Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

99. levél                              2013 november 15.

 Kedves Olvasók!

Mai levelemben elérkeztem az utolsó finnországi tájegység bemutatásához, Åland- hoz, amit finnül Ahvenanmaa-nak hívnak.

Åland / Ahvenanmaa

 Összesen 6700, azaz hatezerhétszáz sziget tartozik a finnül Ahvenanmaanak, svédül Ålandnak (kiejtés: Oland) nevezett, autonóm, demilitarizált területhez. A szigetvilág szárazföldi összterülete 1 552,38 km2, a hozzá tartozó tenger 11 743,66 km2 területű.

 A fenti címben azért írtam a tájegység svéd nevét elsőként,  mert ez az autonóm terület a kétnyelvű  anyaországtól eltérően hivatalosan  egy-nyelvű, mégpedig svéd nyelvű.

  A legnagyobb sziget neve Manner Ahvenanmaa, ennek méretei: É-D irányban 50 km és K-Ny irányban 45 km. Itt lakik a 28653  lakost számláló szigetvilág 90 %-a. A viszonylag kis alapterülettől függetlenül jó és kiterjedt az úthálózat, összesen 912 km általános használatban lévő országút van ezen a szigeten. A szigetvilágban  hajóközlekedés gondoskodik az egyes szigetek közötti rendszeres kapcsolatról.

 A szigetvilág ”saját” himnusza: Ålänningens sång/ Ålandiak dala  itt hallható:

 A himnusz 1922 óta hivatalos, zenéjét Johan Fridolf Hagfors szerezte, szövegét John Grandell írta.

 Egy kis történelem

Ahvenanmaa szigetvilága  a jégkorszak után emelkedett ki a tengerből, történelmi adatok szerint az első emberek kb. 4200 évvel Kr.e. érkeztek ebbe a szigetvilágba, de állandó lakosok ”csak” 2500 évvel Kr.e. kerültek erre a tájra. Jettböle településen találták Finnország egyetlen megmaradt kőkorszaki csontvázát, egy 160 cm magas férfi csontjait.  Az akkori kor emberei főleg fókák halászatával tartották fenn az életüket.

Ahvenanmaa-t 1809 szeptemberében csatolták Oroszországhoz, a Svédország és Oroszország között kötött fredrikshamni békeszerződés értelmében - akkor lett Finnországból is orosz nagyhercegség.

Oroszország 1832-ben egy nagy erődöt épített a legnagyobb szigetre Bomarsundban, melyet a krimi háborúval egy időben az angol és francia tengerészgyalogosok leromboltak. Részben restaurált romja ma a szigetvilág egyik érdekes látnivalója.  

   Az 1856-ban megkötött párizsi béke írta elő a szigetvilág demilitarizálását. Ez a mai gyakorlatban azt is jelenti, hogy az ahvenanmaai fiatalokat a finn hadsereg nem sorolja, függetlenül az  általános hadkötelezettségtől .

A szigetvilág lakói a legutóbbi időkig inkább Svédországhoz csatlakoztak volna, mint Finnországhoz és ez az ügy 1921-ben a Népszövetség elé került, melynek döntésével Finnország megtarthatta a szigetvilágot, de az autonóm területté vált. Az anyaország elismerte az ahvenanmaaiaknak a svéd nyelvhez való jogát és semleges státuszt adott a szigeteknek. Ezzel egy időben megtiltották azt, hogy ott katonaság állomásozzon.

Ahvenanmaa , Finnország autonóm része

A finn törvények minden vonalon védik az autonómia jogait, állandó letelepedési jogot csak azok kaphatnak, akiknek regionális, ahvenanmaai állampolgárságuk van. Ezt a svéd nyelv ismeretéhez és ötéves, folyamatos helyben lakáshoz kötötték. Ingatlant csak helybeliek vehetnek ott. Ahvenanmaa lakossága kb. ½ %-a Finnország lakosságának,  az állami költségvetés 0.45%-a megilleti őket és a szigetvilágban beszedett adók és illetékek is az ottaniakat illetik. Ahvenanmaa- nak saját önkormányzata van , a finn országgyűlésben  egy  ahvenanmaa-i képviseli ezt  az autonómiát.

Saját zászló, saját bélyeg, saját rendszámtáblák, saját internet országjelzés

Ahvenanmaa zászlója az autonóm terület saját zászlója, melyet 1954-ben Maarianhaminában használtak először. Mint az összes skandináv zászlók, ez is keresztet tartalmaz. Hasonlít a svéd zászlóra, de van rajta egy piros kereszt, mely szimbolizálja Finnországot. A zászlóban egyesülnek a svéd királyság kék-sárga színei a finn állami, oroszlános címer piros-sárga színeivel.

  Ezt a zászlót használják általában a szárazföldön, a tengeri hajók szabadon választhatnak, hogy ezt, vagy a kék-fehér keresztes finn zászlót használják-e. Azokon a napokon azonban, amikor Finnországban kifüggesztik a zászlót, Ahvenamaa-ban is a hivatalos, kék-fehér finn zászlót kell használni, saját ünnepnapjaikon a saját zászlójukkal díszítik a tartomány épületeit.

Jellemző Ahvenanmaa-ra,  -  mint általában az anyaországra, Finnországra is -  hogy szinte minden ház kertjében van zászlórúd és a zászlót gyakran használják. Nem csak nemzeti ünnepnapokon húzzák fel a nemzeti lobogót, hanem pl. nagyobb családi ünnepekkor is, ilyenek lehetnek a "nagy =kerek" születésnapok 50.,60.,70., stb.,  esküvő, keresztelő vagy pl. az érettségi bizonyítványosztás napján, ha a családban akkor érettségizett fiatal van.  Félárbocon lóg a zászló halálesetkor a halál  és a temetés napján .

Az első saját bélyeget 1984 március 1.-én adták ki, azóta évente 10-15 bélyeg kerül kiadásra. Ezek a bélyegek nagyon  keresettek a bélyeggyűjtők köreiben.

  

Ahvenanmaa lakosainak autóit saját rendszámtábla különbözteti meg az anyaország autóinak tábláitól.

Ezen Ahvenanmaa zászlaja is látható.

 

  

 

Ahvenanmaa az internetes címeken is könnyen felismerhetö. Míg a finn címek fi.-vel végződnek, a szigetvilág internetes megkülönböztető jele : ax.

 Hogyan lehet eljutni Ahvenanmaa-ba?

Több lehetőség van arra, hogy ebbe a gyönyörű szigetvilágba elmenjünk. Mindenképp hajóval kell menni. Nagy hajók indulnak Helsinkiből és Turkuból. ezek közül a Helsinkiből induló, Stockholmba menő járat útba ejti a szigetvilág egyetlen városát, Maarianhaminát. Ez a szó egy finn "fordítása" a svéd Marienhamn-nak, ami Mária kikötőt jelent.

A Turkuból induló hajójárat egyenesen Maarianhaminába megy, az út 5½ óráig tart.

Van, azaz lenne egy másik lehetőség is és ez a szigetek közötti belső kis kompokkal történik akkor, ha az ember valahová egy bizonyos szigetre megy. Ez az úthálózat hivatalos része és nem kell fizetni érte, csak akkor, ha autót visz az ember magával. DE ezzel csak úgy lehet menni, hogy megállunk valahol és éjszakázunk, mert ez a mód elsősorban a szigetvilág lakóit szolgálja.

Helsinkiből és Turkuból naponként indulnak hajójáratok, melyek kikötnek Maarianhaminan és Eckerö kikötőiben. A hajók nagyok, hogy legyen valami elképzelésük Önöknek, csak egy hajó adatairól írok, mégpedig a Viking line Amorella nevű hajójáról, melynek képe itt látható.

  Az Amorella hajó 1988-ban épült. Méreteiről ennyit: 10 emeletes, több lift működik benne. Hosszúsága 169 m, szélessége 27,6 m. Összesen 2440 utast tud szállítani. Az autóhelyek száma 450

A hajón sok minden érdekes dolog található, több étterem, játszószoba a gyerekeknek, üzletek, fürdőmedence, disco, kaszinó. Utoljára, de nem utolsó sorban érdekes a hajó büféje ahol nemcsak mindenféle tengeri halételt és a legkülönbözőbb salátákat, hanem nagyon finom húsételeket is lehet fogyasztani.

Az út gyönyörű, szigetek között halad az útvonal. A hajón nem szabad dohányozni, csak egy bizonyos, erre kijelölt helyen és a fedélzeteken az ajtókon kívül.

 

Ahvenanmaa legfontosabb látnivalói  a természet és a remek állapotban levő középkori kőtemplomok, melyekből 16 maradt fenn az utókorra. A templomok falain levő freskók elmúlt idők névtelen művészeinek keze nyomát őrzik, a templomok körüli kis temetők sírkövei között sétálva a tenger áldozataira emlékezhetünk.

Ha Ahvenamaa látnivalói érdeklik Önöket, akkor nézzenek a 39. levelemre, ami itt olvasható:

http://www.magyarfinntarsasag.hu/index.php?ugras=hirolvaso&hirszama=50761&nyelv=0

 Ahvenanmaa ” saját” állata a

Metsäkauris/ Öz

irodalmi adatok szerint ezen a tájon az 1500-as években már voltak őzek, több mint valószínűen telepítésnek köszönhetően. Érdekes, hogy Gustav Vasa svéd király 1537-ben keltezett levelében az őzekkel érvel azért, hogy Ahvenanmaa-t Stockholm várának irányítása alá vegyék. Egy évszázaddal később az őzek eltűntek , ennek oka a vadászat volt.

 

    Az 1950-1960-as években újra telepítettek őzeket Ahvenanmaa területére , összesen 41 állatot. A jó körülmények – enyhe telek- miatt az őzek gyorsan szaporodtak és a szigetvilágban jelenleg feltehetően több őz van, mint ember

Az őzek = Ahvenanmaa aranya a vadászati turizmus jelentős bevételi forrását képezik, nemcsak a helybeli és anyaországi vadászokat érdeklik, hanem a külföldi - főleg svéd - vadászok is szívesen jönnek a vadászati szezonban ide. 

 A szigetvilág “saját” hala a

Hauki/Csuka

A csuka halászat köré Ahvenanmaa-ban egész turizmus keletkezett, a szigetvilág számtalan, sekély öble remek hely a jó fogásra.

 

 

A legjobb szezon április-május és a  késő ősz egészen a jég beálltáig.

 

Ahvenanmaa flórája több könyvet is megtöltött már, a szigetvilág híres az itt növő vad orchideákról. Saját virág azonban a

Kevätesikko (Primula veris) Tavaszi kankalin

 

   Tavasszal nagy , sárga  virágmezők láthatók a nyírfás ligetekben.

 

Ahvenanmaa saját köve a

Kalkkikivi / Mészkö

mégpedig ennek az a formája, melynek keletkezése összefügg az állatvilággal.

 

 

 

Archeologiai becslések szerint az itteni mészkő 470 millió évvel ezelőtt keletkezett, amikor a tengerben számtalan állat élt, ezek fosszilis maradványai láthatók a mészkövekben.

 

Ahvenanmaa-nak is van ”saját” madara,

Merikotka/ Réti sas (Haliaeetus albicilla)

A sas neve a finn névből egyenesen fordítva tengeri sas lenne ( meri= tenger, kotka=sas)

Ez a nagy ragadozó madár 3-6 kg, szárnyai végének egymástól való  távolsága 190-240 cm.

 A madár feje és farka a kor előrehaladásával egyre világosabb lesz, a 8 évnél fiatalabb madár feje szinte vajszínű.

Ez a sasfajta hosszú életű, a legöregebb madarat Föglö szigetén találták elpusztultan, 2011-ben. Svédországban gyűrűzték 33 évvel korábban, 1978-ban.

 Kedves Olvasók !

Mai levelem bezárja Finnország tájegységeit bemutató levélsorozatomat, mely a 76.levéllel kezdődött pontosan egy évvel ezelőtt, 2012 november 15.-én.

Abban a reményben írom ezeket a sorokat, hogy közelebb hoztam Önökhöz , szülőhazám olvasóihoz  a hazámat, Finnországot.

 Judit Mäkinen
Finnország

 Források:

http://www.nba.fi/fi/kansallismuseo/opetus/opetuspaketit/esihistoria/tietoa/kivikausi/11http://fiwikipedia.org/wiki/Ahvenanmaan_maakunta
http://www.visitaland.com/se/fakta/fakta_om_aland/alands_frimarken
Térkép: http://www.google.fi/imgres?imgurl=http://www.karingsund.ax/files/ALAND_kartta.gif&imgrefurl=http://www.karingsund.ax/fi/kartta/karta_over_aland&h=288&w=403&sz=42&tbnid=ejATI0Lt1yb92M:&tbnh=90&tbnw=126&zoom=1&usg=__tDkZusRy2Q6LQ2VnrvP6QpK3lXQ=&docid=vN9okROCmLBefM&sa=X&ei=RBmGUvTNA8-Q4gTv74DwDw&ved=0CEQQ9QEwBg
Bomarsund: http://fi.wikipedia.org/wiki/Bomarsund
Öz: http://fi.wikipedia.org/wiki/Mets%C3%A4kauris
Csuka: http://www.visitaland.com/fi/nae_koe/kalastus/hauenkalastus
Kö: http://www.gtk.fi/geologia/kiviharrastus/maakuntakivet/ahvenanmaa.html
Sas: http://fi.wikipedia.org/wiki/Merikotka