Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finnországi levelek 91.

2013. július 18. 20:52:04  nyomtatási kép

Finnországi levél hazámból, Finnországból,  szülőhazámba Magyarországra

91.levél                                            2013 július 18

Kedves Olvasók!

Mai levelemben egy olyan tájegységet  látogatunk meg, ami Önök közül többeknek is ismerős lehet. Ennek oka a tájegység központja,  Lahti városa. A nemrég Pécsett rendezett fiatalok versenyének győztesei ebbe a városba látogatnak augusztus elején. A tájegység neve:

Päijät-Hämeen maakunta (kiejtés: Pejjet-Heméén)

Ez a név az 50-es évektől vált általánossá, a név a Päijänne tó nevére vezethető vissza.  A tájegység városai: Lahti, Heinola és Orimattila, ezek közül kettőnek van magyar testvérvárosa, nevezetesen Lahtinak Pécs és Orimattila-nak  Kozármisleny.

 

A címerben kék alapon aranyszínű sellő - a neve Vellamo-  és annak kinyújtott keze felett egy madár;  kakukk látható.   Az összes finn tájegység címere közül csak ebben látható női alak.

 

 

 

A tájegység himnusza:

Vihreiden harjujen maa itt hallható:

http://www.youtube.com/watch?v=5zpk8S7pa-I

Ennek a dalnak mind a zenéjét mind pedig a szövegét Matti Porola szerezte/ írta 

A szöveg első versszaka itt olvasható:

http://fi.wikipedia.org/wiki/Vihreiden_harjujen_maa

A zeneszerző egy helsinki iskolában, Ala-Malmi városrészének Hietakumpu nevű általános iskolájában a 2A osztály osztályfőnöke.

 

Egy kis történelem:

Ezen a tájon, nevezetesen Lahti környékén találták archeológusok az egyik legrégibb  - kb. 9300 évvel ezelőtti -  lakóhelyre utaló jeleket.

Sok fontos útvonal vezetett erre,  Viipuriba, Savonlinnába,  a svéd birodalom keleti részében levő várhoz, Olavinlinna-hoz.

A tájvidék rohamos fejlődése az 1800-as évek végén a Vesijärvi-t és a Päijänne tavat összekötő, 1,3 km hosszú  Vääksy csatorna megépítéséhez  és a Helsinki - Hämeenlinna - Szt.Pétervár vasútvonal megnyitásához fürödik.

A tájegység sok szempontból érdekes, tájszólásai, ételei ismertek. Egy itteni mondás utal a táj háziasszonyaira : Siinä on hyvä emäntä, joka paljon tekee ja vähän syö. = Az a jó gazdasszony, aki sokat dolgozik, és keveset eszik.

Päijät-Hämee központja

Lahti városa, nevének  magyar jelentése: öböl, testvérvárosa Pécs

Tavaly Lahti neve a Helsinki - a világ design fővárosa címhez kapcsolódott, a város az akkori  eseménysorozat egyik rendezője volt. Akkor  többet is írtam erről a városról, 58.levelemben- itt olvasható : http://www.magyarfinntarsasag.hu/index.php?ugras=hirolvaso&hirszama=52670&nyelv=0

Idén  a legtöbbet a pécsi diákok tudnak Lahtiról és az ö részükre rendezett   "Suuntana Suomi- Suuntana Lahti! "  tanulmányi verseny győztesei augusztus elején személyesen is ismerkedhetnek majd ezzel a szép, vízparti várossal.

Ezért ma sok szeretettel gratulálok a Pécsi Református Kollégium Gimnáziuma  győztes csapatának, Németi Fanninak, Farkas Milánnak és Pál Dánielnek. Ezúton gratulálok a SISU- díj győztesének, Simon Dominikának, a döntő legfiatalabb tagjának is, ö a pécsi Bánki Donát általános iskola csapatában versenyzett.

Gratulációm nemcsak a diákoknak szól, az őket felkészítő tanárok és a Budapesti Finn Nagykövetség munkatársai Barcza Virág és Nagyné Haris Éva  is rengeteg munkát fektettek be ebbe a versenybe, őket is  köszönet és dicséret illeti.

Päijät-Hämee gazdag  kultúrája országos viszonylatban is jelentős, elsősorban

Hollola középkori templomát említeném meg. 

A Päijänne tó déli végében levő Hollola település már az 1300-as években fontos központ volt, ide akkoriban alapították az első egyházközséget. Hollola temploma a tájegység legrégibb, középkori épülete.

 

 

 

 

A katolikus időkben ezt az 550 ülőhelyes  templomot Szt. Mária templomnak hívták, mai formáját 1495 - 1510 között nyerte el. A templom közelében levő harangtornyot az egyik legismertebb finnországi építész, a német származású Carl Ludwig Engel tervezte, 1831-ben készült el.

A tájvidék nevét a "saját" tóról, a

Päijänne tóról kapta.

Ez a tó Finnország 2. legnagyobb tava, 119 km hosszú és legnagyobb szélessége 28 km. A tó átlagos mélysége 16,2 m. A számlálások 1886 szigetet említenek ebben a halakban, gazdag tóban.

A tó a csónakázók  egyik kedvence, az összefüggő vízi utak hossza Lahtiból Középfinnországon (Viitasaari)  át Észak -Savoba (Pielavesi) vezet, hossza 380 km.

Évente, júliusban rendezik a kedvelt Päijänne vitorlázóversenyt, melyen kb. 180 hajó és ezekben közel  1000 versenyző vesz részt.

 A tó csatornákról is ismert, legrégibb ezek közül a Vääksy csatorna, mely 1871 óta köti össze a tavat a Vesijärvi nevű tóval. Utóbbi partján épült Lahti városa.

 

 

 

Ez a csatorna 1,3 km hosszú, Finnország legforgalmasabb csatornája. Egy zsilip szabályozza a kb. 3 méteres vízszintkülönbséget.

A tó vizének minősége jó. Ennek a tónak a vize Helsinki és környéke kb. 1 000 000 lakosának ivóvizét adja. Hogy ez hogyan lehetséges?

A Päijänne tó vizét egy 120 km hosszú csatornán vezetik délre. A csatorna

Päijännetunneli / Päijänne-alagút

1982-ben készült el húszéves tervezés eredményeként. Költsége akkor (még finn márka volt használatban) mai pénzben kb. 195 millió euro volt. Eleje a tó déli részén a parttól 360 m távolságban 25 m mélységben kezdődik, az alagút nyílásának nagysága 16 m2. Az útvonal az alábbi képen látható:

A Päijännetunneli 30- 100 m mélyen van a föld alatt, déli vége Helsinki és Vantaa határán levő Silvola mesterséges tóban van. Ennek a végén egy Pitkäkoski nevű víztisztító állomás gondoskodik a Päjänne-böl érkezett  nyers víz tisztításáról. A csatorna átlagban 3 m3 vizet ad egy másodpercben, de az engedélyek lehetőséget adnak a teljesítmény fokozására 13 m3/ sec.-ig.  

A Päijänne csatornán át  kb. 100 millió köbméter víz érkezik évente a főváros környékére, ami a tóba beáramló víz mennyiségének  csak kb. 1/100 része! - jelentőségtelen a tó vagy a Kymijoki vízrendszerének szempontjából.  

 

 

Päijät-Hämee saját hala a

Lahna/Dévérkeszeg

 

 Ezt a halat Kanta-Hämeen tájegysége is a sajátjának vallja, erről a 81.levelemben írtam. A szórakozásként horgászók évente kb. 2000 tonna! keszeget fognak, a foglalkozásos halászok 2010-ben Finnország tengeri területein 740 tonna dévérkeszeget fogtak.

 

Ennek a tájegységnek saját virága

Ruiskaunokki - Kék búzavirág 

Talán érdekes megjegyezni, hogy a ruis finnül nem a búzának, hanem a rozsnak a neve. Finnországban sokkal több rozsföld van, mint búzaföld, talán ezért hívják ezt a virágot szószerinti fordításban: Rozs-szépe-nek.

 

 

 

 

 

Päijät-Häme jellegzetes saját köve a

Diabaasi- Diabáz

Ezt a kemény követ az építőipar és a szobrászok használják. Archeológiai adatok utalnak arra, hogy őseink kőbaltákat is készítettek ebből a köböl.

Finnországban a  leggyakrabban szauna kályhák köveként használják.

  

Végül a tájvidékre jellemző madár:

Valkoselkätikka/ Fehérhátú fakopáncs ( Dendrocopos leucotos )

Finnországban rendkívül veszélyeztetett, ornitológusok 75-80 fészkelő párt tartanak nyilván.

A magyar Wikipedia szerint Magyarországon "fokozottan védett, eszmei értéke 250 000 Ft. ".

Kedves Olvasók!

Finnország tájegységeit bemutató leveleim lassan a vég efelé közelednek. Abban a reményben zárom soraimat, hogy ezzel a levélsorozattal közelebb hozom Önökhöz  ezt a nekem nagyon kedves országot, a hazámat.

Judit Mäkinen
Finnország

 

Források:

http://fi.wikipedia.org/wiki/P%C3%A4ij%C3%A4t-H%C3%A4meen_maakunta
http://fi.wikipedia.org/wiki/Vihreiden_harjujen_maa
http://www.emmaelias.fi/medialle/mediassa_tarinat/laulu-yhdistaeae
http://fi.wikipedia.org/wiki/V%C3%A4%C3%A4ksyn_kanava
http://fi.wikipedia.org/wiki/P%C3%A4ij%C3%A4nnetunneli
http://fi.wikipedia.org/wiki/Diabaasi

Képek:

Lahna: http://fi.wikipedia.org/wiki/Lahna
Ruiskaunokki: http://www.suomenniittysiemen.fi/1.niittykukka/ruiskaunokki.htm
Hollola : http://fi.wikipedia.org/wiki/Kellotapuli
 http://fi.wikipedia.org/wiki/Hollolan_keskiaikainen_kivikirkko
Vääksy csatorna : http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Vaaksynkanava.jpg
Päijänne: http://fi.wikipedia.org/wiki/P%C3%A4ij%C3%A4nn
Kiuas: http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Finnish_kiuas.JPG
valkoselkätikka : http://www.tunturisusi.com/valkoselkatikka/





A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !