennek a sokoldalú művészházaspárnak neve Németországban is nagyon jól ismert, évekig dolgoztak a Rosenthal porcelángyárnak és számos finom ét- és kávéskészlet őrzi a nevüket.
Kedves Olvasók !
A napokban hallottam, hogy egy magyarországi város küldöttei két évtized óta rendszeresen látogatják Finnországot baráti kapcsolatok keretében. Ők számos alkalommal jártak Helsinkiben, de a Sziklatemplomot még nem látták. Mivel ez a templom egyedülálló a világon, mai levelemben most ezzel a templommal folytatom a “Mit érdemes Helsinkiben megnézni ? ” kérdésre adott válaszomat.
A Temppeliaukion kirkko = Templomtér temploma azaz a sziklatemplom 1969-ben készült el és azóta tartozik Helsinki leglátogatottabb ” néznivalói” közé. Helsinki belvárosában van, közel a Kamppi nevű buszvégállomás-bevásárlóközponthoz, a Fredrikinkatu északi végében.
Ezen a sziklás téren levő dombot már az 1906-ban elkészült városrendezési terv is templom részére tartotta fenn. Az egyháztanács 1931-ben kérvényezte a várostól, hogy erre a helyre az Etu-Töölö nevű városrész főtemplomát építhessék. A templom tervére 1932-ben írtak ki először építészeti pályázatot, de a bírálóbizottság nem volt elégedett a benyújtott tervpályázatokkal.
Második pályázatot 1936-ban rendeztek, ezen Johan Sigfried Sirén építész harmadik helyezést elért munkáját szándékozták megvalósítani. A terv szerinti , a sziklákon felmagasodó templom felépítését a téli háború akadályozta meg.
A templomépítésre harmadik alkalommal is lehetett pályázni és ezt a pályázatot 1961-ben egy építésztestvérpár Timo és Tuomo Suomalainen nyerte meg. A templomot az ö terveiknek megfelelően építették .Ez a terv azonban ellentéte volt az elsőknek, mivel a templomot nem a sziklákra, hanem a sziklákba építették.
Finnország alapköve a gránit , az ebbe berobbantott tér kialakítása nagy kihívás volt az építőknek, hiszen a sziklás domb körül egy oldal kivételével mindenütt magas lakóházak vannak. Magát az ötletet is sokan ellenezték , köznyelven az ellenzők ”ördögűző bunker”-nek nevezték a tervet.
A templomot egy vörösréz kupola takarja, mely vasbeton oszlopok támogatásával a sziklafalhoz kapcsolódik.
A templom textileit Tellervo Strömer textilművész tervezte.
A Temppeliaukio templomát 1969 őszén avatták fel, azóta Helsinki leglátogatottabb helye, hívők és ateisták egyaránt bámulattal és elismeréssel kevert csodálattal néznek erre a szakrális térre. Az érzés ami elfogja azt aki ide belép leírhatatlan.
Kedves Olvasók !
Abban a reményben zárom mai soraimat, hogy Helsinki két látnivalóját kissé közelebb hoztam Önökhöz és azok a Finnországba látogató szülőhazám fiai és lányai akik még nem jutottak el gyakori látogatásaik során az itt bemutatott templomba, legközelebbi útjuk első célpontjául ezt a helyet választják majd.
Judit MäkinenFinnország
Források:
http://helsinki.vilagnezo.hu/helyek/latnivalok/page:2/
http://www.fuggetlenutazo.com/utazas/Finnorszag/nevezetessegek/Helsinki/16493/
http://www.utazasok.com/helsinki
http://szallashelyek-utazas.info/helsinki-latnivalok/
http://fi.wikipedia.org/wiki/Helsingin_kaupungintalo
http://www.utisugo.hu/aktiv/helsinki:-eszak-gyongyszeme-299663.html
http://fi.wikipedia.org/wiki/Helsingin_kaupungintalo
http://www.virka.fi/fi/galleria/kaupungintalo/kaupungintalon-taideteokset
http://fi.wikipedia.org/wiki/Rut_Bryk
http://kvav4130.wikispaces.com/Kaupunki+auringossa
http://www.helsinginkirkot.fi/fi/kirkot/temppeliaukion-kirkko
http://commons.wikimedia.org/wiki/File:11-07-29-helsinki-by-RalfR-030.jpg
http://commons.wikimedia.org/wiki/File:11-07-29-helsinki-by-RalfR-030.jpg
http://www.helsinginkirkot.fi/fi/kirkot/temppeliaukion-kirkko
Megközelítés,
nyitva tartás :
http://www.travelio.net/hun-helsinki-nevezetessegei-varoslatogatas.html
A hozz?sz?l?shoz regisztr?ci? sz?ks?ges !