Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finnországi levelek 94.

2013. szeptember 04. 19:33:34  nyomtatási kép

Finnországi levél hazámból Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

 94.levél                                                    2013 szept. 4

Kedves Olvasók !

Mai levelemben folytatom Uusimaa tájvidékének ismertetését. Egyben sajnálom, hogy előző levelemhez nem érkezett Önöktől semmi hozzászólás vagy kiegészítés, hiszen az abban ismertetett tájegységen nagyon sokan megfordultak Önök közül és feltételeztem, hogy vannak tapasztalatok erről a tájegységről és Finnország fővárosáról,  Helsinkiről is. Tévedtem.

 

Uusimaa /Uudenmaan maakunta/   II.

Előző levelemben Helsinki területi egységével foglalkoztunk. Uusimaa tájegysége 4 területi egységre tagozódik, most folytatjuk az ezekkel való ismerkedést.

 

Raaseporin seutukunta / Raseborg területi egysége

Ez a táj Helsinkitől nyugatra fekszik, lakosainak száma 2010-es adat szerint 44073 lélek volt. Az egységnek két városa van, Hankoo és Raasepori, ezeken kívül egy nagyobb település is található i Raasepori /Raseborg  városa  “ mesterséges “ város, mivel 2009 jan 1.-én egy közigazgatási átszervezésen alapszik. Ezzel a nappal kezdődően Tammisaari és Karjaa városát egyesítették Pohja járással . Az így kialakított  “város”-ban 28876 lakos él, a lakosok  65,6%-a svéd anyanyelvű.

Raaseporiról talán a legtöbb itteninek a vár jut az eszébe. A várat az  1300-as években építették.

Raseborg várának fénykora az 1400-as években volt,  Helsinki alapítása után a vár jelentősége csökkent, lakosai elhagyták és a vár lassacskán rommá változott.

 





 A restaurált romokat a közönség látogathatja nyáron – kávézó van a területén-  és itt működik Finnország legnagyobb svéd nyelvű nyári színháza is.

Rasepori területén létesültek Finnország első vashámorai/vasgyáraival ( finnül ruukki)  kapcsolatos települések Billnäs, Fiskars, Fagervik , Antskog és Åminnefors.

Fiskars nevét a világon nagyon sok helyen ismerik, elsősorban a narancsszínű szárral bíró ollók  miatt. Ezeket sajnos már le is másolták és főleg kínai ollókat árulnak olcsón, melyek a fogó színében ugyan mások, de minden méretben azonosak a finn ollókkal. Minőségük meg sem közelíti a finn minőséget.

 

Az ollókon kívül azonban sok minden mást is gyártanak, kerti szerszámokat, hólapátokat, késélesítőt, edényeket, stb.stb.

A Fiskars céget 1649-ben alapították, azóta működik és ezzel egyike Európa legrégebbi vállalkozásainak.

 

Hankoo/ Hango város

Hankoo – 1873-ban alapították -  128 km-re van Helsinkitől nyugatra, tengerparti város. Lakosainak száma 2012 végén 9267 lélek volt, ezek  közül finn anyanyelvűek 42,9 % és a svéd nyelvet anyanyelvként beszélők 53.6 % .( Itt jegyzem meg, hogy az utóbbiak nem újabban  idevándorolt  svédek, hanem finnek, akiknek svéd az anyanyelvük.)

A városra a kikötő nyomja rá a bélyegét, Finnország leg délibb kikötője, itt nem fagy be a tenger minden évben. Hankoo hagyományai a vitorlás hajók idejére nyúlnak vissza, Hankoo partjainál tartottak kényszerszüneteket- jobb időjárásra várva - a hajók . Erről tanúskodnak a Hauensuoli nevű sziklákba vésett címerek és évszámok.  A mellékelt képet egy ismeretlen  1589-ben véste egy parti gránitsziklába.

 

A legrégebbi ilyen típusú képeket 1400-as években vésték a tengerészek az itteni parti  gránitsziklákba, több mint 600 jel és kép található itt.

 Hankoo vizein több történelmi,  tengeri csatát is vívtak és a tengerfenéken sok elsüllyedt hajó őrzi a háborús titkokat egyben számos tengerész sírjaként szolgálva.

Hankooban 1919 óta rendeznek minden év júliusában vitorlásversenyeket – regatta-  nemzetközi, európai - és világbajnoksági szinten. 

Aki valamikor Hankooban jár nézzen el okvetlenül a Neljän tuulen tupa = Négy szél  házikója-ba… Közvetlenül a parti sziklákra épült, jelenleg kávézóként működő hely ez, gyönyörü kilátással a  szabad tengerre.

 

A ” legnagyobb finn ”  C.G.E.  Mannerheim volt a gazdája ennek a kis háznak 1927-1933 között. A kávézó egy kis szigeten épült és úgy tudják, hogy Mannerheim azért vette meg ezt a kávézót, mert az ö nyaralójának közvetlen szomszédságában  levő kávézó lármája zavarta a különben nyugodt környéket. Tudvalévő az is, hogy Mannerheimet annyira érdekelte a kávézó, hogy Franciaországból rendelt kávés- és teás edényeket ide - ezek egyes darabjai  Hankoo múzeumában láthatók, sőt egy régi fénykép szerint  fehér köpenybe  öltözve Mannerheim maga számolta  meg  gondosan a napi kasszát. 

 

Tammisaari / Ekenäs  1528-ban kapott városi jogokat.Lakosainak száma jelenleg 14754. Régi, jól karbantartott faházai elmúlt idők hangulatát idézik fel  a látogatóban.

Ebben a városban a lakosok 81%-nak svéd az anyanyelve, itt a finnül beszélők szinte külföldön érezhetik magukat.  A Finnországban beszélt svéd nyelv – finlandssvenska- kissé eltérő a Svédországban beszélt nyelvtől  – rikssvenska – különösen a kiejtés tér el. Írásban nincs különbség a kétféle svéd nyelv között.

Tammisaari-ról elsősorban Finnország  egyik legjelentősebb festőművésze Helene Schjerfbeck ( 1862-1946)  jut az eszembe. A művésznő 1925-1941 között lakott ebben a kis városban és számos képen örökítette meg a tájat, az itteni  embereket és az életet.

 

Tammisaariban működik egy Helene Schjerfbeck társaság, melynek célja a művésznő emlékének őrzése  és műveinek ápolása.  A város múzeumában - neve EKTA-  ennek a kivételes tehetségű művésznőnek számos képe látható, sőt egyes a képein ábrázolt bútorok  pl. egy hintaszék- is. 

Tammisaari környékén szigetekben gazdag a partvidék, ezek egy része az itteni Nemzeti parkhoz tartozik.

 

A szigetvilággal a Tammisaari természeti központban lehet ismerkedni, nyáron szervezett hajókirándulások  hozzák közelebb a külföldről érkezett turistákat és a  városiakat a szigetvilág életéhez.

 

Inkoo/Ingo  járása Finnország egyik leg délibb helye. Ez magyarázza meg azt, hogy itt olyan gyümölcsfákat is találunk, melyek különben nem honosak Finnországban, mint. pl. a körte és a szívósabb őszibarackfajták .

Inkoo területén végzett archeológiai feltárások 10 000 éves emberi nyomokra bukkantak.

A legjelentősebb látnivaló ezen  az 5566 lelket számláló településen

Inkoo temploma

A jelenlegi templom minden valószínűség szerint egy 1200-ban épült fatemplom helyén áll, építésének pontos ideje nem ismert, becslések szerint az 1400-as években épült.

 

A templom védőszentje Szt. Nikolaus, falain a lohjai és hattulai templomokban látható freskókhoz hasonló festmények vannak. Itt van az egyetlen  Finnországban ismert Haláltánc - témájú festmény.

 

Kedves Olvasók !

Uusimaa olyan sűrűn lakott és annyi mondanivaló van ennek a tájegységnek városairól és kulturális látnivalóiról, hogy a legközelebbi levelemben folytatom a témát.

Addig is a legjobbakat kívánom Önöknek.

 

Judit Mäkinen

Finnország

 

Források:

http://fi.wikipedia.org/wiki/Raaseporin_seutukunta

http://www.hanko.fi/

http://tourism2.hanko.fi/?portfolio=neljan-tuulen-tupa-2

http://fi.wikipedia.org/wiki/Raasepori

http://fi.wikipedia.org/wiki/Tammisaari

http://fi.wikipedia.org/wiki/Inkoo

 

 

 

Képek:

Neljän tuulen tupa : http://tourism2.hanko.fi/?portfolio=neljan-tuulen-tupa

Hauensuoli: http://fi.wikipedia.org/wiki/

Raseborg vára : http://fi.wikipedia.org/wiki/Raaseporin_linna

Tammisaari : http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Eken%C3%A4s_centrum.jpg http://fi.wikipedia.org/wiki/Tammisaari

Schjerfbeck kép : http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Pikkusiskoaan_ruokkiva_poika_by_Helena_Schjerfbeck_1883.jpg

Fiskars ollók http://www.goodnewsfinland.fi/arkisto/uutiset/mehulingon-jamista-syntyi-klassikko/:

Inkoo temploma

 



A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !