Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finnországi levelek 98.

2013. november 06. 06:52:01  nyomtatási kép

Finnországi levél hazámból Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

 98. levél                                            2013 november 3

 Kedves Olvasók!

Mai levelemben folytatom Varsinais- Suomi ismertetését és közelebbről most a Turku előtt elterülő szigetvilágról és egyes,  az ehhez közigazgatásilag kapcsolt szárazföldi városokról  lesz szó .

 Varsinais-Suomi III.

Turun saaristo /Turku szigetvilága

Bevezetőben egy kis finn nyelvtan: saari ( kiejtés szááári) = sziget. Itt jegyezném meg, hogy a finn nyelvben a hosszú magánhangzókat nem vesszővel jelöljük, hanem duplán írjuk ki. A kiejtésnél megjelölt 3 á nem tévedés, a hosszú á finnül hosszabb mint a magyar á betű.

 Turku szigetvilágához 20 000 sziget tartozik,  ezt a partokhoz közel lévő  un. belső szigetvilágot Ahvenanmaa szigetvilágától  egy nagy nyílt tenger –rész az un. Kihti – nyílt víz  ( = Kihdin selkä )választja el. Itt haladnak  Turkuból  Ahvenanmaa-ba és Stockholmba a kereskedelmi és utasszállító nagy hajók.

 A szigetek között könnyű közlekedni, hidak, kompok ( ingyenesek)  és kis hajók biztosítják a zavartalan forgalmat az év minden szakában. A saját csónakkal érkezőket számos vendégkikötőhely várja. A kompokra autókat is felvesznek, a hajókra 50 autó is ráfér egyszerre. 
A szigetvilág több részre oszlik, ezek közül a
Keleti rész - hez tartoznak Kemiö és Parainen környékén levő szigetek, valamint Salo városához közeli Särkisalo szigete. Utóbbiak a svéd nyelvterület részei voltak. A környék járásai manapság kétnyelvűek, de az itt lakók többsége svéd anyanyelvű.

( Egy kis finn nyelvlecke: salo kiejtés: szalo  = vadon, erdős terület, de lehet erdős sziget is.  Särki kiejtés: szerki = halfajta:  veres szárnyú koncér )
Särkisalo-ban a földművelés, halászat és az ipar a legfontosabbak, de a túrizmussal kapcsolatos kisvállalkozásoknak egyre nagyobb szerepük van.
Mészkövet ezen a helyen 1882-töl kezdve bányásznak.
Ezen a tájon  van egy történelmileg nevezetes és jelentős világítótorony, nevezetesen

 Bengtsär tornya. Az 1916-ban, gránitból  épült,a tengerszint felett 52 m-re kiemelkedő világítótorony Skandinávia legmagasabbja.

A folytatólagos háború idején ( 1941-1944)  a szovjetek megpróbálták felrobbantani a tornyot, de az un. Bengtskär-i csata a finnek győzelmével végződött. Ebben a tengeri harcban összesen ezer finn és szovjet katona vett részt.
Az 1990-es évek elejétől a restaurált és  automatizált világítótornyot  a turkui egyetem használja , 2000 óta az egyetem tulajdona. Kedvelt turistacélpont, múzeumon és kávéházon kívül szállásra is van itt lehetőség.

 

Salo magyar testvérvárosa Nagykanizsa .

Hétezer évvel ezelőtt - amikor a jégkorszak visszavonulása elkezdődött – már laktak itt emberek.

A tenger vize akkor kb. 50 méterrel volt magasabban mint most és az archeológiai kutatások  Salo területén mint kőkorszakbeli, mint pedig bronz- és vaskori leleteket is feltártak. Ezen a területen vannak a legnagyobb finnországi bronzkori sírokat jelölő 3 km hosszú  kőrakások, melyeknek tetejéről remek kilátás nyílik a tengerre.

     

Salo települése utak kereszteződésénél alakult ki és az első említés Salo-ról a turkui katedrálisban őrzött ”Musta Kirja ” = Fekete Könyv-ben van, 1325-böl származik.

Salo mezővárosát ( kauppala) III. Alexander orosz cár alapította 1887- ben. Nem sokkal ezután a városban tűzvész volt. Az újjáépítés gyors ütemben folyt , ezt az 1900-as évek elején megépített vasútvonal gyorsította.

A 2009-ben történt nagy közigazgatási átalakulás 10 járást egyesített, így a ”hivatalos” Salo városának lakossága 55 000-re nőtt.

 Salo-ban kezdődött a  finnországi rádiógyártás 1928-ban . A készülékeket gyártó vállalkozás 1945 –ben nevét Salora- ra változtatta (  Salo-rádió szavakból ) , a rádiókon kívül televíziót is gyártottak ezen a néven. A siker ne maradt el, az 1970-es években Salora televízióinak már  60 %-át exportálták, a belföldi piacon eladott készülékek kétharmada készült Salo-ban. A cég egészen 1989-ig működött.

 Naantali ( Nådendal kiejtés: Nodendál)  városa egyike Finnország legrégebbi városainak.

A várost a középkori kolostor és a városképet a mai napig uraló templom köré  alapította egy  Kristofer Baijerilainen ( Bajor Kristóf) nevű király, aki az un. kalmari unio ( Dánia-Norvégia-Svédország) idején uralkodott.

A város svéd nevét a kolostor latin nevéből: Vallis gratiae= Nådendal= Armon laakso=Kegyelem völgye- kapta.

Naantalinak jelenleg 18 823 lakosa van , ezek 97,6%-ban finn anyanyelvűek.

 

Kemiönsaari ( Kemiösziget)
Az ide látogató turista ismerkedhet a vikingek életével, nevezetesen Rosala –ban a viking idők emlékeit őrző Viking-központban. A Rosala-ban látható viking házakban illatozik a kátrány, a félhomályban érezni a tűz/füst szagát. Itt meg lehet ismerni az ezer évvel ezelőtti otthont, szinte érezni az ősök szellemét.

Akiket jobban érdekel ez a téma és tudnak  angolul ,azoknak érdemes benézni ide: http://www.rosala-viking-centre.com/english.htm

 A nyugati szigetvilághoz tartozik a szigetvilág nemzeti parkja, melynek természete változatos és érdekes. A park 500 km2 területű, 1983-ban alapították.

 

A szigetvilággal való ismerkedés legkönnyebben az un. körúton = Rengastie át történhet.
Ez a 250 km hosszú körút autóval könnyen bejárható, a szigetek között kompok biztosítják a zavartalan közlekedést.

 

A legáltalánosabban használt kiindulási pont Turku városa, innét lehet bármelyik irányban elindulni, azaz vagy az óramutató járásával megegyező irányban Pargas ( Parainen ) felé vagy az ellenkező irányban Raision át Kustavi felé. Az utat érdemes előre jól eltervezni, szálláslehetőségek sok helyen vannak. Az útról mindenféle irodalom is könnyen elérhető az interneten át. Kereső szavak: Rengastie, angolul: The Archipelago Trail.

A szigetvilág nemzeti parkja az első olyan vízterület Európában, melyet  a nemzetközi

PAN Parks

hálózatba felvettek.  A rövidítés az angol: Protected Area Network szavakból származik. A címet 1997-ben alapította a WWF (World Wide Fund for Nature ) , az első ebbe a hálózatba tartozó parkokat

2002-ben választották Finnországon kívül Lengyelországból és Svédországból.

Kedves Olvasók !

Abban a reményben zárom soraimat, hogy  az utóbbi három levelemmel felébresztettem Önökben az érdeklődést Varsinais-Suomi tájegysége iránt.

Judit Mäkinen
Finnország


Források:

http://fi.wikipedia.org/wiki/Turun_saaristo
http://salo-uskelanseura.fi/salon_historia.html
http://fi.wikipedia.org/wiki/Salora
http://www.saaristo.org/index.php?page=113
http://www.rosala-viking-centre.com/viikinkitalot.htm
http://fi.wikipedia.org/wiki/Bengtsk%C3%A4rin_majakka
http://fi.wikipedia.org/wiki/Bengtsk%C3%A4rin_taistelu
http://fi.wikipedia.org/wiki/PAN_Parks

Viking ház : http://www.rosala-viking-centre.com/vikinghouses.htm
Nemzeti park : http://www.suomensaaristo.com/

 



A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !