Finnországi levelek 86.
Finnországi levél hazámból Finnországból, szülöhazámba Magyarországra
86. levél 2013 április 21
Kedves Olvasók ! Míg elözö levelemben Finnország leggyérebben lakott tájegységével ismerkedtünk, most egy olyan tájegységet hozok közelebb Önökhöz, melynek egy km2-re kétszer több lakos esik mint az országos átlag, azaz finn értelemben sürün lakott tájegységröl van szó.
Ez a tájegység nevét Pirkkala-ról, a középkorban is jól ismert helyröl kapta:
Pirkanmaa- maakunta/tájegység.
A tájegység alapterülete 12446,25km2, lakosainak száma 496 739 ( 2013. januári adat). A táj tavakban gazdag, Finnország tavainak kb. 6 %-a van ezen a vidéken.
A címert Gustaf von Nummers tervezte 1957-ben.
Archeologiai leletek kétséget kizáróan bizonyítják, hogy már ötezer évvel Kr.elött is éltek itt emberek, többszáz kökorszakbeli lakóhelyet is találtak a kutatók.
A fejlödést kezdetben elösegítették a viziutak, késöbb az országutak is nagy szerepet játszottak. Az utak egyik csomópontja a mai Nokia városának környékén volt.
Pirkanmaa központja
Tampere városa
A várost III. Gustav svéd király alapította 1779-ben két tó, a Näsijärvi és a Pyhäjärvi partjain fekszik A Näsijärvi vize Tampere központján át folyik a 18 m magasból lezuhanó Tammerkoski-nak nevezett sodráson át a Pyhäjärvi-be. Ennek partjain levö masszív, vöröstéglás , néhai gyárak épületei ma mint múzeumok és más kultúrális létesítmények emlékezteteik az arrajárókat a város történelmére.
Tammerkoski egyike Finnország 27 un. "kansallismaisema"inak. Ez azt jelenti, hogy az országban 27 olyan védett táj van, melyek jellegzetesek és kultúrtörténelmi szempopntból rendkívül fontosak.
Tampere egyike Finnország legjelentösebb ipari városainak. A téli háború idején a szovjet légierö támadásainak kitett város 1918-ban a finn belháború idején a vörösök legfontosabb központja volt.
Tampere 1960 óta egyetemi város, kedetben föleg társadalomtudományi karok müködtek itt, az orvostudományi kart 1972-ben és a pedagógiai kart 1974-ban alapították. A legutolsó új kar az információtudományi kar, itt 2001-töl folyik az oktatás.
Jelenleg Tampere Finnország 2. legnagyobb városa, lakosainak száma 217 603. A városban és annak közvetlen környezetében 376 000 ember lakik.
Ha Önök közül valaki errefelé jár ne mulassza el a Näsinneula nevü kilátótoronyba való látogatást.
Ez a 168 m magas torony Skandinávia legmagasabb kilátótornya, ablakaiból gyönyörü látvány tárul a látogató elé.
A toronyban levö vendéglö lassan forog a torony tengelye körül, egy ott elfogyasztott ebéd alatt jó idöben 20 km-re lehet ellátni minden irány felé.
Pirkanmaa tájvidékén sok várost találunk, ezek: Akaa, Ikaalinen, Nokia, Orivesi, Parkano, Sastamala, Valkeakoski, Virrat és Ylöjärvi.
Önöknek a fenti nevek közül bizonyára Nokia ismerös- de vajon hányan tudják, hogy a világviszonylatban is jelentös cég innét kapta nevét ?
Nokia
nevét irásos emlékeben elöször 1505-ben emlitik az itt lévö birtokkal kapcsolatban. A Nokia cég története Fredrik Idestam által 1865-ben alapíttott facsiszoló vállakozással kezdödött, majd papir, gumi és kábelgyártással folytatódott. A II. világháború után a cég rohamosan fejlödött és az 1980-as években az európai piacon mint a gumi-iparban mint pedig a televiziógyártásban jelentös szerepet játszott.
Az 1990-es évek elején csökkentették az elöállított termékek választékát és 1994-töl Jorma Ollila vezetésével az informatikára helyezték a legnagyobb súlyt.
Nokia települése 1977 óta élvez városi jogokat, lakossága jelenleg 32 361 lélek.
Sastamala legérdekesebb látnivalója a
Pyhän Marian Kirkko /Szt. Mária templom
az 1400-as éveket idézi. A köböl készült keresztelökút 1200-ból származik.
Valamivel fiatalabb a sokak által látogatott
Pyhän Olavin kirkko / Szt. Olavi temploma Tyrvää-ben.
A templom 1997-ben tüzvész ádozata lett, akkor az 1600-1700 ból származó berendezés teljesen megsemisült. A templom újáépítésében sok önkéntes is résztvett és 2009 óta ez az 1500-as években épült templom újra látogatható. Modern freskóit - öszesen 101 festmény - két müvész: Osmo Rauhala és Kuutti Lavonen festették.
Pirkanmaa " himnusza"
Kesäpäivä Kangasalla / Nyári nap Kangasala-n
A dal az egyik legismertebb finn dalok közé tartozik, zenéjét Gabriel Linsen ( 1838-1914) szerezte, szövegét a nagy finn mesemondó Zacharias Topelius svédül írta, finnre többek között P.J. Hannikainen fordította, itt olvasható :
http://koti.mbnet.fi/timotok/kesapaivakangasalla.html
Erröl a dalról számos felvétel készült, a mellékelt címen Kangasala templomában készült hangfelvétel hallható:
http://koti.mbnet.fi/timotok/kesapaivakangasalla.html
A felnöttek éneklik az elsö és a harmadik, a gyerekek a második szakaszt ezzel is utalva arra, hogy Finnországban a gyerkek hazafiasságra való nevelése zsenge gyerekkorban kezdödik, hiszen a refrén szövegében ez áll: "Oi Herra, intoa anna ain' maatamme rakastamaan!" Szabadon fordítva: Ó Urunk hazánk mindenkori lelkes szeretetére ihless minket . Mint minden tájesgységnek, Pirkanmaa-nak is vannak "sajátjai " Saját állat: Valkohäntäpeura (Odocoileus virginianus) Fehérfarkú szarvas, ennek kalandos története van. Finnországba ez az állat az Egyesült Államokból, nevezetesen Minnesotá-ból került, az oda kivándorolt finnek munkája eredményeként nevezetesen úgy, hogy 1934-ben 8 szarvasborjút ( 4 himet és 4 nöstényt) küldtek hajóval Finnországba. Ezek közül egy hím és a négy nöstény élték túl a hosszú tengeri utat és 1937-ben születtek az elsö borjak Vesilahtiban egy ottani birtokon alapított karámban. Ezután mégegyszer jöttek állatok Amerikából- most már repülön . A következö év tavaszán az állatok kiszöktek az elkeritett legelöröl és miután a hímet nem tudták megfogni elhatározták, hogy kieresztik az állatokat a szabad természetbe. Az állatok gyorsan szaporodtak, az 1970-es években már 25000 állatot sikerült megszámolni a téli állatszámláláskor. Jelenleg a fehérfarkú szarvas Vaasa-Jyväskylä-Kotka vonalától délebbre mindenütt megtalálható , söt Oulu környékére is eljutottak a vadászok örömére. Saját víz: Längelmävesi a nagy tavakhoz sorolható, alapterülete 133 km2, legmélyebb pontján 59 m mély. Jelenleg - április vége - még jég takarja. A jégtakaró vastagságát az 1970-es évek óta mérik, az eddigi legvastagabb jégtakarót - 77 cm vastag jégréteg - 2003 bvan mérték.
Saját hal: Toutain (Aspius aspius) magyarul : Balin (soha nem hallottam erröl a halról Magyarországon ) a pontyfélék családjába tartozó hal. Kissé utánanézve találtam adatot arra, hogy ez a hal a Balatonban is elöfordul. Akit érdekel itt találja meg: http://hu.wikipedia.org/wiki/Balatoni_halfajok_listája
Saját növény Tuomi (prunus padus) ,magyarul több neve is van, zselnice meggy, madárcseresznye és májusfa
néven is ismert
A fehérvirágú bokor/fa 3-12 m magasra is megnö, virágainak kellemes illata van. Kertekben gyakran látni a rózsaszín-virágú változatot is, ilyet mutat a fenti kép. Saját kö Pallokivi néven ismert. Neve (pallo= labda, kivi= kö) arra a különleges labdaszerü képzödményre utal amit a kö metszéslapján láthatunk. Az alakzat általában egy kis fém mag körül képzödött, gránitban fordul elö. A kö különleges és mivel viszonylag ritkán fordul elö Finnországban védettnek minösül.
Befejezésül még a tájegység saját madara: Västäräkki (kiejtés: vesterekki) azaz barázdabillegetö. A madár Finnországban a tavasz elsö jelei közé tartozik, érkezése a tél végét jelenti . A barázdabillegtöt a régiek jóslásra is használták, ha a tengerparton sok madár billegett, az jó halász-szerencsét jelentett. Hogy miért billeg a farka ? A monda szerint a barázdabillegetö a feketerigó esküvöjére ment és a fiókáira ezalatt a varjú vigyázott. Mikor a barázdabillegetö hazajött az esküvöröl, üresen találta a fészkét, a varjú megette a fiókáit. Ettöl a szegény madár annyira megijedt, hogy még ma is remeg a farka.
Kedves Olvasók !
Zárom mai levelemet, napsugaras tavaszi üdvözlettel:
Judit Mäkinen
Finnország
Források:
http://fi.wikipedia.org/wiki/Pirkanmaan_maakunta#Esihistoriallinen_aika
http://www.taitopaino.fi/html/hist.html
http://fi.wikipedia.org/wiki/Tampere
http://fi.wikipedia.org/wiki/Tampereen_yliopisto
http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Tammerkoski_from_air.jpg
http://www.nokiankaupunki.fi/kuntainfo/nokian_historia/
http://nokiawiki.wikispaces.com/Nokian+historia
http://www.kuhamaa.fi/jarvet/langelmavesi
http://fi.wikipedia.org/wiki/Valkohäntäpeura
http://hu.wikipedia.org/wiki/Balatoni_halfajok_listája
http://fi.wikipedia.org/wiki/Tuomi
http://fi.wikipedia.org/wiki/Pallokivi
http://www.hymy.fi/luontosarja/pallokivi-on-suomen-luonnon-ihme
A hozz?sz?l?shoz regisztr?ci? sz?ks?ges !
![]() |