Finnországi levelek 84.
Finnországi levél hazámból Finnországból, szülöhazámba Magyarországra
84.levél 2013 március 19.
Kedves Olvasók !
Folytatva az ismerkedést Finnország tájvidékeivel most egy kisebb tájegységgel foglalkozunk,
Kymenlaakso maakunta- val, Kymenlaakso tájvidékével
Nevét a tájvidék a Kymi folyóról kapta. ( Kymi - birt.eset:kymen. laakso = völgy )
A folyó a Päijänne tavat köti össze a Balti tengerrel, 204 km hosszú, halakban gazdag. Tizenkét vizierömüvével fontos forrása a vizienergiának. A címer alsó részében egy ezüst háló a felsö részén pedig egy a vízböl felugró aranyuszonyú lazac látható utalva arra, hogy a Kymi folyó az íváskor a tengerböl felvándorló lazac fontos útja.
Kymenlaakso területe 7 455,5 km2, ebböl a belvizek területe 485,3 km2.
Egy kis történelem:
Ez a tájegység több közigazgatási átalakítás után lett mai formájában önálló, területeinek egy részét az idök során több alkalommal is Oroszországhoz csatolták. Az 1930-as években kapott saját himnuszt, ez a Kymeenlaakson laulu, itt hallható :
http://www.youtube.com/watch?v=pWDHoDNKg90
Zenéjét Uuno Klami ( 1900-1961) szerezte , szövegét Aukusti Simojoki ( elözö nevén Simelius 1882-1959) költötte, itt olvasható :
http://www.finnicakymenlaakso.fi/maakuntalaulu/
Kymenlaakso volt Finnország iparosodásának elsö központja, papiripar formájában.
A tájegység központja :
Kouvola városa
A legutolsó közigazgatási átalakítások után - 2009 -ben - Kouvola lakosainak száma 88 000.
A papíripar jelentösegének csökkenése a lakosok egy részének elköltözését eredményezte. Ezzel szemben új lakosok is érkeztek, föként Oroszországból.
Kymenlaakso tájegységének többi városai: Hamina, Kotka és Kuusankoski, utóbbinak van magyar testvérvárosa is: Orosháza.
Hamina, svéd neve Fredrikshamn
a tájegység legrégibb városa, nevét a svéd király Fredrik I. ( 1676- 1751 ) -röl kapta 1723-ban. A város talán leginkább váráról és a városképröl ismeretes. A város katonai szempontok szerint épült, köralakú formában. Jól látható ez az 1953-ban kiadott bélyegen.
Ez a köralakú városrendezési forma viszonylag ritka , Európában egy olasz város, Palmanova épült hasonló módon.
Hamina nevét a történelem az un. Haminai békekötés formájában örökiti meg, itt irták alá 1809-ben azt a békeszerzödést, melynek alapján Svédország lemondott a finn területekröl Oroszország javára és ezzel kezdödött az a több mint 100 év , mialatt Finnország Oroszországhoz tartozott.
Az építészet iránt érdeklödöket sok érdekes épület várja Haminában ismert építészek, C.L. Engel, A.Aalto, Louis Visconti köbe öntött álmai. A tájvidék legrégibb épülete is itt található, ez az 1400-as években épített kötemplom, az un. Marian kirkko = Mária temploma.
Haminában müködik a finn hadsereg 1920-ban alapított tisztiiskolája. Itt képzik ki a tartalékos tiszteket a gyalogosság, a határvédelem, valamint a légierök és a haditengerészet részére.
A tájvidék másik, fontos városa:
Kotka
Kotka viszonylag fiatal város, a település 1879-ben kapott városi jogokat. Jelenleg 55 000 lakosú, élénk város.
A város jelentöségét föleg a helyzete eredményezte, a Kymijoki nevü folyó torkolatánál fekszik a Balti tenger partján. Ez a nagy folyó három ággal éri el a tengert és a folyón több erös sodrás is található . Ez remek adottságokat jelentett egy nagy kikötö építésére. Ebben a kikötöben egyidejüleg több mint 10 teherhajó is tartózkodhatott, a hajók kiürítése és rakodás sok embernek adott munkát . A hajókkal érkezett tengerészek hetekig is idöztek a városban és nemcsak a városkép színeihez járultak hozzá, hanem a kultúrát is nagyon változatossá tették szokásaikkal és életmódjukkal.
Kotka kikötöje ma Finnország legnagyobb export-kikötöje, melyben Finnország teherhajókkal szállított áruinak 40 %-a fordul meg. Rendszeres az összeköttetés többek között a következö városokkal: Göteborg, Tallin, Lübeck, Hamburg,Bremen, Rotterdam, Szt. Pétervár, Hull és Antwerpen.
A kikötö területén müködö kb. 100 különbözö vállalatnak több mint 3000 dolgozója van.
Kotka kikötöjében van a Vellamo névre hallgató múzeumkomplexus.
Vellamo- finn nöi név a Kalevalából ismert. Ö a víz asszonya, akit a jó halfogás érdekében szolgáltak. Vellamo a vízben lakik egy Ahtola nevü helyen. férjének neve Ahti szintén gyakran elöforduló finn férfinév.
A Vellamo múzeum komplexus új épület, tervezöi : Ilmari Lahdelma és Rainer Mahlamäki építészek.
Ez a város tulajdonában levö modern épület egy nagy hullámra emlékeztet, külsö, fém- és üvegelemekböl készült falait a tenger hullámainak változó színei élénkítik.
Több múzeum is otthonra talált itt, a Finn tengerjárás múzeuma, a környék - Kymenlaakso /A Kymi folyó völgye- történelmi múzeuma látogatható. Az épület is érdekes mint a belsö tér kiképzése, mint a felhasznált fa-anyag és színezet miatt. Ebben múzeumban járva egy sötétkék, csillagos mennyezet alatt az Északi csillag pislogását is megcsodálhatjuk. Az egyik helyiségben levö virágos padlóra rálépve a lábunk alatt hullámzó virágföld új és érdekes élmény.
A múzeum saját kikötöhelyén egy oda kikötött jégtörövel - Tarmo - is megismerkedhet a látogató , belülröl is.
A Kymi folyó Langinkoski nevü sodrása
természeti adottságánál fogva alkalmas a lazac halászatra. A halászati szezon legjobb ideje junius végén kezdödik, de a lazac ívása - amikor a halak feljönnek a folyón a tengerböl - augusztus-szeptemberben van.
E hely remek volta régóta ismerös és III. Alexander orosz cár több alkalommal is meglátogatta ezt a helyet, ahol 1888-ban egy kis házat építtetett magának és dán származású feleségének Dagmar-nak, akit a történelem Maria Fedorovna néven ismer.
A ház három finn építész - Magnus Schjerfbeck, Jac Ahrenberg és Sebastian Gripenberg- tervei szerint épült, ma múzeum. A berendezés eredeti állapotában látható.
Kuusankoski
jelenleg 19 739 lakosú város, mely az itt 1872-ben épített cellulóza- és papírgyár városa. Orosházával 1983 óta van a város kapcsolatban és müködik egy 1987 óta létezö Magyar-Finn baráti kör is Orosházán.
A tájegyseg fontos szerepet töltött be a finn történelemben. Itt megy keresztül az a védelmi vonal, melyet Salpa linja ( Salpa vonal ) -nak hívnak.
A Salpa vonalnak a finn-orosz határhoz közel lévö vonal egy, a II. világháború idején létesített védövonal, mely több mint 1200 km hosszúságban húzódik észak-dél irányban. Feltehetö, hogy Finnországot többek között azért is nem szállták meg a szovjet csapatok, mivel ennek a védövonalnak a léte tudott volt. Az erdökön, vizen és lápos területeken át húzódó négysoros sziklatömbökön nem lehetett átjönni még hernyótalpas páncélosokkal sem.
A sziklatömbök darabja kb. 3 000 kg és minden egyes egy, a földbe ásott betontalpazaton áll. Ezeket a tömböket egyesével robbantották ki nagyobb gránit sziklafalakból. Az építés 4 éven át tartott és 35 000 ember vett részt benne. Önkéntesen.
Kymenlaakso saját állata a vidra.
Szörméje miatt régebben sokat vadászott állat volt és a kihalás is fenyegette.
Bár 1974 óta a védett állatokhoz tartozik, még mindíg veszélyeztetettnek tekinthetö.
A térség tava :
Vuohijärvi
A tó felülete 86 km2, 21 km hosszú és kb. 8 km. széles. Legnagyobb mélysége 75,5 m.
Ennek a tónak a vize kristálytiszta és ekologiailag kitünö állapotban van. Vize iható.
Kymenlaakso saját hala a
Kilohaili / sprotni (Sprattus sprattus )
Ez a heringfélékhez tartozó hal a hivatásos finn halászok legnagyobb zsákmánya, 2010-ben a Keleti tengerböl 25 millió kg-t fogtak ki.
A növények közül a Sárga nöszirom ( iris pseudacorus ) "saját ? virág. Magyarul mocsári sárga liliom néven is ismert.
Finnországban vadon nö, általában vízparton. Kertekben is jól érzi magát , jó kerti földben. Délfinnországban általában junius végén virágzik.
Kymenlaakso saját köve a Rapakivi / Porladékony gránit
Ez egy ritka formája a gránitnak és Finnországban föleg az Ahvenanmaa-ban levö középkori templomok építéséhez használták.Végül és nem utolsó sorban a tájvidék madara:
Punatulkku, a Süvöltö
Ez a szép erdei madár föleg télen látható a madáretetökön, mint az én etetöm képe is mutatja.
Kedves Olvasók ! Ebben a sorozatban most körülbelül Finnország tájvidékeinek felével ismerkedhettek Önök.
Minthogy Önök közül sokan jártak ezeken a tájakon, nagyon örülnék annak, ha személyes tapasztalataikkal hozzájárulnának ennek a vidéknek alaposabb bemutatásához.
Köszönettel:
Judit Mäkinen
Finnország
Képek :
Vidra: http://fi.wikipedia.org/wiki/Saukko
Hal: http://fi.wikipedia.org/wiki/Kilohaili
Virág : http://suomalainentaimi.fi/keltakurjenmiekka
Kö: http://mineralstamps.com/news/rapakivi-finland-1986
Saját felvételek: Salpa linja, Punatulkku, Vellamo, Langinkoski
A hozz?sz?l?shoz regisztr?ci? sz?ks?ges !
 |