Finnországi  levél  hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

87. levél                                            2013. május 14.

Kedves Olvasók!

Mai levelemben egy északnyugati, tengerparti  tájegységet próbálok bemutatni Önöknek és ez a

 Pohjanmaa nevű táj.

Ez a vidék annyiban eltér sok más tájegységtől, hogy 179 140 lakosának többsége svéd nyelvű. A félreértések elkerülése végett  hangsúlyozom, hogy nem svédekről van szó, hanem svéd anyanyelvű  finnekről. Ennek történelmi gyökerei vannak, a partvidéken levő városok sokszor a szomszédos Svédországgal voltak szorosabb kapcsolatban, mint az anyaország belső részeivel.

 

 

 

 

 

 

 

 

A címert Juhani Vepsäläinen tervezte, az alsó részén a Vaasa királyok ismertetője, a felső részen négy futó hermelin látható.  A hermelinek arra utalnak, hogy milyen fontos volt a szőrmés állatok vadászata az elmúlt időkben.

A tájegység himnusza az un. Vaasan marssi

Carl Collán zeneszerző műve, Zacharias Topelius költeménye, finnre az eredetileg svédül írt verset  Alpo Noponen fordította. 

Itt hallható:

 

Szövege finnül itt olvasható: http://fi.wikipedia.org/wiki/Vaasan_marssi

A költemény a  finn nép egységét és  a haza mindenek fölötti szeretetét hangsúlyozza. 

Pohjanmaa lakosainak száma 179 140 (2012 jan. 31-es adat)  központja:

Vaasa városa, magyar testvérvárosra nem találtam utalást.

A svéd királyi házról elnevezett  város története az 1300-as években kezdődött, amikor a közép svédországi tengerjárók partra szálltak ezen a tájon. Ugyanennek az évszázadnak a közepén építették a Szt. Mária templomot és az évszázad vég felé épült a közigazgatási központ,

Korsholma vára, svéd neve: Crysseborg. Ebből a várból manapság semmi nem látható, minden elpusztult, helyén egy 1894-ben emelt emlékkő látható.

Magát a várost IX. Karl (finn neve Kaarle svéd király ( 1550-1611) alapította 1606 - ban a mai város helyétől 7 km-re, délkeletre a tengerparton. Tengeri kapcsolatoknak köszönhetően  a kereskedelem virágzott itt, a legfontosabb kereskedelmi cikk a kátrány volt.

A kulturális élet ápolásának egyik fontos jele, hogy Finnország első könyvtára ebben a városban, Vaasa-ban kezdte el működését 1794-ben.

Az 1852-es tűzvész a városjelentős részét elpusztította, az ujjá épített városban széles utak, nagy  fasorok óvták az egyes városrészeket az esetleges újabb tűztől - ennek manapság, a forgalom növekedésével nagy hasznát veszi a város.

A függetlenség kikiáltását követő időben, a finn  polgárháború idején, 1918 január-május között

Vaasa városa látta el a főváros szerepét. Ennek a szenátusi döntésnek Helsinki zavaros állapota volt az oka. A szenátus 1918 febr. 1.-én ülésezett először Vaasa városházán. Köszönet fejében a szenátus feljogosította a várost arra, hogy Finnország legrégibb kitüntetését az Akseli Gallen-Kallela tervezte  Szabadság keresztjét illeszthette a város címerébe.

Vaasa városképét a fiatal lakosok uralják, minden ötödik lakos egyetemre járó diák. A diákok számát az összlakossághoz viszonyítva Vaasa az ország legnagyobb főiskolai  városa. Összesen 12000 diák tanul ebben a városban három nyelven  egyetemi/főiskolai szinten hét különböző tanintézetben.

A fiatal gyerekek sokoldalú neveléséhez a speciális osztályokban folyó zeneoktatás is hozzátartozik. Vaasaban  példamutatóan oktatják már óvodai szinten a többnyelvűséget finn-svéd, finn-angol óvodák formájában. A módszert  kielikylpy = nyelvfürdö - nek nevezik. 

A tájegység többi városai: Kaskinen ( Kaskö) , Kristiinankaupunki (Kristinestad), Närpiö( Närpes),

Pietarsaari ( Jacobstad) Uusikaarlepyy ( Nykarleby) - nincs magyar testvérvárosuk.

A fenti városok közül kiemelnék hármat,  ezek:  

Kristiinankaupunki ( Krisztina városa)

Kisváros, az északi öböl gyöngyének is nevezik, idillikus faházaival, szűk utcáival bájolja el a látogatót. Per (Pietari) Brahe kormányzó alapította 1649-ben és Kristina svéd királynőről (a monda szerint talán a feleségéről Kristina Katarina Stenbock-ról) nevezte el. A jól megőrzött városkép oka, hogy a város 360 éves  fennállása alatt egyetlen egyszer sem volt tűzvész- ez rendkívül ritkának számít.

Pietarsaari /Pedersöre, Jacobstadt

Ennek a városnak a területe a föld emelkedésének köszönhetően csak viszonylag rövid idő óta szárazföld, időszámításunk elejének idején helyét tenger fedte.

Kristina svéd királynő 1652 június 19.-én bízta meg gróf Jacob de la Gardie-t azzal, hogy várost alapítson. A gróf azonban hamarosan meghalt és az özvegye Ebba Brahe alapította férjének nevével ezt a várost. Másik neve, svédül Pedersöre onnét ered, hogy ez volt annak a járásnak a neve, melynek  területére a várost alapították.

Pietarsaari a hajóépítés és a tengerjárás városa lett,  az itteni Hercules nevű hajó volt az első finn hajó, ami megkerülte a Kap Horn-t és 1844-1847 között  körülhajózta a világot.

Finnország nemzeti költője Johan Ludvig Runeberg ebben a városban született 1804-ben, mellszobrát a költő szobrász fia Walter Runeberg készítette és 1904 óta látható a költő szülővárosában.

 

Pietarsaariban a többség anyanyelve svéd, az idősebb korosztály finn tudása sokszor csekély.

Närpiö városa

a finn üvegházi kertészet központja. A múlt század elejére visszatekintő hagyomány Valdemar Mattfolk kis üvegházával kezdődött 1916-ban,  ahol  ö paradicsomot termelt. Manapság Närpiö-ben 400 termelőnek vannak üvegházai összesen 77 hektáron (1 hektár = 1,73 kataszteri hold).

Närpiö-ben termelik a finnországi paradicsom 60 % -át és az uborka 35 %-át. Az itteni  üvegházak a becslések szerint 1200 embernek adnak munkát, közöttük sok a bevándorló.

Pohjanmaa   saját állata:

Szarvas

Finnország legnagyobb emlős állata egy jól fejlett hím szarvas  súlya eléri a 700 kg.-t.

A nőstények kisebbek, maximum 350 kg súlyúak. Hosszúlábú állat a szarvas, testmagassága 2 m közelében, testének hosszúsága pedig 3 m is lehet.

A téli szarvasszámlálások azt mutatják, hogy Finnország erdeiben kb. 80 000 szarvas él. Sok a szarvas-autó, szarvas-motorbicikli baleset statisztikai adatok szerint évente kb. 1300 ilyen típusú baleset van.  A motorosok részére egy ilyen hústoronnyal való összeütközés nem egyszer a halált jelenti, az ilyen  balesetet szenvedett  autósok közül is sokan szenvednek életre szóló következményeket.

 

 

Akik jártak finn országutakon gyakran találkozhattak a mellékelt közlekedési táblával- ezt komolyan kell venni.

A szarvasok főleg szürkületkor mozognak,  színük - barnás-szürkés - beleolvad a tájba, esős időben rendkívül nehéz idejében észrevenni őket.

A téli időben a szarvasok az erdőt pusztítják-, lelegelik a fiatal fákat - az erdőtulajdonos szarvasok szenvedte kárát az állami biztosítórendszer kárpótolja. ( Itt jegyzem meg, hogy a finn erdők több mind 85%-a magánkézben van. )

A szarvasokhoz egy kellemetlen állat is tartozik  ezt  finnül hirvikärpänen- szarvaslégy-nek (Lipoptena cervi)  nevezett élősködő, magyarul szarvas kullancs-légy néven ismert.

 A szarvasok bundájában élősködik, vért szívva. Ősszel az erdőben járókat is zaklathatja, a fákon és bokrokon él és ilyenkor ahhoz repül, amit szarvasnak vél. Így pl. az ember hajába, ruhájába a legkisebb résen is befurakodik. Csípése kellemetlen bőr-reakciót okoz. Védekezni nehéz előle, megfelelő sapka/kendő és jól zárt, lehetőleg kapucnis kabát a legjobb védelem.

 

 

 

 

 

Pohjanmaa saját tava  
Luodonjärvi

Ezt a 67,66 km2 területű mesterséges tavat  egy tengeri öbölből gátépítéssel választották le 1962-ben azzal a céllal, hogy az UPM- Kymmene nevű cég és Pietarsaari városa megfelelő mennyiségű vízzel legyen ellátva. Vizét öntözésre is használják.

Csak 2011 óta "saját " tava Pohjanmaa-n ak, akkor a tájvidéken lakók szavazással döntöttek az un. saját tóról.

Mint minden tájvidéknek, Pohjanmaanak is van " saját" hala és ez a

Siika / Nagy maréna

Ez az ezüstszínű, lazacfélékhez tartozó hal sokféle formában létezik és apróbb különbségekre alapítva ötféle alcsoportot különböztet meg a finn nyelv: pohja-, kari-, vaellus-, järvi- és planktonsiika. Ezeknek a halaknak a növekedési gyorsasága nagyon változó, a lappföldi tavakban rendkívül lassan nőnek. Az eddigi legnagyobb siika 7 kg-t nyomott.

 

A tájvidék növénye a

Mesiangervo (Filipendula ulmaria ) Réti legyezőfű, bajnóca

Ez a gyógynövény Finnországban sok helyen nő vadon

 

 

Ebből a növényből  vonták ki 1830-ban először a mindenki által ismert Aspirin hatóanyagát az acetilszalicilsavat.

 

 

 

 

Pohjanmaa saját köve a

Vaasan  graniitti, azaz vaasai gránit

Ez a szürkés kőfajta sok,  világos földpát záradékot tartalmaz, könnyen morzsolódik.  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Végezetül, de nem utolsó sorban  Pohjanmaa "saját " madara:

A finnül Tervapääsky (Apus apus) -nek magyarul sarlós fecskének hívott madár.

Élete legnagyobb részét a levegőben tölti, súlya csak kb. 43 gramm.

 

Magyarországon védett, eszmei értéke 25 000 Ft. Sokáig él, a legidősebb Finnországban gyűrűzött madár 16 évet és 26 napot élt, az európai legöregebb madár svájci eredetű volt és 21 éves korában pusztult el.

 

 

 

Kedves Olvasók!  Ezzel a levéllel a finnországi kirakós játékunk ma is egy darabbal bővült.

Judit Mäkinen
Finnország

Forrás:

 http://fi.wikipedia.org/wiki/Pohjanmaan_maakunta
http://www.vaasa.fi/WebRoot/380444/Vaasa2010SubpageWithoutBanner.aspx?id=383786 http://www.vaasa.fi/Suomeksi/Opetus_ja_koulutus
http://fi.wikipedia.org/wiki/Kristiinankaupunki
http://fi.wikipedia.org/wiki/Pietarsaari
http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Runeberg_rintakuva.jpg
http://fi.wikipedia.org/wiki/Siika
http://gyogynovenyek.uw.hu/reti_legyezofu.html
http://fi.wikipedia.org/wiki/Mesiangervo
Kő: http://www.gtk.fi/geologia/kiviharrastus/maakuntakivet/pohjanmaa.html
Szarvas képe: http://fi.wikipedia.org/wiki/Hirvi
Siika: http://www.kalakerho.net/onginta_siika.htm  
http://fi.wikipedia.org/wiki/Luodonj%C3%A4rv
http://www.narpes.fi/fi/elinkeinoelama/kasvihuoneviljely