Finnországi levelek 97.

Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra

97. levél 2013. október 15.

Kedves Olvasók !

Mai levelemben Varsinais-Suomi-val való ismerkedés a téma, folytatásul előző levelemhez.

A tájékoztatást szem előtt tartva igyekszem lehetőleg sok mindent olvasni, amit Finnországban járt vagy itt élő magyarok írnak/írtak és enyhén szólva csodálkozással olvastam az alábbiakat egy fiatal lány blogjában :

”Mivel Turkuban olyan sok látnivaló nincs - a finn városok nem nyújtanak nagyon sok érdekességet 1-2 dolgot leszámítva - így a városnézésre tényleg nem szántunk sok időt.”

A szöveg sok mindenről tanúskodik, Önökre bízom, hogy ki mit gondol ezzel kapcsolatban.

A magam részéről elhatároztam, hogy folytatom Turku – Finnország régi fővárosa - látnivalóinak és kultúrájának ismertetését.

Varsinais-Suomi II.

A vár mellett Turku egyik legfontosabb látnivalója a Turku-i katedrális Turun tuomiokirkko az Aura folyó partján. A kis dombon lévő templom legnagyobb része a középkorból származik és ezzel Finnország egyetlen középkori bazilikája.

Az építkezés pontos idejéről több feltételezés is létezik, a kutatók nézetei nem egységesek és az időpontot illetően megoszlanak az 1200-as évek vége és az 1400-as évek eleje között. A katedrálist az építők Szűz Máriának és Szt. Henriknek ajánlották.

A hosszú építési időnek köszönhetően a katedrálisban többféle építészeti stílus figyelhető meg, vannak román, gót és újgót stílust képviselő részek is.

A katedrális fénykora a katolikus idő végén volt, amikor a templom sok adományt kapott , az egyes oldalkápolnákat – főrangú családok temetkezőhelyeit - abban az időben építették.

A tornyot többször is magasabbra javították az 1681-, 1738-, és 1827-es tűzvészek után. Az utóbbi tűzvészben megsemmisült az 1758-ban épült torony legfelsőbb része, az újjáépítés Carl Ludvig Engel tervei szerint történt. Az alacsony dombon ( Unikankare domb ) levő katedrális tornya 85,53 m magas ( összehasonlításként : A Helsinkiben levő Olympia Stadion tornya 72 m magas ), a toronyóra – Finnország legöregebb nyilvános helyen levő órája. Ez az óra üti a déli 12 órát a finn rádió adásában 1944 óta.

A jó akusztikájú katedrálisban három orgona van, a legnagyobb orgonában 18 regiszterrel.

Turku katedrálisa több száz éven át Finnország egyik legjelentősebb temetője is volt. A templom padlózata alatt feltehetően több ezer ember maradványai vannak, falaiban 90 sírkamra van . Az ide történő temetkezést 1784-ben fejezték be.

A templomban a felső erkélyen 84 éve működik egy múzeum, ahol évente kb. 10 000 látogató ismerkedik a város és a katedrális történelmével. Az itt kiállított tárgyakat a sekrestyében őrizték, ahol megmenekültek a tűzvészek pusztításaitól. A legrégebbi tárgyak a katolikus időkből, az 1300-as évekből származnak.

A katedrális közelében, az Aura folyó partján épült 1928-ban egy magánvilla, ennek tulajdonosa és építtetője egy dohánygyár tulajdonosa Hans von Rettig volt. Az épület

Rettig palota néven ismert, közvetlenül a dohánygyár szomszédságában helyenként 4 m magas falak óvták a gyáros családját az esetleges tolakodóktól. Tervezője egy építész testvérpár: Valter és Bertel Jung Helsinkiben levő irodája volt.

Hans von Rettig 1979-ben bekövetkezett halála után a palota 1991-ben a Matti Koivurinta alapítvány tulajdona lett és és amikor a felújítási munkálatokat végezték, a pincében Finnország egyik legjelentősebb archeológiai leletére bukkantak, nevezetesen a padló alatt a középkori Turku egy városrésze került napvilágra. A palotából múzeum lett, modern művészek bemutatása mellett a középkorral is lehet ismerkedni itt. A múzeum Aboa Vetus & Ars Nova néven 1995-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.

Turkuban összesen 14 múzeum várja a látnivalók után érdeklődőket. Ezek közül előző levelemben írtam a kézművesek régi városrészében ( Luostarinmäki) levő múzeumról.

Az Aboa Vetus-on kívül több, más múzeum is van az Aura folyó partján.

Ezek között említem a Gyógyszertármúzeumot ( Apteekkimuseo ), mely Finnország első gyógyszertárának épületében működik.

Ez a ház, Turku legrégebbi faháza Wilhelm Johan Qwensel táblabírósági tanácstag otthona volt, 1700-ban épült. Egy olyan telken áll, melyet Per Brahe 1652-ben elkészült városrendezési terve szerint a nemesség részére tartottak fent. A házhoz később hozzáépített üzleti részében az 1800-as években nyílt meg a patika, melyhez két kis laboratórium és gyógyfüvek kezelésére alkalmas helység is volt. A gyógyszertár berendezése ugyanebből az időből származik és Finnország legrégibb megmaradt patikai berendezése. A ház másik szárnyában látható Åke Lydman gyógyszertári edényeinek gyűjteménye .

Turkuról nem lehet anélkül írni, hogy az Akadémia ne kerüljön említésre.

Turku Akademiája ( Regia academica aboensis) A latin név Turku svéd nevére Åbo ( kiejtés Obu) vezethető vissza. A svéd å = folyót jelent és a bo ( kiejtés : bu ) összetett szavakban lakhelyet és lakost is jelent .

Turku akadémiája Finnországot Európához kapcsolta, elődei a Turku-I Katedrálisiskola ( Turun Katedraalikoulu) 1270-1630 között és Turku gimnáziuma ( Turun kymnaasi) 1630-1640 között oktatta a diákokat.

Turku Akademia-ja 1640-1828 között működött és Finnország első egyeteme volt. Az 1809-ben befejeződött háború után – amikor Finnországból Oroszország nagyhercegsége lett - a neve Császári Turkui Akademia ( Keisarillinen Turun Akatemia) –ra változott.

Az Akadémiát Kristina svéd királynő alapítólevele ( 1640 március 26) tette lehet övé és március 26.-a az Akadémia utódának, Helsinki Egyetem- ének hivatalos ünnepnapja. A turkui tanintézet ugyanolyan tág jogokat kapott, mint az Upsala-ban működő svédországi egyetem.

Itt kezdte el működését 1642-ben Finnország első nyomdája.

Turku nagy tűzvésze után -1827- az Akadémiát Helsinkibe helyezték át Császári Alexander egyetem ( Kesiarillinen Alexanterin yliopisto) névvel.

Finnország függetlenségének kikiáltása után, 1919-ben a tanintézet neve Helsingin Yliopisto = Helsinki Egyetem lett.

Ugyanebben az időben Turkuban két új egyetemet is alapítottak. 1918-ban a svéd nyelvű Åbo Akademi-t és 1920-ban a finnül oktató Turun Yliopisto-t, azaz a Turkui Egyetem-et.

Turkuban Finnország történelmének és kultúrájának számos kiemelkedő alakja tanult, ezek között:

J.V.Snellman, Elias Lönrot és J.L. Runeberg.

Mint Finnország több más városaiban, Turkuban is őrzik és ápolják a régi hagyományokat.

Ilyen az a kis tájmúzeum, melynek neve Kuralan Kylämäki = Kurala faludombja

Ez a kis terület négy kis birtokból áll, az ezekhez tartozó épületek eredeti helyükön vannak. Archeológiai leletek szerint ezen a területen már a vaskorszakban is voltak lakosok. Manapság ez a hely a közelmúltat őrzi, itt lehet ismerkedni az 1950-es évek kisbirtokosainak életével és a földművelés különböző eljárásaival. Mindenféle rövid tanfolyamot is rendeznek, meg lehet tanulni a gyümölcsszörpök és a befőzés titkait, lehet szőnyeget szőni, agyaggal dolgozni, kötni meg horgolni, famunkákat – pl. madárodúkat - csinálni stb.stb. Kurala kedvelt kirándulóhelye a turkui iskolásoknak is, az osztálykirándulások sok mai , a számítógépek és mobiltelefonok korszakában élő gyerekkel ismertetik meg nagyszüleik dolgos életét.

Turku építészetének egyik gyöngyszeme az Ortodox templom

Ezt, Turku belvárosának közepén, a főtér szélén 1839-1845 között a cár I. Nikolai parancsára épült templomot Carl Ludvig Engel tervezte. A 67 886 rubeles építkezési költségeket Oroszország állami kasszájából fedezték, mint tudjuk; Finnország abban az időben Oroszország része volt.

A templomot 1846 szeptember 2.-án szentelték fel és Diocletianus császár mártírhalált halt feleségének, Alexandrának ajánlották. Az ittlévő ikonok jelentős része Valamo kolostorából származik, erről egy későbbi levélben többet is írok majd.

Kedves Olvasók !

Rövid turkui ismertetőm végére érve kívánok Mindnyájuknak szép és érdekes napokat Turkuban- ha arrafelé járnak.

Judit Mäkinen
Finnország

Források:

http://fi.wikipedia.org/wiki/Turun_tuomiokirkko

http://polcinfinland.blogspot.fi/2013/08/egy-rovig-latogatas.html

http://www.ts.fi/uutiset/kotimaa/79799/Turun+tuomiokirkon+museossa+piilee+tuhansia+tarinoita

http://fi.wikipedia.org/wiki/Rettigin_palatsi

http://www.turku.fi/public/default.aspx?nodeid=4561&contentlan=1

http://fi.wikipedia.org/wiki/Turun_akatemia

http://fi.wikipedia.org/wiki/Turun_ortodoksinen_kirkko( egyben a kép forrása is )

Képek: