Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finnországi levelek 93.

2013. augusztus 20. 20:02:40  nyomtatási kép
 

Finnországi levél hazámból Finnországból, szülőhazámba Magyarországra


93.levél                                    2013 augusztus  20

Kedves Olvasók !

Mai levelemben először is köszöntöm Önöket Magyarország  nemzeti ünnepnapján.


 

Ma Finnország egyik legkisebb, de legsűrűbben lakott tájegységével ismerkedünk, a neve

Uusimaa / Uudenmaan maakunta  / I.  

Mivel erről a vidékről nagyon sokat lehet írni ezzel a tájegységgel két levélben is foglalkozunk, ez az első levél.

A tájegység alapterülete csak kb. 3 %-a az ország területének, de Finnország lakosságának majdnem 30 %-a lakik itt, azaz az idei júniusi adat szerint a tájegység 1 576 126 lelket számlált. 


  

 

 

 

 

 

 


 

 

 

A címerben  kék alapon két hullámkép és egy kormánnyal felszerelt csónak látható, a címer tetején a hercegség koronája van. 

A tájvidék - partvidék lévén - nyelve sokáig a svéd nyelv  volt, de 1812 után - akkor lett Helsinki Finnország fővárosa - a finnül beszélők száma nőtt és jelenleg az itt lakók túlnyomó többsége a finn nyelvet vallja anyanyelvének.


Egy kis történelem

Juha Sinivaara a tájvidék ősi várairól írt művében elmondja, hogy létezik egy monda ami hasonló a Bibliában leírthoz, azaz a vízözön utáni eseményhez, miszerint Noah 3 fia népesítette be a földet utódaival. Ennek finn változata, hogy három viking testvér, Helsing, Sibbe és Borg megérkeztek a déli partra és elhatározták, hogy itt telepednek le. Mind a hárman egy-egy várat építettek; Helsing Helsinki Vartiokylä nevű részén, Sibbe Sipoo-ban építette  Sibbesborg-ot, és Borg Porvooban a várhegyen épített. ( Borg = svédül várat jelent, Porvoo svéd neve Borgå ).

Archeologiaia leletek arra utalnak, hogy Uusimaa területén már  7000 évvel Kr. előtt is laktak emberek, a legtöbb lelet Askola környékéről származik.

Svédország befolyása a keresztes hadjáratok idején erősödött, a partvidékre települök a földművelés kultúráját hozták magukkal és mind a Vantaanjoki mind pedig a Keravanjoki folyók partjain új falvak létesültek. Tájegységként az első feljegyzés 1310-böl származik és az első település, mely városi jogokat kapott Porvoo volt az 1380-as években.

Várak és templomok épültek. A 14  középkorban épült  kőtemplom közül 13 maradt fenn az utókorra, ezek közül leginkább látogatottak Porvoo és Espoo templomai.

Vajon hányan ismerik Önök közül Pap Gábor gyönyörü könyvét: Fényre éledő üdvtörténet. Ünnepváró elmélkedés középkori finnországi templomokban. A könyv 2009-ben jelent meg a Polar Alapítvány megbízásából , Gyulán a Dürer Nyomda Kft. adta ki.


A középkorban Uusimaa területén 14 kőtemplomot építettek, ezek közül 13 maradt fenn napjainkig. Ilyen templomok vannak többek között  Porvoo-ban, Espoo-ban, Vantaa-ban. Lohja városában levő St. Laurentius ( Pyhän Laurin kirkko ) templom Finnország legnagyobb középkori kőtemploma. Erről a templomról az Otava kiadó gondozásában Rácz István adott ki finn nyelven  egy számos képet tartalmazó könyvet 1970-ben, magyarázva a restaurálás során a mészréteg alól előkerült  falfestmények jelentését.  Nemrég jártam ebben a templomban, ott fényképeztem az alábbi képeket.

 


A falfestmények ismeretlen művész munkái,  a Biblia számos történetét ábrázolják.

A tájegység himnusza az

Uusmaalaisten laulu

itt hallható :

 

A zenét Jean Sibelius szerezte, a szöveget Kaarlo Terhi ( neve Karl Hammar volt, ebből finnesítette a nevét, 1872-1921 között élt ) írta, itt olvasható :

http://www.recmusic.org/lieder/get_text.html?TextId=15706

Uusimaa központja egyben Finnország fővárosa

Helsinki

Uusimaa tájegysége 4 területi egységre (seutukunta) oszlik, ezek Helsinki, Raasepori, Porvoo és Lovisa. Ebben a levélben Helsinki egységével ismerkedünk

Egy kis történelem:

Svédország királya Gustav Vasa ( neve finnül Kustaa Vaasa 1496 - 1560) parancsának értelmében  1550-ben várost alapított a Vantaanjoki folyó  torkolatánál azzal a céllal, hogy a Balti tenger szembenlévő partján levő Tallin városának ( T. Hansa - város volt) versenytársat állítson. Az új város lakosait szintén királyi parancs jelölte meg, nevezetesen Rauma, Ulvila, Porvoo és Tammisaari lakosait kényszerítették költözködésre Helsinkibe. Az első két évszázadban Helsinki semmitmondó kisváros volt. Miután  1748-ban Svédország elvesztette keleti területeit az oroszokkal vívott háború következményeként, a város erős fejlődésnek indult. Ennek oka az volt, hogy elkezdték építeni azt a tengeri erődítményt - észak Gibralárát -  melyet ma Suomenlinna néven az UNESCO Világörökségének részeként ismerünk. Az építkezés sok új lakossal, mesteremberekkel, ipari létesítményekkel gazdagította a fejlődő Helsinkit.

A II. v világháború idején  Szovjetunió erősen bombázta a várost, 1500 bombázó repülés során

kb. 15 000 bombát dobtak a városra, mely a hatásos légi elhárításnak köszönhetően viszonylag kis károkkal úszta meg a támadásokat.  Helsinkinek 1944-ben 275 000 lakosa volt, ez 1965-re elérte az 500 000-t és 2013 május 31.-én 607 991 lélekről számolt be a statisztika.

Helsinki címerének alapja az a  pecsét, amit 1639 okt. 2.án Kristina királynő használt abban az  adományozó levélben, melyben Helsinkit a svéd városokhoz hasonló jogokkal ruházta fel.

 A hivatalos meghatározás szerint a címerben egy sodrásban úszó csónak látható , felette arany koronával.

Helsinki területi egységéhez több város is tartozik, ezek: Espoo, Hyvinkää, Järvenpää, Karkkila,Kauniainen Kerava,Lohja és Vantaa.

Ezek között két nagy város van; Espoo és Vantaa - gyakorlatilag teljesen összeépültek Helsinkivel. Kauniainen  teljes egészében Espoo közepén foglal helyet.

Mivel Uusimaa  egyes városaival    ( Espoo 36.levél ,  Vantaa 56.levél, Kauniainen 58.levél ) már régebben foglalkoztam, most  egy pár  többi városról  írok egy pár szót.

Hyvinkää - 46 000 lakosú város a Helsinkiből északra vezető vasútvonal mentén, kb. 46 km.-re a fővárostól. Magyar testvérvárosa Kecskemét.

Hyvinkää a téli sportok egyik Helsinkihez legközelebb fekvő központja, számos síverseny helye.

Järvenpää - ez a 40 000 lakosú város a Tuusulanjärvi nevű  tó északi partján fekszik. 

Magyar testvérvárosa Vác.


 

Järvenpää sokak előtt ismert, Finnország leghíresebb  zeneszerzőjének,  Jean Sibeliusnak háza  - Ainola - 2 km-re van a város központjától. Ainola manapság múzeum, kertjében Sibelius és felesége Aino  közös sírban nyugszik.

 

 

 

 

 

 

Lohja -  39 400 lakosú  város, magyar testvérvárosa Sátoraljaújhely .

 Az első ismeretek erről a településről  az 1300-as évekből származnak, mely  Uusimaa tájegységének legnagyobb  tava: Lohjanjärvi partján épült. Középkori , falfestményekben gazdag  temploma sok látogatót vonz ebbe a Helsinkitől 56 km-re a fővárosból  a város  gyorsforgalmi autóút mentén könnyen elérhető. Rendkívül jó a Helsinki- Lohja közti autóbusz közlekedés is. Az itt vonuló földgerinc ( Lohjanharju) esőkben gazdag mikroklímát jelent, itt vadon nő a mogyoró és számos különleges fa, sőt vadon növő orchideafajták ( kosborok)  is megtalálhatók Lohjában és környékén.



Uusimaa alapterületének szárazföldi része  9 567 km2 , a hozzátartozó tenger területe 6490 km2 és belvizei 471 km2 területet foglalnak el.

Saját állata a sündisznó

A sündisznó viszonylag új bevándorló, az 1900-as évek elején jött Finnországba Ahvenanmaa-n, Észtország-on és Svédországon át.

A sündisznóra jellemző, hogy csak un. Kultúrkörnyezetben él, közel az emberhez. A közlekedés, az emberhez közel eső  környezetben előforduló mérgek és Finnországban az erős tél is veszélyezteti a sündisznót ezért bizonyos feltételekhez kötötten a védett állatokhoz tartozik nemcsak nálunk, hanem szinte egész Európában.

Uusimaa ? saját ? tava a

Tuusulanjärvi

A tó területe 6 km2, közepes mélysége 3,6 m.  Déli partján levő Rantatie = Parti út muzeális jelentőségű, az út mentén és annak legközelebbi közelében több finn művésznek volt otthona : Pekka Halonen , Eero Järnefeldt és Venny Soldan-Brofeldt, valamint az író Juhani Aho. A képen Pekka Halonen festőművész

sajáttervezésű háza látható, a neve Halosenniemi.


Ezeknek az otthonoknak egy része múzeumként őrzi  a tulajdonosok és műveik  emlékét gazdagítva a finn kultúrörökséget. 

 

 

Saját hala is van ennek a tájnak és ez a

Kuha / Fogas-süllő

Ez a hal sokak szerint a lazacnál is értékesebb, ára az üzletekben változó, a  fogas filé kilója eléri a 35 eurót/kg. Ezzel szemben pl. a norvégiai lazac kilója 8,00-18,00 euro között változik.




Finnországban a halászatot sportszerűen űzök  fogják a legtöbb fogast, 2009-es adat szerint abban az évben 2,8 millió kg ! fogast fogtak úszóhoroggal és hálóval. Itt jegyzem meg, hogy a horgászok fizetnek a horgászati engedélyükért, csak a gilisztás csalétkű horgászbot használata mentes ettől az adótól.

Uusimaa saját köve a finnül Sarvivälke nevű mineráliákat tartalmazó gránit. A szó magyar fordítását sehol nem találtam meg, vasat és magneziumot tartalmaz.





A név egyenes fordítása a német és angol irodalomban előforduló ? hornblende" szónak.



Mint miden tájegységi  levél, ez is a ? saját" madárral fejeződik be. Ez a madár a

Mustarastas / Feketerigó

Viszonylag új madár ezen a tájon, hangja itt hallható :

 

Általában költöző madár volt, újabban egyes bátor madarak átvészelik az itteni telet.

Énekét főleg hajnalban és esti szürkületben lehet hallani, az tavasz első hírnökei közé tartozik nálunk.

Kedves Olvasók !

Ebben a levélben sok olyan tájról/városról esett szó, melyeket Önök közül számosan ismernek. Érdeklődéssel várom a hozzászólásokat és a kiegészítő szöveget.



Judit Mäkinen
Finnország


Források:

http://fi.wikipedia.org/wiki/Uudenmaan_maakunta

http://www.juhasinivaara.fi/mlinnat/uusiml.htm

http://fi.wikipedia.org/wiki/Hyvinkää

http://fi.wikipedia.org/wiki/Järvenpä%C3%25

http://fi.wikipedia.org/wiki/Lohja

http://fi.wikipedia.org/wiki/Tuusulanjärvi

http://fi.wikipedia.org/wiki/Siili - a kép forrása Wikimedia commons

http://fi.wikipedia.org/wiki/Kuha

http://fi.wikipedia.org/wiki/Sarvivälke

http://fi.wikipedia.org/wiki/Mustarastas

halosenniemi.fi



A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !