Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finnországi levelek 100.

2013. november 29. 11:24:53  nyomtatási kép

Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra.

100. levél                               2013 november 30.

Kedves Olvasók!

Mai levelemmel nagy mérföldkőhöz érkeztem, a 100. levélhez.

Ezeket a leveleket 2009 decembere óta írom Önöknek. Azóta minden 2. héten indul egy levél Körmend felé, ahol Dröszler Ferenc és Bán Miklós teszi fel az írásokat a Magyar- Finn társaság internetes honlapjára, ide:www.magyarfintarsasag.hu

Ezúton is köszönöm Dröszler Ferenc és Bán Miklós  türelmét és  segítőkészségét.

Száz  alkalommal küldtem Önöknek levelet hazámból, Finnországból.

Nem tudom, hogy  hányan olvasták a leveleimet, de kaptam kedves hozzászólásokat és véleményeket, ezekért hálás vagyok Önöknek. Nem egyszer sajnáltam azonban, hogy azok, akik kapcsolatban vannak finnországi testvérvárosukkal és többször is jártak errefelé nem kapcsolódtak be a témák kiegészítésébe, hiszen egyéni élményekkel színesebb és sokoldalúbb lett volna a Finnországot ismertető szöveg.
Száz alkalommal próbáltam megismertetni Önöket az én itteni hazámmal, Finnországgal. Ezért kezdtem a Világörökség finnországi objektumait bemutató sorozatot és  a tájvidékekről írt  leveleket melyben névszerinti,  abc sorrendben  Finnország összes tájegységét igyekeztem legalább fotelközelbe hozni azokhoz, akik nem jártak az én hazámban.
Száz alkalommal igyekeztem, hogy Finnország ne az idegen, hideg, sötét, lehetetlen nyelv, érthetetlen szokások, félelmetesen forró  szauna és a jéghideg "ezertóországa" legyen  az Önök részére. Igyekeztem azon, hogy közelebb hozzam Önökhöz az én hazámat, hogy Finnország ne csak egzotikusnak tűnő, távoli, északi ország legyen az Önök szemében.
Erről írt egy kedves dalt az egyik legismertebb szerző Juha Watt Vainio - Vain sorsa lentää pohjoiseen - = Csak a kacsa így szól: Csak a kacsa repül északra

 

A képeken a szerzőn kívül Finnország egy régebbi miniszterelnökének Kalevi Sorsa-nak a képe is látható. A dal teljes szövege itt olvasható:
http://artists.letssingit.com/juha-vainio-lyrics-vain-sorsa-lentaa-pohjoiseen-7lrw3tb

A szöveg a humoros megközelítés ellenére  egyben az északi haza szeretete melletti tanulságtétel.

Nekem olyan szerencsében van részem, hogy két hazát adott nekem a Teremtő - a szülőhazámat, Magyarországot és azt a hazát-, Finnországot - ahol élek.
Magyarországnak köszönhetem az életemet, ott  születtem és  tanultam. Magyarországon telt el a gyermekkorom és az ifjúságom, eddigi életem egyharmada.
Finnországnak köszönhetem a felnőtt koromat, életem kétharmadát. Itt  tanultam, továbbtanultam, dolgoztam, gyerekeket neveltem. Finnországban öregedtem meg.
Az élet azt hozta magával, hogy mindkét hazámban volt részem örömben és  bánatban, nevettem és sírtam, örültem és szomorkodtam mindkét hazámban.
Még a szív hangjára hallgatva sem könnyű mindent otthagyni, ami volt, szülőket, barátokat, otthont és kultúrát. Nem mindig volt a kapcsolattartás olyan egyszerű, mint manapság, ismeretlen volt az internet és a mobil telefon. Mindenki szeret levelet kapni, de közel sem  mindenki szeret levelet írni, pedig semmilyen barátságot vagy kapcsolatot nem lehet egyedül tartani. A távolság, a mindenkori hétköznapi élet forgataga  sok esetben a kapcsolatok lazulását hozza magával, az ember elérkezhet  egy olyan ponthoz, ahol a szülei sírja jelenti a megszűnt otthonnal való egyetlen kapcsolatot. 
Sehol nem könnyű új életet kezdeni, nyelveket tanulni, diplomát érvényesíteni, beilleszkedni a szokásokba, a társadalomba, megérteni és elfogadni  a másságot.

Finnország nem könnyű ország.
A messziről jött ember - különösen a vasfüggöny mögül  érkezett -  szavahihetősége mindig megkérdőjelezhető. Sokkal többet kell bizonyítani, mint a "hazaiaknak", sokkal több türelemre, sokkal fokozottabb szorgalomra és sokkal nagyobb  kitartásra van szükség.
Az itt töltött évtizedeim során Finnország nagyban változott, a zárkózott, befelé élő országból multinacionális, gyors iramban globalizálódó, nyitott ország lett.
A tág körben ismert  statisztikák fényében Finnországot sokan ideális országnak tarják. Ennek egyik oka, hogy az élet árnyoldalai szinte sehol nem kerülnek bemutatásra. Ebben bizonyára én is hibás vagyok, nem írtam többek között az erőszakról, az alkoholizmusról, a hajléktalanokról, a drogproblémáról,  a bűnőzökről, az ingyenes ételosztás hosszú sorairól, a fiatalkori magányról, az idősek depressziójáról, a munkanélküliségről, a bizonytalan munkahelyekről. Finnország híre korrupciómentes országként nem fedi a teljes valóságot, korrupció itt is van.

Minden  negatívumtól eltekintve azonban Finnország -  egyelőre és főleg másokkal összehasonlítva - rendezett és megbízható, becsületes és nyugodt társadalom országa.

Itt az idegen nem mindig isten hozta, különösen akkor, ha nem vendégként jön ide, hanem maradni készül.  Abban az esetben versenytársa lesz a hazaiaknak, a verseny pedig sokszor kemény és nem egy esetben irgalmatlan. Nagyon magasan van a léc, amit át kell ugrani, számos akadályt kell leküzdeni. Itt a hazai többet ér, mint a külföldi, a  hazaiak legtöbbször előnyben vannak a bevándoroltakkal szemben.

A finn nyelv jó szóbeli és írásbeli jó ismerete elengedhetetlen az itteni élethez. A beszélt és írott nyelv nagyban különbözik egymástól és az, aki ugyan jól beszéli a nyelvet, de nem bírja az írott nyelv formáit,  iskolázatlan benyomását kelti. A nyelvet nem lehet rendszeres, szorgalmas és  kitartó tanulás nélkül elsajátítani, a jó nyelvtudást  csak évek utáni, aktív,  finnországi élet hozza magával. 

Alkotmányosan kétnyelvű ország lévén sok állami álláshoz követelik a svéd nyelv tudását, állástól függően különböző fokon, ezt azok, akik nem svéd anyanyelvűek, vagy nem svéd gimnáziumban érettségiztek hivatalos vizsgabizottság által kiadott bizonyítvánnyal igazolják.

Finn iskolások zsenge koruktól kezdve  több nyelvet tanulnak és angolul különösen a fiatal korosztály tagjai gyakorlatilag mind jól tudnak. Nem csak " középiskolás fokon ".  De tudnak angolul az üzletekben, könyvtárakban, minden hivatalban, postán, óvodákban, kórházakban, stb. stb. Vidéken is! Manapság el lehet mondani, hogy Finnország gyakorlatilag úgy kétnyelvű ország, hogy a második nyelv az angol - ezt sokkal többen beszélik jól, mint a kötelezően tanult svéd nyelvet.

 Aki  úgy kerül ide, hogy nem tud angolul óriási  nehézségek előtt áll főleg akkor, ha az ország hivatalos nyelveit sem  beszéli.
Vannak itt olyan bevándoroltak, akik elzárkóznak  a finn nyelv megtanulásától:  még itteni évtizedek elteltével sem bírják a többség nyelvét. Ők  maguknak tesznek rosszat. Bizonyos mértékben kirekesztik magukat a társadalomból. Szűk családi körükön kívül nincs kapcsolatuk azokkal, akik között élnek.
Angol nyelvű munkakörnyezet nem indokolja azt, hogy a többség nyelvét ne tanulja meg valaki, magyar anyanyelvűeknek  a finn nyelvtan magyaréhoz való hasonlósága a nyelvtanulást könnyebbé teszi, mint pl. indogermán  anyanyelvet beszélőknek. A kiejtés sem okoz gondot. De erőfeszítések nélkül a finn nyelv nem "ragad rá" az itt élőre sem. Még a finn kisgyerekeknek is legalább  két évbe telik, míg megtanulják az anyanyelvüket .

Finnországban  nincs protekció, az egyetemi  felvételt nem lehet pénzzel megváltani, nincs, un. "fizetős" vonal.  Minden továbbtanulni vágyó egyformán megy neki a felvételi vizsgáknak,  az eredményeket értékelő számítógépek senkit nem ismernek, az érettséginek nincs szóbeli része, ahol a tanárok szubjektivitása is befolyásolhatja  az eredményeket. Minden fiatalnak egyedül, a saját erejéből kell boldogulnia, már az általános iskolákban is egyszemélyesek a padok.

Az időjárás
 zordsága sok megpróbáltatásnak  teszi ki az ide érkezetteket. Akit lehangol az esetleg hetekig tartó mindennapos esőzés és a téli szürkeség vagy sötétség annak különösen nehéz a helyzete. Az időjárás szempontjából Finnország fekete-fehér ország, a téli szürkésfehér egyhangúságot nyári verőfény, a sötét éjszakákat hónapokig tartó  fehér éjszakák váltják fel.

A finnek legnagyobb része tiszteli,  szereti  a természetet és alkalmazkodott az időjárás viszontagságaihoz, "rossz idő nincs csak elégtelenöltözködés" jelszóval. Eső és fagy nem akadályozza a mindennapi életet, a hosszú, havas, téli hónapokban sem áll meg az élet. Itt csak kint van hideg, bent meleg van.

 Milyenek a finnek? 

Különböző forrásokból sokat megtudhat az érdeklődő arról,  hogy milyenek a finnek, sok sztereotípia is létezik a finnekkel kapcsolatban.  
Olvastam egy internetes  magyar oldalon, hogy  " tanulunk néhány foglalkozásnevet, amelyek jó hosszúak és jól fel lehet vágni velük a finn ismerősök körében" - micsoda óriási  tévedés !

Itt ismeretlen a felvágás, a hencegés vagy a dicsekvés. Nem egy esetben véletlenül derül ki, hogy ki kicsoda, milyen főiskolát  végzett, hány nyelven beszél, hol dolgozik, kik a rokonai, milyen sikeresek a gyerekei, honnét van és mennyibe került  az elegáns öltözete, hány országban járt már, milyen autója van, stb. stb. A kérdezősködés, még inkább a kikérdezés a finnekből negatív érzelmeket vált ki. Így van ez   a " jól értesültség " -gel is,  mások életének részletekig menő  ismerete és annak tovább terjesztése itt tapintatlanságnak számít. 

 A finnekre jellemző a szerénység, ezt sokan az önbizalom hiányának rovására írják. Ők nem ismerik a finneket, akik csak és kizárólag magukban és az összefogás erejében bízva vívták ki óriási áldozatok árán a  függetlenségüket. Szemben számos más  országgal Finnországot a Szovjetunió soha nem tudta megszállni.

Talán Önök közül  többek előtt is  ismeretlen, hogy 1939 október 20.-án - a téli háború küszöbén -  a legnagyobb finn napilapokban  a Helsingin Sanomatban és az Uusi Suomi nevű lapban egy tartalékos hadnagy,  Jussi Lappi-Seppälä milyen gyűjtést indítványozott annak érdekében, hogy több pénze legyen az államnak a háborús védekezéshez szükséges katonai felszerelésekre. Ö azt indítványozta, hogy  minden férfi és nő, aki a bal kezének gyűrűsujján arany gyűrűt hord (Finnországban a jegygyűrűt  a bal kézen hordják az esküvő után is) adja gyűjtésbe az arany gyűrűjét, vasból készült gyűrűre váltva azt.

 ( Az eredeti finn szöveg így hangzik : "Kultasormukset isänmaalle.Täällä kaukana kotoa tuumin yöllä päivystävänä upseerina isänmaan asiaa ja ehkä alkavia taloudellisia vaikeuksia. Ehdotan, että jokainen Suomen mies ja nainen, jolla on vasemman käden nimettömässään kultasormus vaihtaisi sen teräksiseen sormukseen, jonka saisi vastineeksi. Kultasormuksista saataisiin varmasti kokoon kymmeniä tuhansia maanpuolustukseen.

Reservin vänrikki Jussi Lappi-Seppälä" )

 Megmozdult az egész ország lakossága. Az értékeket nem elásták, hanem gyűjtésbe adták.  Összesen 300 000 gyűrű és több ezer más aranyból készült tárgy került a gyűjtésbe, a Hadügyminisztérium 1750 kg aranyat gyűjtött így, melynek  értéke az akkori árak mellett 30 vadászgép vásárlására lett volna elegendő.

Az 1940-ben vert vasgyűrűkészletből 30 000 maradt becseréletlenül.  Ezeket a gyérüket a háborús veteránok/özvegyek  javára rendezett gyűjtés keretében 2006-ban  50 euro/gyűrű áron adták el a nagyközönségnek. Nekem is van egy ilyen gyűrűm, a képe itt látható:

A gyűrűt  kísérő szöveg ezt mondja: ? Tuhansien tarujen sormus jossa on yhä Suomen sotien voima ja henki ? = Ezer történet gyűrűje, melyben még mindig él Finnország háborúinak ereje és szelleme.

 A finnek "hallgatagsága"  nem jelenti az érdeklődés hiányát és nem jelenti azt sem, hogy "a finnek elhallgatják, amit tudnak".  A hallgatás oka az, hogy a finnek nem akarnak túl korán - elhamarkodott-  véleményt mondani olyasmiről, amiről nincsenek teljes háttérismereteik. A hallgatás mögött legtöbbször odafigyelés rejtözik. A finnek megbízhatók, az adott szó ugyanannyit ér, mint az írott ezért pl. a ? becsületszavamra" kifejezést itt nem használják. Ezzel szemben hivatalos, szakértői vélemény a következő szavakkal zárul:

?Vakuutan yllä olevan kunniani ja omatuntoni kauttta " A fentieket becsületemen  és lelkiismeretemen át állítom".

 Barátokat nem könnyű szerezni, ezzel szemben az egyszer megkötött barátság ezüstfonalán csak nagyon  ritkán lesznek csomók, a finnekkel kötött barátságok sokszor egy életre szólnak. Ezt bizonyára Önök közül is többen is jól  tudják.

 Kedves Olvasók!

Századik levelemhez érkezve nem fogytam ki a Finnországot bemutató témákból.

Önökön múlik, hogy lesz-e folytatás,  van-e igény a levélsorozat folyatására, köszönettel várom az Önök véleményét.

 Finnország rózsafáján megszámláltam száz rózsát. A századikat  most  itt adom át:

Judit Mäkinen
Finnország

Források:

http://wikipedia.org/wiki/rautasormus
http://www.ts.fi/viihde/1074113421/Sodanaikaisia+rautasormuksia+myydaan+veteraanien+hyvaksi
Gyűrű és rózsa: saját felvétel





A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !