Finnországi levél hazámból Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

102. levél. Újév 2014 . Tove Jansson              2014 január 1.

Kedves Olvasók !
Mai  levelemmel elsősorban boldog, egészséges Újévet kívánok Önöknek  abban a reményben. hogy az új esztendő jobb lesz mint az elmúlt.

 

Az elmúlt Karácsony annyiban volt más, mint sok más előző hasonló ünnep. hogy itt , Finnország déli részén  fekete Karácsony volt, azaz nem volt hó. (Tavaly ilyenkor és ugyanitt  80 cm volt a  hóréteg vastagsága.) Ez főleg a gyerekekre volt hatással, sokan izgultak, hogy vajon hogy s mint jön a Joulupukki/Mikulás  ha nem lehet szánnal jönni ? Szerencsére a találékony Joulupukki mégis eljött autóval, motorbiciklivel vagy valami más járművel.
A meteorológiai jelentések  szerint 100 Karácsonyból 30 fekete, az idei karácsony nem ritkaság az ország déli részén. Mindenesetre sokunk szerint a Karácsonyhoz a hó is hozzátartozik.
Turkuban a Karácsonyi Békenyilatkozatot szakadó esőben olvasták fel, ennek ellenére rengetegen voltak jelen az un.  Brinkala ház előtti régi turkui főtéren. Az alábbi képet a televízió egyenes adásának képernyőjéről fényképeztem.

 

 Hó idén csak az ország északi részében és a keleti határvidék északi részén volt karácsonykor. Több helyen be kellett zárni a sílifteket a rossz hóviszonyok miatt, e helyett kinyitották a golfpályákat  - Karácsonykor golfozni Finnországban, még a gondolata is abszurd, de idén így történt. A képen a Vihti sílesiklópálya melletti golfpálya látható karácsony napján. Ezen a pályán, múlt Vasárnap  golfversenyt is rendeztek.

 

A golfpálya melletti dombon levő hó “mesterséges” , azaz un. hóágyúkkal (lumitykki) csinálták a várható szezon elején. A meleg idő miatt azonban a hó erősen olvad,  a lesiklópálya használhatatlan.

 Helsinkiben az újévet óriási tömeg ünnepelte a Szenátustéren. Az ottani hangversenyt tűzijáték követte, az alábbi képeket a TV egyenes adásából fényképeztem.

 

 Kedves Olvasók !

Egy régebbi levelemben, nevezetesen a 20.levélben írtam arról, hogy finnül a hónapoknak finn neve van, a sok országban használatos,  a rómaiak által bevezetett nevek helyett. Így a most kezdödö hónap finnül:

 Tammikuu , a szó egyenes fordítása :Tölgyhónap

Ez a hónap a tél közepe, szívhónapnak is nevezték - a szív szimbóluma mindenütt középen van – finn nyelvhasználatban az un. sydänalue = szívterület mindig középen van. A télnek is több neve van finnül, a tél közepét sydäntalvi-nak hívják, szószerinti fordítása ennek az összetett  szónak :szívtél.

 Tammikuu  Finnországban a pihenés de egyben  a famunkák ideje volt, innét jön a hónap finn neve.  Általános vélemény szerint ebben a hónapban a fa szívós és erős, ilyenkor vágták a következő nyáron felhasználandó épületfát . A régiek hittek abban, hogy az év első hónapjában döntött fa nem penészedik, nem korhad és nincsenek benne férgek, ezért a rönk nem hasadozik,azaz remek anyag az építendő házakhoz.
A fa szállítása a befagyott tavak jegén lovas szánokkal  történt , az építőanyag szállítása az  úttalan utak mögötti szigetekre így sokkal olcsóbb és könnyebb volt mint nyári viszonyok között a kis evezős csónakokkal történő szállítás.  Ezek a szigetek a zátonyos vizek miatt nagyobb hajókkal megközelíthetetlenek.
A természettel szoros kapcsolatban élő finnek nemcsak alkalmazkodtak a természethez, hanem figyelték is azt, következtetéseket vonva le az egyes természeti jelekből. A régiek hittek abban, hogy a természet jeleiből kiszámítható az időjárás. Így pl. a hideg és felhőtlen  tammikuu száraz és derült, szép júliusra utalt. Ha hóviharos volt tammikuu, esős júliusra volt kilátás.  Az időjárásra leginkább az éjszakai csillagos égből lehetett következtetni, a sötét, fagyos éjszakák csillagos égboltja jó árpatermést és bő erdei bogyótermést ígért, Karéliában jó jombaszezonra volt kilátás és az ország északnyugati részein állattenyésztési sikereket lehetett várni. Az erdő jeleiből a szántóföldek állapotára lehetett következtetni. Ha a fák deresek vagy erősen havasak voltak, azaz “ tele volt az erdő”( metsä täynnä ) az azt jelentette, hogy a kalászokban sok mag lesz. Különösen a napfénynek volt nagy jelentősége az ilyenkor szokásos sötét évszakban; jó jelnek számított a napsütés, még akkor is, ha csak olyan rövid ideig sütött a nap, hogy azalatt egy férfi  a ló hátára tudott pattanni.
Ha Vízkeresztkor esett annyi hó, hogy a havon  még az egér nyomait is betakarta, akkor a tél hátralevő részében sok hóra volt kilátás, de ha annyi hó volt, hogy még a pajtába vezető ösvényt  is hó fedte, az havas lesz egész télen

 Tammikuu fontos napja :

Nuutinpäivä /Nuuti napja  : jan.7 vagy jan. 13. Dánia szent királyának Knud ( Knut, finnül Nuuti) -nak  napja,  meggyilkolásának emléknapja , ö  1131 jan.7.-én halt meg. Az emléknapot később tették át jan. 13.-ra. Ez a nap, a húsz napig tartó  karácsonyi béke utolsó napja.
Nuuti napján elkezdték a szokásos  házimunkákat, pörögtek a rokkák, elfogytak az utolsó, karácsonyra készített ételek- és italok !  Ilyenkor vidéken házról házra jártak a fiatalok   a Nuutipukki - nak nevezett  fején szarvakat viselő, félelmetesen kinéző, lármázó, nyírfakéregből készült álarcot viselő  alak vezetésével  és összegyűjtötték a karácsonyról megmaradt sört.

 

 Az italra vonatkozó kérést verssel támogatták, ha kaptak valamit azt megköszönték, ha azonban nem kaptak semmit, megfenyegették a házigazdákat- szintén vers formájában.
A napok lassan hosszabbodnak, míg december 21.-én az év legrövidebb napján Helsinki horizontján a nap 9.42-kor kel fel és 15.23-kor nyugszik, január 30.-án a napkelte  ideje 8.56 és a napnyugta 16.40-kor lesz.
A sok esőzés miatt áradnak a folyók északnyugaton, Pohjanmaa területén. Ilyen áradások általában csak tavasszal vannak, amikor olvad a hó. A kép Észak-Pohjanmaa Siikalatva nevű helységének országútját mutatja, a szántoföldeket is elöntötte a víz.

 

Idén többféle ünnep lesz, mai levelemben egy művész, Tove (kiejtés: Tuve)  Jansson születésének 100. évfordulója lesz, ezért ez az év az ö ”Ünnepéve”. De vajon ki is volt Ö ?

 Tove Marika Jansson( 1914 aug.9-2001.jun.27 )

művészcsaládban született, édesapja szobrász, édesanyja grafikus v olt. A sokoldalúan művelt és tehetséges írót és illusztrátort 1966 –ban H.C. Andersen éremmel tüntették ki, könyveit 33 nyelvre fordították le, ezzel a Kalevala és Mika Waltari könyvei után ö  a legtöbbet fordított finn szerző.
Talán a legismertebb műve a Muumi családról szóló könyvsorozat, melyet számos nyelvre lefordítottak. Tove Jansson anyanyelve svéd volt, svédül írt. Ezen a nyelven a mesefigurák családjának neve  Mumintroll, finnül Muumi . A troll  svéd szó emberforma mesefigurát, manót jelent. A muumik azonban  nem hasonlítanak emberre, hogy mire hasonlítanak arra többféle elképzelés is létezik, ezek között a víziló és a tehén is előfordul. De a muumik érdekes lények, szájuk nincs, mégis beszélnek , sőt mi több rendkívül érdekes mondanivalójuk is van- ami nem mindig gyerekeknek, hanem felnőtteknek szól. Muumiapuka és Muumianyuka sokszor hangosan elmélkedik az életről annak rejtélyeiről és érdekességeiről.

 

Tove jansson 1945 és 1993 között 9 könyvben írta meg  a Muumik életét a Muumivölgyben levő érdekes ház eseményeit. A Muumik barátaikkal és rokonaikkal  a legkülönbözőbb kalandokon estek át.

 

A magyarul is  megjelent 9 Muumi-könyvböl hét Vukovári Anna fordításában jelent meg a Napkút kiadó gondozásában, egyet Harrach Ágnes fordított és a Móra kiadó adta ki. Mafli, Pöttöm, Fürkész és a többiek bizonyára sok magyar gyereknek is ismerősek.
Ha valaki gyerekekkel jön Finnországba, meglátogathatja Naantaliban, Turkuhoz közel  a Muumik témaparkját és Tampereben a Muumi múzeumot. Naantaliban az élő  Muumik üdvözlik a gyerekeket akik ismerkedhetnek a muumik otthonával is.

Tove Jansonképe díszíti azt a 10 eurós díszérmet, melyet 2004-ben vertek a művész 90. születésnapjának emlékére.

 

A finn posta több bélyeget is adott ki a Muumikról, mellékelten egy pár:

Tove jansson 1945 és 1993 között 9 könyvben írta meg a Muumik életét a Muumivölgyben levö érdekes ház eseményeit. barátaikkal a legkülönbözőbb kalandokon estek át.

A finnül tudó felnőtteknek és gyerekeknek ajánlom a következő linket:

Ez a you-tube előadásainak sorozata, melyekben látni és hallani lehet a Muumik meséit.  Muumipapa gondolatain érdemes egy kicsit elgondolkozni:

”On niitä jotka jäävät ja toisia jotka lähtevät, niin on ollut aina.
Kukin saa valita itse, mutta on valittava ajoissa, eikä koskaan saa antaa periksi.
Elämä on täynnä suuria ihmeitä sille, joka on valmis ottamaan niitä vastaan. (Muumipappa)”

Szabadon fordítva:

Vannak olyanok akik maradnak  és mások, akik elmennek, így volt mindig.
Mindenki maga választhat, de időben kell választani és soha nem szabad feladni/meghátrálni.
Az élet tele van nagy csodákkal azok részére akik készek elfogadni azokat”.

Az év első napján Finnország elnöke Sauli Niinistö köszöntötte az ország lakosait. Beszéde finnül és svédül itt hallható:

http://yle.fi/uutiset/presidentti_sauli_niinisto_maailman_muutos_haastaa_meita_rajusti/7007217, a beszéd szövege teljes egészében itt olvasható:
http://www.president.fi/public/default.aspx?contentid=266178

Mai levelemet az ö szavaival zárom:

” Toivotan teille kaikille hyvää alkanutta vuotta ja Jumalan siunausta!” = Kívánok önöknek mindnyájuknak jó kezdődő évet és Isten áldását!”

Judit Mäkinen
Finnország

 Források:
http://golfpiste.com/uutiset/?p=uutiset&newsid=108251&cid=49
Kustaa Vilkuna: Vuotuinen ajantieto.  Otava kiadó 1992, 13-39 old.
http://fi.wikipedia.org/wiki/Knud_Lavard
http://hu.wikipedia.org/wiki/Muminok
Muumi család képe : http://en.wikipedia.org/wiki/Moomin
Nuutipukki képe: http://tristanhamel.eu/tag/books/
Pohjanmaa áradás képe: http://www.iltasanomat.fi/kotimaa/art-1288636909220.html
Tove Jansson érem képe: http://en.wikipedia.org/wiki/Tove_Jansson