Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finnországi levelek 92.

2013. augusztus 06. 09:46:18  nyomtatási kép
 

Finnországi levél hazámból Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

92.levél                       2013 augusztus 2


Kedves Olvasók !


Lassan de biztosan összeáll a finnországi kirakósdi. Mai levelem egy újabb tájat hoz közelebb Önökhöz, nevezetesen

Satakunta tájegységét , melyre az első utalás 1331-böl származik.

(A név összetett szó , sata = 100, kunta = község, vagy közösség, szervezet .)

Általánosan elfogadott vélemény szerint a tájegység neve a germán ? hundari" fogalomra vezethető vissza, annak finn változata. Ez nagy, összefüggő , lakott területet jelent, mely képes volt arra, hogy az ellenség ellen százfős csapatot állítson ki.


  

 

 

 

 

 

 


 


A címerben kék-arany mezőben egy koronás medve látható, mancsában ezüst kardot tartva. A korona hercegi birtokra utal, a címer utal Gustav Vasa-ra ( finnül Kustaa Vaasa) aki a címert fiának Johan hercegnek ( Juhana herttua ) adományozta 1557-ben.

(Itt jegyezném meg, hogy a neveket abban a formában írom, ahogy ezeket az embereket az anyanyelvükön hívták - Finnország a kérdéses időszakban Svédország része volt és a svéd neveket a finn történelem finnesített formában használja. )


Satakunta tájegysége 224 843 lakost számlált 2013 májusában, alapterülete 8 411,87 km2, ebből a tavak része 454,76 km2.

Egy kis történelem

Azt hiszem, ez az egyetlen tájegység, melynek történelmét erre a célra alapított társaság védi. Ez a társaság a

Satakunnan Historilallinen Seura ry = Satakunta Történelmi Társasága regisztrált egyesület 1996 óta gondoskodik arról, hogy a tájegység történelmét aktívan kutassák, ismerjék és őrizzék. A társaság központja Harjavalta városában van, a tájegység szülöttjéről- Emil Cedercreutz ( 1879-1949) szobrász múzeumában. Ismeretterjesztő előadásokon kívül kirándulásokat is rendeznek történelmileg érdekes helyekre.

A tájegység himnusza,

Satakunnan laulu, itt hallható : http://www.youtube.com/watch?v=aOVhGLcPUJg

A dal zenéjét 1912-ben szerezte Aksel Törnudd (1874-1923) szövegét Aino Voipio (1883-1975). írta, a szöveg itt olvasható: http://www.astro.utu.fi/~rareko/Satakunta.html

A művet egy ünnepre írták, nevezetesen Nyugat-Finnország népfőiskolája ( Länsi-Suomen kansanopisto ) alapításának 20. évfordulóját ünnepelték akkor.


A tájegység központja

Pori , magyar testvérvárosa Eger

A város történelme a korai középkorra nyúlik vissza, a tájegység központja akkor Kokemäki volt. Gustav Vasa svéd király fia Johan - Finnország hercege (Juhana herttua néven ismeri a finn történelem) - 1558-ban alapította a várost a Kokemäenjoki nevű folyó partján, a város előde Ulvila helysége volt. Pori, az akkoriban legészakiabb finn város fontos kereskedelmi központ szerepét töltötte be, melyen keresztül halat és más termékeket szállítottak Európába. Ide fűszereket, finom borokat és értékes textileket hoztak, nemcsak a tájegység hanem az ország más, északi részeinek szükségletére is.

Finnország függetlenségének kikiáltása óta Pori gyorsan fejlődő iparvárossá vált, kikötőjének jelentősége is fokozódott. Ez sok új épületet is jelentett, a régi, idillikus faházakból csak mutatóba maradt itt-ott.

Manapság Pori talán leginkább az itt 1966 óta rendezett Jazz-Fesztiválról ismert. Gazdasági kutatások azt mutatják, hogy ez az eseménysorozat a legismertebb és a legnagyobb, nemzetközi érdeklődést kiváltó finn, nyári fesztivál. A számtalan blues, hip-hop, rock, soul , swing és más zeneműveket bemutató hangversenyek 70 %-a ingyenes a közönség részére.


 

 



 

 

 

 

 

 

 

Neves külföldi művészek sora lépett már fel Poriban, ezek közé tartoznak: Benny Goodman, Paul Anka, Stevie Wonder, Ringo Starr, Ray Charles, Pharrel Wiliams, stb.stb. stb. (A források között az erre vonatkozó címen minden eddig fellépett külföldi művész neve megtalálható. ) Mint külön érdekességet említeném meg, hogy az ismert amerikai jazz -trombitás Ted Curson életének utolsó évéig - 2012- a pori fesztiválon minden évében fellépett, összesen 46 éven keresztül !

Pori egyben 3800 diák egyetemi városa is, része 4 egyetem hálózatának, ezek az Aalto-egyetem,

Tampere műegyeteme, a tamperei egyetem és Turku egyeteme.

Satakunta tájegység többi városai : Harjavalta, Kankanpää, Kokemäki és Rauma. ezek közül Raumának van magyar testvérvárosa ; Kaposvár.


Satakunta tájegység legismertebb városa
Rauma

Rauma 1991 óta szerepel az UNESCO Világörökségi Listáján, ez volt a 2. finnországi objektum ami felkerült oda. Raumáról részletesebben a 6. levelemben írtam Önöknek, itt olvasható:

http://www.magyarfinntarsasag.hu/index.php?ugras=hirolvaso&hirszama=48232&nyelv=0

A várost 1442-ben Karl Knutson lovag alapította ennek tavaly, 2012-ben volt az 570. évfordulója. Ennek örömére a városban áprilisban ünnepi hetet rendeztek gazdag programmal, ünnepi képeslapot is adtak ki, melyen az itten i tájszólásban szólítják fel az ünneplöket arra, hogy :

"Ol niingon gotonas" azaz = Ole niin kuin kotonasi = Lègy úgy mint otthon ( szabadon értelmezve: érezd magadat otthon).

A raumai tájszólás ( rauman giäl = rauman kieli ) a legnehezebben érthető finn tájszólás, melynek jellemzői a szavak rövidítése, jellegzetes kiejtés és főleg a germán nyelvekből - svéd és angol - vett szavak kölcsönzése. Ezt a tájszólást an un. Régi Rauma = Vanha Rauma területén beszélik leginkább, de a tájvidék más településén, pl. Eurajoki-ban is hallható.

A tájszólást Frans Hjalmar Nortamo - eredeti nevén Nordling - ( 1860-1931) írásai őrzik. Legismertebb könyve" Raumalaissi jaarituksi " címen 1920-ban jelent meg.

Talán érdekes megjegyezni, hogy Nortamo is orvos volt, mint Elias Lönnrot aki a Kalevala-val kapcsolatban írta be nevét a történelembe. Nortamo 1888-ban lett Rauma városának orvosa ahol 1900-ig müködött, majd Pudasjärvi-ben dolgozott. Innét települt át 1903-ban Poriba, ahol körzeti orvosként élt egészen haláláig.

Nortamo emlékét egy a nevével alapított társaság: Nortamo- Seor ( Nortamo seura) és két szobor is őrzi. Az egyik Väinö Aaltonen müve és Raumában látható, a másik , melynek képe itt látható. Nortamo emlékére 1960-ban bélyeget is adtak ki.


 

 

 

 

 

 

 


Poriban található. Ezt a szobrot Yrjö Liipola készítette, mint Önök közül bizonyára többeknek is ismerős, ö volt az a szobrász, aki 1904-1934 között Magyarországon élt, több mint 100 művet alkotva ott.

Harjavalta kisváros, talán leginkább Emil Cedercreutz szobrászról ( 1879-1949) ismert. A művész ottani otthona halála után múzeum lett. Cedercreutz legismertebb szobra Helsinkiben van, szemben a Magyar Kulturális és Tudományos Központ- tal az ott lévő kis parkban, melynek neve : Varsapuisto/ Csikópark A bájos szobor neve: Äidinrakkaus, Anyai szeretet.


A tájegység többi városai Kankanpää,Kokemäki és Ulvila.

Satakunta területén két nagy katonai egység / helyőrség működik. nevezetesen Säkylä-ben és Niinisalo-ban.

Säkylä a hazája a Porin Prikaati nevű egységnek. Itt folyik azoknak a finn katonáknak a kiképzése, akik részt vesznek a nemzetközi krízishelyzetek kezelésében.

Niinisalo a tüzérség székhelye és itt történik a hadseregben használt kutyák kiképzése is. Kutyákat Kainnu-ban is iskoláznak, ezért a Kainuun Prikaati felelős. A kutyákat sok helyen alkalmazzák, a hadseregen belüli rendőrség, a határvédelem foglalkoztat számos kutyát kábítószerek utáni kutatás, eltűntek utáni nyomozás, veszélyes bűnözök elfogása, védelem, robbanószerek felderítése mind a kutyák dolga is. A bevonuló kiskatonák közül sokan szeretnének kutyákkal dolgozni, de keveset vesznek fel az ilyen egységbe igyekvők közül.

Az iskolázott kutya erősen kapcsolódik a gazdájához és vészhelyzetben fegyverhez hasonló értékű.

A mellékelt képen Henri Halminen és a kutyája E-Boss látható.


 

 


 

Satakunta saját állata az

Eurázsiai Hód ( Castor fiber) , rokonánál a kanadai hódnál nagyobb testű állat.



Az állományt a XIX. században kihalás fenyegette, számukat Finnországban jelenleg kb. 1000 állatra becsülik. Finnországban a fenyegetett fajtákhoz tartozott, jelenleg életerősnek tartják, Satakunta-n kívül északabbra a Torniojoki folyóba torkoló kisebb folyókban is előfordul.

 

 

 


 

Pyhäjärvi- nek azaz Szent tónak hívják Satakunta " saját " tavát, Säkylä településénél.

Ez a tó 25 km hosszú, legnagyobb szélessége 9 km. Alacsony tónak számít, átlagos mélysége csak 5, 5 m. (Ugyanilyen nevű tó Tampere városa mellett is van ).


Nahkiainen ( Lampetra fluviatilis ) azaz orsóhal a saját hala Satakunta-nak.


Ez a szálkák nélküli 25-30 cm hosszú, zsíros hal a nyár végén ívásra megy fel a tengerből a folyókba. A lárvák kb.  4-5 évig a folyókban élnek, majd visszamennek a tengerbe 1-2 évre, hogy az ott töltött idő után ismét a folyókba igyekezzenek - ívásra. Vannak olyan fajták is, melyek kizárólag tavakban élnek.

Satakunta saját nävénye a Homoki tövis, azaz

 

Tyrni ( kiejtés: türni)

Finnországi tengerpartokon vadon élő 2-3 m magasra is megnövő tüskés bokor , gyümölcseinek magas C vitamin tartalma ( 360 mg / 100 g ) miatt kertészetekben is növesztik, nemesítésével akti van foglalkoznak.



A bogyókból szörpöt és lekvárt is készítenek, sőt újabban likőrt is. A homoki tövis egészen 2006-ig a védett növények közé tartozott, manapság már mindenki szabadon szedheti - ha megbirkózik a rendkívül szúrós tövisekkel .

 

 

A tájegység "saját köve" a

Homokkő, azaz finnül hiekkakivi. A név ugyanolyan összetevőkből épül fel, mint a magyar nyelvben, hiekka = homok, kivi = kő. Rokonnyelvek ?


Ez a kő népszavazás alapján lett Satakunta " saját köve ", 1998-ban. Színe a benne levő fémektől függően változik, lehet vöröses, szürke esetleg zöldes is. Puha és könnyen formálható, ezért az építőipar széleskörűen használja sőt,  köszörűkőként is használatos .

 

 

Végül de nem utolsó sorban Satakunta " saját" madara a

 

Kékcinke ( Sinitiainen).

Ez a bátor kismadár nem költözik el télre melegebb tájakra, Finnországban mindenütt előfordul a Tornio-Joensuu városok közötti vonaltól délre.

Télen sokan etetik a madarakat és a világoskék " micisapkás" madár gyakori látogatója a madáretetőknek betartva a finn tanácsot : Sisulla eteenpäin = Sisuval előre !

Kedves Olvasók! Mai levelem végére érve kívánok Önöknek kellemes ismerkedést Finnországgal.



Judit Mäkinen

Finnország





Források:

http://www.satakuntaliitto.fi/maakuntatunnukset

http://www.harjavalta.fi/palvelut/museo/satakunnan_historiallinen_seura/

http://www.ucpori.fi/

http://www.pori.fi/pori-info/historia/1155.html

http://fi.wikipedia.org/wiki/Pori_Jazz

http://www.rauma.fi/570/

http://www.nortamo-seor.fi/nortamo-seor_fi/index.html

http://fi.wikipedia.org/wiki/Rauman_murre

http://www.anttivuolanne.fi/teemat.php?sivu=satakunta&alasivu=varuskunnat

http://fi.wikipedia.org/wiki/Sotilaspoliisi


Képek:

Pharrel Wiliams -Porin jazz: http://commons.wikimedia.org/wiki/File:N.E.R.D_@_Pori_Jazz_2010

Pori jazz: http://fi.wikipedia.org/wiki/Pori_Jazz

Äidinrakkaus: http://www.taidemuseo.fi/suomi/veisto/veistossivu.html?id=6&sortby=statue

Rauma lap : http://www.rauma.fi/570/

Nortamo: http://fi.wikipedia.org/wiki/Hj._Nortamo

Kutya: http://www.iltasanomat.fi/kotimaa/art-1288402452242.html

Hód : http://fi.wikipedia.org/wiki/Euroopanmajava

Nahkiainen: http://fi.wikipedia.org/wiki/Nahkiainen

Tyrni: http://fi.wikipedia.org/wiki/Tyrni

Kö: https://fi.wikipedia.org/wiki/Hiekkakivi

Madár: http://fi.wikipedia.org/wiki/Sinitiainen




A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !