Finnországi levelek 103.
Finnországi levél hazámból Finnországból, szülőhazámba Magyarországra
103.levél 2014 január 15
Kedves Olvasók !Manapság egyre többen járnak Finnország fővárosában, rövidebb-hosszabb időt töltve Helsinkiben. Vannak olyanok akik előre tervezik az utat, de vannak olyanok is, akik nekiindulnak az ismeretlennek – majd csak lesz valahogy gondolattal. Ezt nem én állítom, hanem az utazók, akik internetes bejegyzéseit szorgalmasan olvasom. A bejegyzések nagyon érdekesek és tanulságosak erre csak egy példa, amit egy utazásokat ajánló oldalon olvastam : ”A fapados légitársaságok a közeli Turkuban szállnak le, majd innen busszal folytathatjuk utunkat.”. A ” közeli” Turku Helsinkitől 165 km-re van …
Azok akik tervezik útjukat nem egyszer teszik fel a kérdést:
”Mit érdemes Helsinkiben megnézni?” Talán ez a legérdekesebb és legnehezebb kérdés, mivel azt hogy mi számít ” érdemes”-nek az a látogató személyiségétől függ, olyan mint a szépség, ami a néző szemétől függő. Erre a kérdésre a legkülönbözőbb válaszokat kapják a kérdezők.
Hogy mi mindent lehet/kell/érdemes meglátogatni Helsinkiben az attól is függ, hogy mennyi ideig tartózkodik a látogató Finnország fővárosában és attól is, hogy mi érdekli ?
Feltételezem, hogy függetlenül az itt töltött idő hosszúságától a legtöbb látogató elmegy a tengerparton levő piactérre.
Maga a piac is érdekes, a narancssárga vitorlásvászonnal fedett sátrakban sok mindent árulnak. Magyar szemmel a halasok sátrai lehetnek érdekesek, a halat itt olyan ládákban árulják, melyekben jég van- a hal friss és nincs halszag! Az árusok a halfogás időpontjáról és helyéről pontos – és a valóságnak megfelelő- felvilágosítást tudnak adni. Tipp: A hal frissessége legjobban a szemén látszik, ha homályos a szaruhártyája, akkor a hal nem friss! Ezt könnyebb megítélni, mint a kopoltyúkat – azok színe árulja el a frissességet.
A piacteret több jelentős épület veszi körül, ezek közül az Elnöki palotát minden utazási iroda megemlíti a látnivalók között. Ezzel szemben nem sokat foglalkoznak azzal a világoskék, nagy épülettel, mely
Helsinki városháza .
Vajon hányan jártak Önök közül ebben az épületben ? Feltételezem, hogy nem sokan, ezért mai levelemben kicsit közelebb hozom Önökhöz ezt az épületet.
Városházaként 1913 óta működik. Az 1960-as években az épület belső terét Aarno Ruusuvuori építész tervei szerint radikálisan átalakították.
A városháza, mint minden országban itt is nyitott a nagyközönség részére, hiszen sokoldalú iroda szerepét tölti be. Ez azt jelenti, hogy bárki bemehet oda a hivatalos nyitvatartási időben. A kaput átlépve egy nagy, nyitott térbe jut a látogató ahol a portásfülkében meg kell mondani, miért jött az ember. A portások jól tudnak angolul. Elég annyit mondani, hogy látogató vagyok: I am a visitor.
A
belső tér jobb oldalán két rendkívül érdekes műalkotást lát
a látogató. Ezek közül az egyik egy 8.5 m magas “lánc”, a
neve finnül Ketju – nagy, fehér emberi ujjakat ábrázol.
A másik érdekes mű egy kerámia mozaik, az alkotója Rut Bryk ( 1916-1999) akit a modern finn kerámiaművészet egyik központi alakjának tartanak, öt 1962-ben tüntették ki Pro Finlandia éremmel.
A városházában a nagy , falon levő kerámiakép neve:
Kaupunki auringossa = Város napfényben
Aki egy kicsit is ismeri Helsinki térképét, azonnal észreveszi, hogy a mű Helsinkit ábrázolja.
Helsinki, Helsinki pohjolan valkea kaupunki = Helsinki, Helsinki észak fehér városa c. dalt, azok még több hasonlóságot látnak a mű és a város között.
Rut Bryk az egyik legismertebb finn művész Tapio Wirkkala ( 1915 - 1985) felesége volt. A házaspár művészetét nevüket viselő alapítvány őrzi és ápolja, alkotásaik Espooban, az ottani Modern Művészet Múzeumában találhatók. A gyűjteményből ebben a múzeumban egy kis, állandó kiállítás is látható. Ennek a sokoldalú művészházaspárnak neve Németországban is nagyon jól ismert, évekig dolgoztak a Rosenthal porcelángyárnak és számos finom ét- és kávéskészlet őrzi a nevüket.
Kedves Olvasók !
A napokban hallottam, hogy egy magyarországi város küldöttei két évtized óta rendszeresen látogatják Finnországot baráti kapcsolatok keretében. Ők számos alkalommal jártak Helsinkiben, de a Sziklatemplomot még nem látták. Mivel ez a templom egyedülálló a világon, mai levelemben most ezzel a templommal folytatom a “Mit érdemes Helsinkiben megnézni ? ” kérdésre adott válaszomat.
A Temppeliaukion kirkko = Templomtér temploma azaz a sziklatemplom 1969-ben készült el és azóta tartozik Helsinki leglátogatottabb ” néznivalói” közé. Helsinki belvárosában van, közel a Kamppi nevű buszvégállomás-bevásárlóközponthoz, a Fredrikinkatu északi végében.
Ezen a sziklás téren levő dombot már az 1906-ban elkészült városrendezési terv is templom részére tartotta fenn. Az egyháztanács 1931-ben kérvényezte a várostól, hogy erre a helyre az Etu-Töölö nevű városrész főtemplomát építhessék. A templom tervére 1932-ben írtak ki először építészeti pályázatot, de a bírálóbizottság nem volt elégedett a benyújtott tervpályázatokkal.
Második pályázatot 1936-ban rendeztek, ezen Johan Sigfried Sirén építész harmadik helyezést elért munkáját szándékozták megvalósítani. A terv szerinti , a sziklákon felmagasodó templom felépítését a téli háború akadályozta meg.
A templomépítésre harmadik alkalommal is lehetett pályázni és ezt a pályázatot 1961-ben egy építésztestvérpár Timo és Tuomo Suomalainen nyerte meg. A templomot az ö terveiknek megfelelően építették .Ez a terv azonban ellentéte volt az elsőknek, mivel a templomot nem a sziklákra, hanem a sziklákba építették.
Finnország alapköve a gránit , az ebbe berobbantott tér kialakítása nagy kihívás volt az építőknek, hiszen a sziklás domb körül egy oldal kivételével mindenütt magas lakóházak vannak. Magát az ötletet is sokan ellenezték , köznyelven az ellenzők ”ördögűző bunker”-nek nevezték a tervet.
A templomot egy vörösréz kupola takarja, mely vasbeton oszlopok támogatásával a sziklafalhoz kapcsolódik.
A templom textileit Tellervo Strömer textilművész tervezte.
A Temppeliaukio templomát 1969 őszén avatták fel, azóta Helsinki leglátogatottabb helye, hívők és ateisták egyaránt bámulattal és elismeréssel kevert csodálattal néznek erre a szakrális térre. Az érzés ami elfogja azt aki ide belép leírhatatlan.
Kedves Olvasók !
Abban a reményben zárom mai soraimat, hogy Helsinki két látnivalóját kissé közelebb hoztam Önökhöz és azok a Finnországba látogató szülőhazám fiai és lányai akik még nem jutottak el gyakori látogatásaik során az itt bemutatott templomba, legközelebbi útjuk első célpontjául ezt a helyet választják majd.
Judit MäkinenFinnország
Források:
http://helsinki.vilagnezo.hu/helyek/latnivalok/page:2/
http://www.fuggetlenutazo.com/utazas/Finnorszag/nevezetessegek/Helsinki/16493/
http://www.utazasok.com/helsinki
http://szallashelyek-utazas.info/helsinki-latnivalok/
http://fi.wikipedia.org/wiki/Helsingin_kaupungintalo
http://www.utisugo.hu/aktiv/helsinki:-eszak-gyongyszeme-299663.html
http://fi.wikipedia.org/wiki/Helsingin_kaupungintalo
http://www.virka.fi/fi/galleria/kaupungintalo/kaupungintalon-taideteokset
http://fi.wikipedia.org/wiki/Rut_Bryk
http://kvav4130.wikispaces.com/Kaupunki+auringossa
http://www.helsinginkirkot.fi/fi/kirkot/temppeliaukion-kirkko
http://commons.wikimedia.org/wiki/File:11-07-29-helsinki-by-RalfR-030.jpg
http://commons.wikimedia.org/wiki/File:11-07-29-helsinki-by-RalfR-030.jpg
http://www.helsinginkirkot.fi/fi/kirkot/temppeliaukion-kirkko
Megközelítés,
nyitva tartás :
http://www.travelio.net/hun-helsinki-nevezetessegei-varoslatogatas.html
A hozz?sz?l?shoz regisztr?ci? sz?ks?ges !
![]() |