Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finnországi levelek 90.

2013. július 04. 10:07:14  nyomtatási kép

Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

90. levél                              2013 Julius 2

 Kedves Olvasók!

Lassan de biztosan haladunk a Finnországgal való kissé közelebbi ismerkedéssel. Mai levelemben egy keleti országrésszel, nevezetesen

 Pohjois – Savo / Észak-Savo tájegységével ismerkedünk.

 






A címerben fekete alapon egy balra felfelé kifeszített íjon egy ezüsthegyű nyílvessző látható.

 Ennek a tájegységnek 20 366,07 km2 az alapterülete, tavakban gazdag, belvizeinek felülete 3 597 ,59 km2. Ez a tájvidék Finnország egyik tavakban leggazdagabb tája, nem ok nélkül hívják Järvisuomi-nak, azaz Tófinnországnak.

 Legnagyobb tava: Kallavesi 513 km2 nagyságú, nem sokkal kisebb, mint Balaton, melynek - ugye Önök mind  tudják - területe 594 km2. A tájegység lakosainak száma 248 143 (2012 jan. 31-es adat), központja Kuopio városa, egyetemi város.

 Pohjois- Savo himnusza, a Savolaisen laulu itt hallható:

http://www.youtube.com/watch?v=Qx6_EoaAJnk

A zene Carl Collan ( 1828-1871) műve, szövegét  A.Oksanen ( 1826-1889)  írta, itt olvasható:

http://fi.wikipedia.org/wiki/Savolaisen_laulu

Az összes tájegységi himnusz közül ez volt az első, 1852-ben énekelték először.

 A tájvidékre jellemző nyelvjárás: savon kieli – nem mindenki számára érthető könnyen, kisebb nehézségek adódnak.  1982-ben alapították a Savon kielen seura-t, azaz a  savoi nyelv társaságát, melynek fő feladata a nyelvjárás ápolása és megőrzése. Ennek a nyelvjárásnak sok követője van, megjelent pl. a Kalevala is savoi nyelven, sőt a Biblia egyes részeit is ”lefordították ” savo-ra !

Azok a finnül tudók, akiket érdekel a savoi nyelvjárás, nézzenek be ebbe a tudásjátékba:

http://alypaa.com/pelit/murre/savo

Jó szórakozást –hauskoja hetkejä J.

 

Pohjois-Savo  tájegységéhez 20 járás tartozik, hat városa van, Iisalmi, Juankoski, Kiuruvesi, Kuopio, Suonenjoki és Varkaus. Központja Kuopio, magyar testvérvárosa Győr.  Ezen kívül tudomásom szerint csak Varkaus-nak van magyar testvérvárosa, nevezetesen Zalaegerszeg.

 

Egy kis történelem:

Archeológiai bizonyítékok utalnak arra, hogy ezen a tájon már a kőkorszak óta élnek emberek.

Ristiina településének közelében talált Astuvansalmi  sziklafestmény kora kb. 5000 év, ez Skandinávia legnagyobb sziklafestménye, 65 alakot ábrázol.

A festmény magasan a mai vízszint felett részben egy barlang falán van, rajta állatok és vadászok láthatók. Hogy mi a festék titka azt nem sikerült megfejteni.

 A legtöbb archeológiai lelet a  800-1150 évekből származik. A lakosok földműveléssel és a tavakban gazdag tájon feltehetően halászattal foglalkoztak. A Vizi utak lehet övé tették mind a lakosok számának növekedését mind pedig az általuk keletről ide hozott karéliai kultúra terjedését.

 

Kuopio városa a tájegység központja, a Kallavesi nevű tó partján elterülő 105 000 lakosú város. Győrrel 1982 óta áll élénk  testvérvárosi kapcsolatban.

Ez a város 1997 –ig Kuopio megye fővárosa volt. Akkor ezt a megyét Mikkeli megyéjével és Észak –Karelia ( Pohjois-Karjala)  megyéjével egyesítették és az ily módon kialakult Kelet-Finnország megye nevű egységnek Mikkeli lett a fővárosa.

Kuopio történelme Kr. előtt kb. 8000 évvel kezdődött, amikor az első lakosok jöttek erre a tájra. A város az 1550-es években indult tényleges fejlődésnek, amikor az első  templomot építették és megalakult az első egyházközség.

Az 1653-ban történt   városalapítás Per Brahe ( finnül a neve Pietari Brahe )  kormányzó nevéhez fűződik. Harminc évvel később a városnak indult település a közigazgatási átalakítások miatt faluvá zsugorodott és csak III. Gustav király uralkodásának ( 1771-1792) idején indult újra felfödésnek. Ez a király a svéd királyok egyik legérdekesebbje rendkívül sokoldalú és művelt ember volt. Több finnországi várost is alapított , Kuopio-t hivatalosan újraalapította 1775-ben és Tampere városának alapítására 1779-ben került sor.

 Jelenleg Kuopio Finnország 8. legnagyobb városa, 105 000 lelket számlál, hatáskörében 600 000 ember él. Könnyen elérhető, távolsága Helsinkitől 400 km.

 Kuopio egyetemét 1966-ban alapították, 2010 eleje óta Joensuun egyetemével együtt alkotja a  Kelet-finnországi Egyetemet.  Öt karon folyik a képzés, ezek a gyógyszerész-, információtechnológia és közgazdasági- , természettudományi és környezettudományi-,orvostudományi- és társadalomtudományi kar.

Kuopio jellegzetességei közül kiemelném a :

 Puijo dombon levő 150 m magas  kilátótornyot, ahonnét gyönyörü kilátás van a környezö , tavakban gazdag tájra.

 

  A domb és környezete ( 208 hektár )  természetvédelmi terület,  számos téli sport központja. A Puijo völgyében levő sportközpontban sí sáncok, teniszpályák, sportpályák és egy stadion is gondoskodnak a környék sportolóiról. Nem csak az élsportolók értendők ezalatt, hanem a Finnországban honos tömegsportok kedvelői is. Az itt levő óvóhelyet már 1970 óta a sportolók használják edzésekre. 

Finnország első sífutóversenyét itt rendezték 1887-ben, Kuopio városának iskolásai már 1864 óta versenyeznek egymással ebben a sportágban.

Kuopióról nem lehet írni úgy, hogy a hagyományos savo-i

Kalakukko-t ne említsük.

A kalakukko szó fordítása : halkakas, nem árulja el, hogy miről van szó. Ez egy rozskenyértésztába sütött hal-étel, a képe itt látható :


 




Minden kedves olvasó, de különösen a finnül tudók okvetlen nézzék meg ezt a filmet:

http://www.youtube.com/watch?v=LlSox8M322U

Ebben a kalakukko készítésének titkait láthatják és élvezhetik a savoi tájszólásban előadott receptet. A tájszólásra jellemző humor is érvényesül itt, pl.a tésztát

a melan muotoinen läpyskä = a tésztát  evezőlapát ( leppentyü )  formájára kell kinyújtani, majd rászórni  egy kis kiinalainen pottu- t  = kínai krumpli-t = rizst .

Jó szórakozást J !

A többi tájvidéki város közül megemlíteném

 

Suonenjoki-t , mely a finn epertermelés ” fővárosa”. Ennek a 7500 lakosú városnak a környékén 370 hektárnyi területen termelnek epret ( 1 ha = 1,7 kat. hold )  Az eper és a többi finnül gyűjtőnéven  marja - nak = bogyónak nevezett gyümölcs ( málna, fekete ribizli, nemes kék áfonya, valamint a homoktövis bogyója)  100 családi birtokon ad megélhetést az itt élőknek.

Finnországban évente 12-17 millió kg epret termelnek, ebből Suonenjoki része 1,5-2,5 millió kiló. Az eper Finnországban  általában július elején érik és ilyenkor nagy szükség van eperszedő munkásokra. Ezek jelentős része külföldről  érkezik erre a nehéz idénymunkára, idei adatok szerint 20 országból jöttek eperszedők.

Az eperföldeket messziről megismerni, a bokorsorok alatt vagy szalma, vagy már az ültetéskor használt fekete műanyagtakaró óvja a gyümölcsöt az eső által felvert sártól.

Az epret sok helyen egyenesen a termelőktől lehet megvenni úgy, hogy a vevő maga szedi le a gyümölcsöt.

 

Nem akárhol lehet szedegetni, hanem a munkavezetők kijelölik azokat a sorokat, ahol szedni lehet. A vevő edényeit a szedés előtt és után lemérve a leszedett mennyiséget kell fizetni. Mivel szedés közben annyit lehet enni, amennyit elbír az ember gyomra,  az eperszedés sok családnak kedves szórakozása a gyerekek nagy örömére. Itt jegyzem meg, hogy a finn eper aromája összehasonlíthatatlanul jobb, mint a szemre ugyan szebb és sokkal nagyobb külföldi, üvegházi eperé. Ennek oka a nyári napsütés erejében és a napos órák számában keresendő ( fehér éjszakák !).

 Pohjois-Savoo saját állat a szarvas, finnül

Hirvi.

Ez az állat egy másik tájegységnek is ” saját”-ja, nevezetesen Pohjanmaa-nak. Erről nemrég, a 87. levelemben így írtam:

Szarvas

Finnország legnagyobb emlős állata egy jól fejlett hím szarvas súlya eléri a 700 kg.-t.

A téli szarvas számlálások azt mutatják, hogy Finnország erdeiben kb. 80 000 szarvas él. Sok a szarvas-autó, szarvas-motorbicikli baleset statisztikai adatok szerint évente kb. 1300 ilyen típusú baleset van. A motorosok részére egy ilyen hústoronnyal való összeütközés nem egyszer a halált jelenti, az ilyen balesetet szenvedett autósok közül is sokan szenvednek életre szóló következményeket. 


A nőstények kisebbek, maximum 350 kg súlyúak. Hosszúlábú állat a szarvas, testmagassága 2 m közelében, testének hosszúsága pedig 3 m is lehet.

 Akik jártak finn országutakon gyakran találkozhattak a mellékelt közlekedési táblával- ezt komolyan kell venni.

A szarvasok főleg szürkületkor mozognak, színük - barnás-szürkés - beleolvad a tájba, esős időben rendkívül nehéz idejében észrevenni őket.






 

A téli időben a szarvasok az erdőt pusztítják-, lelegelik a fiatal fákat - az erdőtulajdonos szarvasok szenvedte kárát az állami biztosítórendszer kárpótolja. ( Itt jegyzem meg, hogy a finn erdők több mind 85%-a magánkézben van. )

A szarvasokhoz egy kellemetlen állat is tartozik ezt finnül hirvikärpänen- szarvaslégy-nek (Lipoptena cervi) nevezett élősködő, magyarul szarvas kullancs-légy néven ismert.

 A szarvasok bundájában élősködik, vért szívva. Ősszel az erdőben járókat is zaklathatja, a fákon és bokrokon él és ilyenkor ahhoz repül, amit szarvasnak vél. Így pl. az ember hajába, ruhájába a legkisebb résen is befurakodik. Csípése kellemetlen bőr-reakciót okoz. Védekezni nehéz előle, megfelelő sapka/kendő és jól zárt, lehetőleg kapucnis kabát a legjobb védelem.

A tájvidék saját tavának neve:

 Juojärvi

Ez a tó 219 km2 nagyságú, szigetekben gazadag. 833 szigete közül a legnagyobb 1193 hektár területű, a neve: Luutsalo.

A tó nevével kapcsolatban egy kis finn nyelvlecke:

juoda = inni. Juo = igyál ! Järvi ( kiejtés: jervi) = tó.

A név szó szerint igaz , a tó vize minden forralás nélkül egyenesen iható, tiszta ivóvíz.

Pohjois-Savo saját hala a

Muikku , magyarul törpe maréna ( Coregonus albula)

Ez a lazacfajtákhoz tartozó  hal egyben Etelä-Savo ( Dél-savo) tájegységének ”saját”  hala is, erröl a 79. levelemben így írtam:

Ez a kb. 15-30 cm, csillogó zöldes színű, Magyarországon védett hal, Finnországban a halászatot foglalkozásként űzök legfontosabb zsákmánya.

Hivatalos adatok szerint 2008-ban a halászatot foglalkozásszerűen űzök 2,5 millió kg muikku-t fogtak, a halászatot sportként űző amatőrök pedig 1,6 millió kg zsákmánynak örülhettek. Ez a hal nemcsak édesvízi tavakban, hanem a tengerben is előfordul.

Van egy finn mondás, miszerint "Rakkaalla lapsella on monta nimeä" = A kedves gyereknek sok neve van, ez a muikku-ra is érvényes. Az ország különböző tájain, sokféle néven ismert a muiku, ilyen nevek a muje, riäpys, rääpys, maiva, neulemuiku vagy a kitkanviisas és a siikamaiva.

Fentebb írtam a savoi jellegzetességről a kalakukko-ról. Ennek ”tölteléke” leginkább muikku szokott lenni – muikkukukko - mellette gyakori az ahvenkukko is, az ebben szereplő hal az ahven = sügér.

A tájegység növénye a

Kotipihlaja / Pihlaja  ( Sorbus, Sorbus aucuparia / berkenye, veres berkenye, madárberkenye)

A fa ehető  termései ősszel  a legjobbak, ha már megcsípte a bogyókat a dér .

 

Használjuk  teaként, zselét, almával keverve lekvárt lehet belőle főzni. Kissé fanyar íze van, húsételekhez is nagyon jól adható.

A pihlaja terméséből szokás a télre következtetni kétféle módon:

Ha sok termése van a fának, az enyhe telet jelent, mert a fa nem hordoz két terhet, azaz a vastag hótakarót és a nehéz bogyókat.

Vagy: Ha sok termése van a fának az erős telet jelent, mert a természet gondoskodik télen is a madarak ellátásáról.

Mindenki választhatja  a neki megfelelő jóslatot J.

 

Pohjois-Savo köve az

Apatiitti / Apatit- fontos forrása  a foszfát tartalmú műtrágyának, mivel főként kalciumfoszfátból áll.  Finnországban Siilinjärviben van apatit bánya. A kő színe zöldes, ritkábban barnás .

 

Mind minden tájvidék ismertetése, ez is madárral zárul, mégpedig a

Kuikka / Gavia arctica  ( sarki búvár ) a mai madár.

 

Finnország egész területén honos, becslések szerint 80 000- 10000 pár választja hazájául Finnországot. A telet a Földközi tenger keleti részein és a Fekete tengeren töltik ezek a festői madarak.

 

Kedves Olvasók!

Mai soraimat zárva kívánok Önöknek napsugaras nyári heteket.

 

Judit Mäkinen
Finnország

 

Források:

http://fi.wikipedia.org/wiki/Pohjois-Savon_maakunta
http://gamma.nic.fi/~sakinseu/sivut/ajankohtaista.html
http://gamma.nic.fi/~sakinseu/
http://fi.wikipedia.org/wiki/Savolaiset
http://www.ristiina.fi/fi/sisalto/06_matkailu/02_nahtavyydet/?C:D=362411&C:selres=362411
http://fi.wikipedia.org/wiki/Astuvansalmen_kalliomaalaukset
http://www.kuopio.fi/web/kaupunkitietoa

http://fi.wikipedia.org/wiki/Kuopion_tuomiokirkko
http://www.kuopio.fi/web/kaupunkitietoa/kuopio-esittely
http://fi.wikipedia.org/wiki/Kustaa_III
http://www.suonenjoki.fi/?id=559
http://www.jarviwiki.fi

Képek :

Puijo: http://fi.wikipedia.org/wiki/Puijo
Eperföldön: http://www.koillissanomat.fi/paakirjoitus/itse_tienattu_raha_tuo_tyydytyksen_5180548.html
Muikku: http://fi.wikipedia.org/wiki/Muikku
Pihlaja: saját felvétel
Apatiitti: http://www.pohjois-savo.fi/
Kuikka : http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Plongeon_arctique_nid.jpg



A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !