Finnországi levelek 85.
Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra
85. levél 2013 április 3
Kedves Olvasók!
Előző levelemben egy kis tájegységröl írtam, mai levelem ezzel szemben Finnország területileg legnagyobb tájegységével foglalkozik, azaz a
Lapin maakunta/ Lappföld tájegység -ét hozza közelebb Önökhöz.
A mai tájegység egésze 1938-ig Oulu megyéjéhez tartozott, akkor alapították Lappföld megyéjét. A Szovjetunió Finnországot 1940 és 2947 között kényszerítette arra, hogy ennek a megyének keleti részeiről - Salla és Petsamo - lemondjon és így a tájegység alapterülete ma 98 982,56 km2 . Ez azt jelenti, hogy a tájegység mai területe kb. fele a történelmi Lappföldnek.
Egy kis történelem:
Politikai törekvéseinek megerősítésére IX. Karl (1550-1611) svéd király alapította a Lapp grófságot, ennek emlékét viseli a tájegység címerében látható korona.
Amikor IX. Karl király lett - 1604 ben - birodalma címereihez a Lapp grófság címerét is hozzátette.
A tájegység himnusza Oskari Merikanto (1868-1924) zenéje, szövegét August ValdemarKoskimies
(1856-1929) írta.
A himnusz itt hallható:
Lappföld tájegysége a legritkábban lakott területe Finnországnak, 1,98 lakos esik egy km2-területre.
A tájegység területe 98 982,56 km2, a belvizek ebből 6 320,96 km2-t tesznek ki. Itt van Finnország legmagasabb csúcsa is, mégpedig a finn-norvég határon levő
Halti tunturi melynek magassága 1324 m.
A Halti tunturi és annak környéke a számik/lappok régi szent területe, itt ment keresztül a Jeges-tengerhez vezető vándorút ( =jutamisreitti) és ez a terület a jó minőségű zuzmók miatt a rénszarvastenyésztés egyik fontos központja. A számik hittek abban, hogy a Halti tunturin és annak környékén istenek lakoznak és nyár idején itt gyülekeztek, hogy együttesen énekeljenek az isteneknek. Ennek a lapp éneklési módnak a neve joika/joiku, kissé hasonlít a jódlizáshoz.
Lappföld tájegységének központja Rovaniemi, többi városai: Kemi, Kemijärvi és Tornio
Rovaniemi magyar testvérvárosa : Veszprém
Írásos emlékek erről a helyről 1453-ból származnak, de tudvalevőleg már a kőkorszakban is éltek itt emberek. Az 1100-1200-as években sok helyről telepedtek ide lakosok, Finnország különböző területein kívül Svédországból, Norvégiából, sőt Németországból is érkeztek ide bevándorlók.
Többféle számi ( lapp ) nyelvet is használnak ebben a tájegységben, ennek megfelelően Rovanieminek több neve is van,
inarinszámi neve: Ruávinjargâ, északszámiul Roavvenjárga - nak vagy Roavenjárga - nak hívják és koltaszámi nyelven Ruä ?vnjargg a neve.
Rovaniemi lakosainak száma jelenleg 60 887, a város az Ounas- és Kemijoki nevű folyók elágazódásánál fekszik.
Rovaniemi a folytatólagos háború előtt szép, nyugodt kisváros volt, klasszikus és szecessziós stílusban épült faházakkal. Ismert volt ez a város sok jugend stílusú épületei miatt is. A háborúban, a városban német katonaság állomásozott, a katonák sport- és sílesiklópályát is építettek 1943-ban ide.
Amikor Finnország és a Szovjetunió között megszűntek a harcok, a szovjetek követelésére 1944 szeptember 15-i határidővel ki kellett űzni a német katonaságot az akkor 8233 lakosú városból. A lakosok elmenekültek, 4800-an Svédországba, a többiek Finnország délibb részeibe mentették magukat. A németek visszavonulásuk során felgyújtották gyakorlatilag az egész várost, a környék hidait felrobbantották, a város épületeinek kevesebb, mint 10 %-a maradt épen.
A lakosok lassan települtek vissza és megindult az újjáépítés. A városrendezési tervet Alvar Aalto készítette, a városépítés 8 évig tartott. Nemzetközi segítséget Rovaniemi az Egyesült Nemzetek segélyszervezetétől UNRRA ( Uniteed Nations Relief and Rehabilitation Administration ) -tól kapott. A segély legnagyobb része az Amerikai Egyesült Államokból és Svédországból érkezett.
Minderre manapság már kevesen emlékeznek, Rovaniemi a Mikulás lakóhelyeként ismert a világ minden részén.
A Mikulás vonzza a látogatókat, Rovaniemiben van Finnország egyik legforgalmasabb repülőtere. A téli túrizmus minden formáját lehet itt űzni, a kutyaszános "szafari?-tól kezdve. Asz Ounasvaara sí központ 1943 óta várja a lesiklást kedvelőket. Önök között kedves Olvasók is többen vannak olyanok, akik megfordultak itt az északi sarkkörön.
Okvetlen említést érdemel az Arktikum nevű kultúrközpont. Ez a legnagyobb részben földalatti múzeum és kongresszusi intézet Finnország függetlenségének 75. évfordulóján, 1992 december 6.-án nyitotta ki kapuit. Dán - Claus Bonderup - és finn - Jan Lehtipalo - építészek közös terve, a föld feletti része egy üvegsöre emlékeztet, mely észak-déli irányban fekszik.
Rovaniemiben van az Európai Unió legészakibb egyeteme és szakföiskolája, itt müködik a Lappföld Sportintézete is. Az egyetemen kb. 4000 hallgató tanul 4 karon: oktatásügyi, jogi , müvészeti és társadalomtudományi felsöfokú tanulmányokat lehet itt folytatni.
A modern zenét kedvelők bizonyára emlékeznek arra, hogy az Eurovízió versenyét 2006-ban Finnország nyerte, az együttes szólistája Mr. Lord azaz Tomi Putansuu Rovaniemi város büszkesége, itt az egyik teret is róla nevezték el Lordi aukio-nak.
A Lappföld változatos tájait a legismertebb Kittilä-ben élt festőművész
Reidar Särestöniemi (1925-1981) örökítette meg. Háza ma múzeum, szabadon látogatható.
Akit érdekelnek ennek a misztikus festőnek képei, az okvetlenül nézzen be ide
A tájegység saját állata a
Poro /
A gyakran hallott hiedelemtől eltekintve a rénszarvas nem "vadállat " hanem rideg tartású háziállat.
A különböző tulajdonosok állatai együtt legelnek nagy csordákat alkotva, évente egyszer közösen hajtják be a csordákat, közösen választják ki a saját állataikat és közösen gondoskodnak a vágásról és a hús értékesítéséről. Hogy egy-egy tulajdonosnak hány állata van, azt nehéz megtudni, ha a gazdát megkérdezik, általában ezt válaszolja: Elég van belőlük.
Lappföld tava az Inarijärvi
Finnország legnagyobb tavainak egyike, helyenként 100 m mély, a lazacban gazdag tó vizét a Paatsjoki nevű folyó viszi a Jeges tengerbe.
Ennek a tájvidéknek saját virága a Kullero
A Magyarországon védett, Zergeboglár -nak nevezett növény élénksárga virágai Finnországban sok helyen láthatók.
A tájegység saját " köve " az
Arany
A Lappföldön két aranybánya van, Kittilä-ben ( Suurikuusikko ) és Sodankylä-ben(Pahtavaara). Több helyen is mosnak aranyat ezek közül legismertebb az un. Kultakylä / Aranyfalu Sodankylä Tankavaara-ban. Ez a hely manapság a turizmust szolgálja, itt lehet megismerkedni az aranykeresés történelmével és szakszerű vezetéssel lehet aranyat is mosni.
Akinek szerencséje van, az talál, apró aranyrögöket- ezeket megtarthatja emlékül. Itt találta 1950-ben Tauno és Jouko Virtanen az eddigi legnagyobb aranyrögöt, melynek súlya 186,5 g volt.
Végezetül, de nem utolsó sorban a tájegység madara:
Sinirinta azaz Kékbegy
Magyarországon védett madár, melynek eszmei értéke 50 000 FT.
Kedves Olvasók! A Lappföld varázslatos táj az év minden szakaszában. Van itt egy mondás, miszerint akit egyszer megcsípett a lappföldi légy az mindig vágyik oda vissza. Ezzel zárom mai soraimat, kellemes perceket kívánva Önöknek a Lappfölddel való ismerkedéshez.
Judit Mäkinen
Finnország
Források:
http://www.lapinliitto.fi/lapin_liitto/vaakunahttp://fi.wikipedia.org/wiki/Haltihttp://fi.wikipedia.org/wiki/Rovaniemihttp://www.arktikum.fi/FI/arktikum-talo/arkitehtuuri.html
http://www.terra.hu/haznov/htm/Trollius.europaeus.html
http://fi.wikipedia.org/wiki/Kullanhuuhdonta
Arktikum:
http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Arktikum_museum.JPG
Aranymosók: http://www.tankavaara.fi/goldvillage/pages/fi/kultahuuhtomo.php
Rénszarvasok képe: saját felvétel
A hozz?sz?l?shoz regisztr?ci? sz?ks?ges !
 |